Magyarherepét alig 34-en lakják, református temploma szinte romhalmaz
Két, egymástól légvonalban kevesebb mint 20 kilométerre lévő, de az 1968-as megyésítés, az erőltetett iparosítás és az elhanyagolt infrastruktúra-hálózat által szétszakított szórványmagyar közösséget kötne össze a Kis-Küküllő mente és a Szárazvámvölgye összekapcsolása. Azt viszont, hogy mikorra épülhet meg az út, nehéz lenne megjósolni.
2021. július 03., 09:272021. július 03., 09:27
Újabb kapocs létesülhet Maros és Fehér megye között, ha sikerül megépíteni az elnéptelenedett Magyarherepén keresztül vezető 21,5 kilométeres utat. Első lépésként a marosszéki önkormányzat képviselői elfogadták a beruházás műszaki-gazdasági mutatóit, valamint a műszaki-gazdasági dokumentációját. Az Ádámos és Magyarsülye közti 107D jelzésű út mindössze Magyarkirályfalváig aszfaltozott, onnan kövezett. Az is csak egy pár éve, addig Herepéig jóformán járhatatlan volt, nyomvonalán fák, bokrok nőttek. Ha dolguk akadt az ádámosi községházán, a kiöregedett falvacska lakói vagy gyalog ereszkedtek be, vagy Fehér megyén keresztül kerülve 47 kilométert autóztak.
„Mi is örülünk a beruházásnak, de az eddig elszigetelt herepeiek még inkább. A szomszéd megye lakóinak is kedvez, hiszen az útépítéssel egy időben a gázvezetéket is átvezetik a dombokon, így megoldódik a fűtés kérdése Magyarforró község településein. Harmad-, de nem utolsósorban a dombokon, valamint a Kis-Küküllő és a Maros vízválasztóján keresztül kanyargó út turisztikai potenciált is rejt magában, nem véletlenül nevezik egyesek félig viccesen, félig komolyan Transzherepének” – értékelte az aszfaltcsík várható hozadékát Miklós Tibor.
Ádámos polgármestere egy kézzelfogható eredményről is beszámolt: a környéken megmozdult az ingatlanpiac.
A kis falut – amely már csak nevében magyar – mindössze 34 lakják, jobbára idős emberek. Iskolájára, óvodájára hosszú évtizedek óta lakat került, a falu ékét képező református temploma ma már szinte romhalmaz.
A Kis-Küküllő mente és a Szárazvámvölgye összekapcsolása két, egymástól légvonalban kevesebb mint 20 kilométerre lévő, de az 1968-as megyésítés, az erőltetett iparosítás és az elhanyagolt infrastruktúra-hálózat által szétszakított szórványmagyar közösséget kötne össze.
A műút nem csak Magyarherepét kapcsolná be Maros megye vérkeringésébe, mint ahogy nem mindössze Ádámost, Küküllődombót, Magyarkirályfalvát, Sövényfalvát hozná közelebb Magyarsülyéhez, Magyarszentbenedekhez és Nagymedvéshez, hanem két, valamikor jelentős ipari központnak számító, mára lepukkant várost is összekötne: a Maros megyei Dicsőszentmártont a Fehér megyei Marosújvárral. Az sem mellékes, hogy a Dicső körüli falvak diákjai számára Nagyenyed irányában is lényegesen rövidülne a távolság.
Ebben két betonhíd, számos áteresz és helyenként járda megépítése is szerepel. A becslések szerint a kivitelezőnek 28 hónap áll rendelkezésére a tervezésre, majd a kivitelezésre. A Fehér megyei hatóságnak egy lényegesen rövidebb, a Magyarsülyétől a megyehatárig tartó szakaszt kell modernizálniuk. A közbeszerzési eljárást csak azok után kezdeményezheti a hatóság, miután a rá fordítandó összeget belefoglalta az évi költségvetésbe. Egyelőre még nem világos, hogy a milliókat milyen alapból teremtik elő, a megyei tanácsok költségvetéséből, vagy esetleg a közeljövőben elrajtoló uniós helyreállítási összegekből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!