Megtört acél, megtört resicabányai magyarok – negyed évszázada vívódnak a közösségleépítő iparösszeomlással a bánsági városban

Szucher Ervin 2019. február 12., 09:37

Az elöregedés, illetve a nehézipar szinte teljes összeomlása szülte tömeges elvándorlás a resicabányai magyarságot is megtizedelte. Bár lelkes közösségépítőkből ma sincs hiány, a magyarság széteső szekerét nehezen sikerül mindig azonos irányba tolni.

Megtört acél, megtört resicabányai magyarok – negyed évszázada vívódnak a közösségleépítő iparösszeomlással a bánsági városban
galéria
Vakvágányra terelt múlt. A romániainak mondott első gőzmozdony, amelyet az 1872-ben Magyarországhoz tartozó Resicabányán gyártottak Fotó: Szucher Ervin

A Salzkammergutból és Stájerországból Resicabányára telepített osztrák mesteremberek, a Szepes és Liptó vármegyéből oda költöztetett szlovák szakik rég elfogytak; jobbára elrománosodott utódjaik is már csak hírmondóban maradtak a bánsági településen. Pedig még Trianon után is háromszor annyian vallották magukat németnek, mint románnak. Az elöregedés és a nehézipar szinte teljes összeomlása szülte tömeges elvándorlás a helyi magyarságot is megtizedelte.

A valamikor virágzó bánya- és kohóművekkel, acéltermeléssel, mozdony- és fegyvergyárral rendelkező Krassó-Szörény megyei városban mára mintegy ezerötszázra zsugorodott a magyarság lélekszáma.

Az idősebb nemzedéket még érdekli a fel-fellángoló közösségi élet, a fiatalabbak – akik még nem hagyták el a Berzava menti települést – számítógépük és okostelefonjaik előtt lelik boldogságukat. Ami viszont ennél is elkeserítőbb, hogy a magyarság széteső szekerét sem sikerül mindig azonos irányba tolni Resicabányán.

A Nápolyi Királyság 1793-ban rendelt húszezer gránátja, a 19. század derekán gyártott első gőzgép, a több mint másfél száz esztendőre „visszanyúló” vasúti sínek, Magyarország első, 1872-ben pöfékelni kezdő gőzmozdonya mára legfeljebb emlék maradt. Mint ahogy a monarchia­beli Magyar Nyelvterjesztő Egyesület, a Brodnyánszky János műbútorasztalos által létesített többnyelvű munkásképző egylet, az önálló magyar iskola, Nagy Péter egyházi főgondnok, a tizenkilenc évig működő Resicai Lapok, amelynek végére Trianon tett pontot, vagy akár a szocialista korszak virágzó magyar művelődési élete.

Emlék maradt a lüktető élet

Mindarról, ami szép volt, a resicabányai magyarok többnyire csak múlt időben beszélnek. A kívülálló azt hinné, hogy ez mindössze az idősödés jele, amikor megszépül a múlt, vagy legendává növi ki magát az elődök története. Pedig nem: a múlt század elején Németresica és Románresica községek egyesítéséből született településen élő magyarok mintha tényleg kissé megfáradtak volna, és nem hinnék, hogy még van tovább.

A nehézipar teljes megroppanása, a demográfiai mutatók vagy az évekre visszanyúló belső harcokból maradt tüskék az ő pesszimizmusukat támasztja alá. A rendszerváltás utáni négy és félezerből kevesebb mint kétezren maradtak. Öregek, nyugdíj előtt állók, vegyes házasságban élők.

Sötét kilátások. Az a legnagyobb gond, hogy hiányzik az utánpótlást jelentő fiatalság Fotó: Resicabánya polgármesteri hivatala

Pedig micsoda pezsgő közösségi és művelődési élet zajlott nem is olyan régen a Szemenik lábánál! A megőszültek most is nosztalgiával emlegetik azokat az időket, amikor a helyi magyarság színjátszó csoportja 1958-ban nagy sikerrel mutatta be a János Vitézt, a Teister bácsi, Cziczeri, Balogh, Dercze, Ürmöczky alkotta dalárda egyre másra kapta a meghívásokat, Maca néni örömmel varrta a fellépők ingeit, a 70-es években bemutatott, Falu végén kurta kocsma című összeállítás eljutott a Bánság minden szögletébe…

„Azok voltak az igazán szép idők! – sóhajt fel Pénzes Béla, a vaskohászati kombinát valamikori főmestere. – A Madosznak irodája volt a kultúrházban, most is emlékszem, a 66-os szoba volt a miénk. Az igazgató mindent megengedett, egy ideig jóformán azt játszottunk, amit akartunk. Amikor egy kis gond adódott, s az elvtársak valamiért húzták az orrukat, megoldottam: a húsfeldolgozó vállalattól vittem a fél disznót, és máris minden a lehető legnagyobb rendben volt.”

Előfordult, hogy a szüreti bálra hétszázötvenen váltottak belépőt, ami resicabányai szinten nem soknak, hanem rengetegnek számít. Nem volt olyan mulatság, amely ne húzódott volna el hajnalig – egy olyan időszakban, amikor a lakodalmakra is csak éjfélig adtak engedélyt. Jöttek az erdélyi színtársulatok, vendégszerepeltek a népi együttesek, nyüzsgött a nézőtér. Ám az évek teltével az erősödő kultúrcenzúra a magyar műkedvelőket is elérte. A Cigányszerelem című operettet nem sokkal a bemutató előtt tiltották be, a dalárda tagjait pedig arra próbálták rávenni, hogy igazoljanak át a román csoportba.

Rácz Virág Vilma lánya lehetne Pénzes bácsinak, de még így is szép emlékeket őriz a múlt rendszerből. Amikor apja az első rendezvényre készült vinni a tinédzserkorú gyerekeit, a testvérek sírva tiltakoztak, mert fogalmunk se volt, eszik-e vagy isszák-e a kultúrát. Ez 1985-ben történt; azóta el sem tudják képzelni az életüket magyar művelődési események nélkül. A középkorú hölgy büszkén vallja, teljes életét meghatározta a valamikori dalárda. Éppen ezért rögtön az 1990-es évek elején megalapította a néhai táncoktatóról, Cziczeri Béniről elnevezett együttest. Nem volt olyan bál a Bánságban, ahová ne őket hívták volna, Magyarországra pedig oly sűrűn jártak, mintha a szomszéd település határát lépnék át.

Sajnos a mi gyerekeinket, beleértve az enyémeket is, a népzene, a néptánc meg egyáltalán a hagyományőrzés nem érdekli...”

– szomorodik el a tősgyökeres resicai asszony.

Pénzes Béla és Rácz Virág Vilma az egykori kultúréletet siratja vissza Fotó: Szucher Zsuzsanna

Nemcsak a fiatalokkal van gond, a vegyes házasságban élőket is nehéz megszólítani. Míg számos más erdélyi településen a román férjek, feleségek közül sokan szívesen bekapcsolódnak a magyar művelődési életbe, a resicabányai kultúrszervezők keserű tapasztalatokkal rendelkeznek. Pénzes Bélának főként a férfiakról van lesújtó véleménye; mint mondja, többségük „papucskormány” alatt tengődik.

Ha a román asszonyka nemet mond a magyar rendezvények látogatására, abból soha nem lesz lehet vagy esetleg: a nem az mindörökké nem marad.

A szerteágazó közösségi élet nem a szocializmus évei alatt kezdődött: Keresztes József református lelkész már jóval azelőtt felmérte a resicabányai magyarság igényét és potenciálját. Kilenc évtizeddel ezelőtt, 1928-ban megépítette a Templom és Iskola Központot, amely az istenházán kívül óvoda- és iskolaépületet, tanári lakásokat és paplakot foglalt magában. A feljegyzések szerint volt olyan évfolyam, amikor szeptemberi becsengetéskor száznegyven-százötven magyar diák sorakozott. A 48-as államosítási hullám csodával határos módon elkerülte az egyház nevére telekelt ingatlanegyüttest, azonban a rablási akció kiötlői a lelkészről nem feledkeztek meg. Munkáját ellehetetlenítették, majd koholt vádak alapján eltávolították. Ezzel lezárult a resicabányai magyarok első, leggyümölcsözőbb korszaka.

Sok helyről sokfélék

Nem is olyan régen egy újságinterjúban a helyi református lelkész, Megyasszai Attila azt fejtegette, hogy a szórványnak akkor lenne jövője, ha a magyar állam masszív tőkeinjekcióval, gazdasági „betelepítéssel” segítené. És akkor a fiatalok maradnának, s talán mások is jönnének… Jelen helyzet szerint kevés esély mutatkozik arra, hogy valaha is megtudjuk, mindez életképes elképzelés vagy hiú ábránd.

Azonban tény és való, hogy ma is akadnak olyanok, akik a tömbből érkezve Resicabányán keresik a boldogságot.

Székely Zsolt a lánya férjhezmenetele után, 2005-ben hagyta ott Szatmárnémetit a bánsági városért. Az idősödő mérnök könnyen feltalálta magát: előbb érdeklődni kezdett az RMDSZ és a helyi magyarság felől, aztán hamarosan bekapcsolódott a közösségi életbe. Ma már a Hóvirág dalkör oszlopos tagja; mint mondja, a szatmári barátai el is csodálkoztak azon, micsoda nótafává nőtte ki magát.

A magyarsárosi Szabó Anna, valamint a Szatmárnémetiből áttelepült Székely Zsolt és Cziple Günther megszerette a bánsági várost Fotó: Szucher Zsuzsanna

„Otthon valamikor minden egyes születés- meg névnapot három napon keresztül ünnepeltünk, énekeltünk. De három-négy dalnál többnek még így sem ismertem a szövegét egyik végétől a másikig. Ma már több mint kétszázat fújok kívülről” – büszkélkedik. A történet egy teadélutánra vezethető vissza, amikor a társaság egyik tagja egy szöveggyűjteményt talált az irodai szekrény mélyében. Nem sokkal később egy szolnoki citerás kar volt az egyház meghívottja, fellépésük után pedig a magyarországiak arra biztatták vendéglátóikat, hogy próbálkozzanak ők is.

Cziple Günther is Szatmárról érkezett a bánsági ipari városba, de annak már idestova három évtizede. Ide szólt a mérnöki kinevezése, amit 1987-ben egy kisebbséginek lehetetlen lett volna fölülírni. Szabó Annát és férjét szintén a szocializmus vetette a Berzava partjára. Mindketten Maros megyéből származnak, színmagyar falvakban nőttek fel: az asszony Magyarsároson, a férfi Ravában. Időközben elváltak, lányuk Németországban telepedett le, de Szabóné semmi pénzért nem hagyná el Resicát, annyira megszerette a várost és a közösséget.

A helyi magyarok „kataszterét” vizsgálva hamar kiderül, hogy a legtöbbjük Erdély más szögleteiből származik. Nem is tagadják: 1989 előtt a lakás, a munkalehetőség és a méltányos fizetés vonzotta az ország nyugati szegletébe.

„Ez a sokszínűség a hagyományok hiányában és a kapcsolatok lazaságában mutatkozik a leginkább. Az itteni magyarok zömét nem érdekli a másiknak a sorsa, élete, de a közösségi programokba sem kapcsolódnak be egykönnyen. Sokan csak a magyar adók nézésében és az anyaországba való átruccanásokban élik ki magyarságukat” – véli Cziple, amikor a resicai magyarokra mint közösségre terelődik a szó.

A város büszkeségei, a parkban kiállított, egykoron itt gyártott gőzmozdonyok Fotó: Szucher Ervin

Egy „elrománosított” RMDSZ-gyűlés következményei

Összetartó közösségről már csak azért sem lehet beszélni, mert

számos RMDSZ-tagban mély sebet hagyott a 2010-es közgyűlés.

Akkor a Megyasszai Attila köré csoportosuló magyarok arra a következtetésre jutottak, hogy tisztes úton képtelenség leváltani az akkori megyei elnököt, Bálint Mihályt. A Krassó-Szörény megyei magyarság teljes leépülésétől a govondári anyanyelvű óvodák és az elemi oktatás felszámolásáig, a gondolkodó és tenni akaró személyek félreállítástól a román szavazók beszervezésével elcsalt választásokig sok mindent róttak a közelmúltban elhunyt RMDSZ-vezető számlájára. A központi vezetés nemcsak hogy szárnya alá vette a regnáló elnököt, de a következő évben Ezüstfenyő díjjal tüntette ki.

Rácz Virág Vilma bő fél évtizedig töltötte be a helyi RMDSZ-elnöki tisztséget. Aztán egy szép napon megelégelte, és lemondott. Sírt a lelke, hiszen úgy érezte, addigi munkája kártyavárként dől össze. Cziple Günther is azok közt van, akik előtt becsukódott a „tulipános láda”. Most is keserű szájízzel emlékszik arra a gyermektáborra, amelyet a Szemenik-hegység festői környezetében, a ferencfalvi tó partján 2007-ben szervezett.

Az irodából felszóltak, hogy a táborba ellátogatnak az RMDSZ Bukarestből és Kolozsvárról érkező fejesei, készüljünk fel, fogadjuk őket méltóképpen, és lássuk vendégül egy-két napig. Jöjjenek, mondtam, szívesen látjuk, de ha maradnak, fizessenek. Én nem tudom a gyermekek pénzéből napokig etetni-itatni-altatni őket!”

– idézi fel a szakításhoz vezető okot Rácz Virág Vilma bólogatásai közepette az építészmérnök-közgazdász. A volt elnök asszonyt is megbotránkoztatta a felsőbb vezetés ukáza. Mint mondja, egy-egy RMDSZ-csúcsvezető bankszámlája vastagabb, mint a táborban részt vevő harmincöt-negyven Krassó-Szörény megyei magyar gyermek szüleinek az összvagyona.

Kun László, az RMDSZ-közeli Platanus Kulturális Egyesület vezetője másként látja a dolgokat. Szerinte a református pap az, aki a vitát gerjesztette. Mert hát hol írja, hogy románokat nem lehet felvenni az RMDSZ-be? Mint ahogy azt sem, hogy aki ma tagságot szerzett, holnap ne szavazzon. Ilyen körülmények közt, közel egy évtized elteltével a 2010-es tisztújítás után, van-e esély a béke megkötésére? „Rajtam nem fog múlni, hiszen eddig is próbáltam közvetíteni” – állítja az ideiglenesen Bálint helyébe lépett Kun.

Apadásban. Mára mintegy 1500-ra zsugorodott a magyarság lélekszáma Fotó: Resicabánya polgármesteri hivatala

Építkező magyarság

A resicabányai magyaroknak valamiféleképpen tovább kellett és kell lépniük: mind az ominózus választáson, mind pedig az RMDSZ-elnök hirtelen halálán. A kiábrándult magyarok nem álltak be más pártba, mert a lelkész szerint az még nagyobb megosztáshoz vezetett volna. Megyasszai újjáalakította a valamikori Templom és Iskola Szórványegyesületet, a parókián egy tíz-tizenöt fős, többnyire vegyes házasságból származó gyermekből álló csoporttal megnyitotta a meghosszabbított programú anyanyelvű óvodát, pedagógusokat hozott és alkalmazott, telket vásárolt, és játszóteret készül építeni.

Megyeszerte beindult a Petőfi-program, és lépcsőházról lépcsőházra próbálják feltérképezni a környékbeli városok, Nándorhegy, Boksánybánya, Oravicabánya, Aninabánya, Újmoldova magyarságát. Ébresztő néven havilapot adnak ki, bekapcsolódnak a Bánsági Magyar Napok rendezésébe, ismét hívogatni kezdték a városba a temesvári színházat, a gyermekeket téli nyelvápoló táborba küldik, magyar bálokat szerveznek.

Ezzel párhuzamosan a Platanus is szervezi a maga hagyományőrző tevékenységeit, támogatja a daloskört és a római katolikus plébános vezette kórust. A nagy gond csupán az, hogy sem az egyik, sem a másik oldalon nem bukkan fel az utánpótlást jelentő fiatalság. És ez egy olyan megállapítás, amelyben mindkét fél képes egyetérteni.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport