„Mi is örülünk a beruházásnak, de az eddig elszigetelt herepeiek még inkább. A szomszéd megye lakóinak is kedvez, hiszen az útépítéssel egy időben a gázvezetéket is átvezetik a dombokon, így megoldódik a fűtés kérdése Magyarforró község településein. Harmad-, de nem utolsósorban a dombokon, valamint a Kis-Küküllő és a Maros vízválasztóján keresztül kanyargó út turisztikai potenciált is rejt magában, nem véletlenül nevezik egyesek félig viccesen, félig komolyan Transzherepének” – értékelte az aszfaltcsík várható hozadékát Miklós Tibor.

Ádámos polgármestere egy kézzelfogható eredményről is beszámolt: a környéken megmozdult az ingatlanpiac.

A kis falut – amely már csak nevében magyar – mindössze 34 lakják, jobbára idős emberek. Iskolájára, óvodájára hosszú évtizedek óta lakat került, a falu ékét képező református temploma ma már szinte romhalmaz.

A Kis-Küküllő mente és a Szárazvámvölgye összekapcsolása két, egymástól légvonalban kevesebb mint 20 kilométerre lévő, de az 1968-as megyésítés, az erőltetett iparosítás és az elhanyagolt infrastruktúra-hálózat által szétszakított szórványmagyar közösséget kötne össze.

A műút nem csak Magyarherepét kapcsolná be Maros megye vérkeringésébe, mint ahogy nem mindössze Ádámost, Küküllődombót, Magyarkirályfalvát, Sövényfalvát hozná közelebb Magyarsülyéhez, Magyarszentbenedekhez és Nagymedvéshez, hanem két, valamikor jelentős ipari központnak számító, mára lepukkant várost is összekötne: a Maros megyei Dicsőszentmártont a Fehér megyei Marosújvárral. Az sem mellékes, hogy a Dicső körüli falvak diákjai számára Nagyenyed irányában is lényegesen rövidülne a távolság.

Ebben két betonhíd, számos áteresz és helyenként járda megépítése is szerepel. A becslések szerint a kivitelezőnek 28 hónap áll rendelkezésére a tervezésre, majd a kivitelezésre. A Fehér megyei hatóságnak egy lényegesen rövidebb, a Magyarsülyétől a megyehatárig tartó szakaszt kell modernizálniuk. A közbeszerzési eljárást csak azok után kezdeményezheti a hatóság, miután a rá fordítandó összeget belefoglalta az évi költségvetésbe. Egyelőre még nem világos, hogy a milliókat milyen alapból teremtik elő, a megyei tanácsok költségvetéséből, vagy esetleg a közeljövőben elrajtoló uniós helyreállítási összegekből.