A Hanna és a Márk, illetve a Mária és a Máté neveket adták a babáknak a leggyakrabban a tavalyi évben
Fotó: Haáz Vince
Hanna, Boglárka, Mária, Márk, Máté – ezeket a neveket adták tavaly a legtöbbször az újszülötteknek Kolozsváron és Gyergyószentmiklóson. Mindkét településen kevesebb születést és több elhalálozást jegyeztek, mint a korábbi években.
2021. január 13., 19:212021. január 13., 19:21
Kolozsváron a Hanna és a Márk nevet adták legtöbben az újszülötteknek tavaly, Gyergyószentmiklóson a Máté, Dávid, illetve a Boglárka és Mária név lett „dobogós”.
– tájékoztatott Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere. A legnépszerűbb magyar nevek közt volt az Anna, az Emma, a Sára, az Evelin. A magyar fiúnevek közül népszerűnek bizonyult a kincses városban a Dávid, az Áron, az Ákos, a Bence és az Erik, de az Ádám, a Márton és a Zalán is kedvelt névnek számított.
1711 pár kötött házasságot, az ő számuk is jóval kevesebb, mint 2019-ben, amikor 2412 pár mondta ki az igent. 2020-ban 5063 személy hunyt el, a 2019-es 4698 elhalálozáshoz képest. Tavaly közjegyző előtt 68 pár vált el, tízzel kevesebb, mint 2019-ben. Az önkormányzat vezetősége kitüntetésben részesítette azt a 465 párt, amely az 50. házassági évfordulóját ünnepelte, és azt a 6 kolozsvári lakost, aki tavaly 100 évet töltött.
2020-ban kevesebb születést jegyeztek a gyergyószentmiklósi városháza anyakönyvi hivatalában, mint 2019-ben, és évek óta növekszik az elhalálozások száma. A házasságkötéseknél is jelentős csökkenés tapasztalható, ami a koronavírus-járványnak is betudható, hiszen sokan lemondták a tavalyra tervezett esküvőt.
A nemek eloszlása közel azonos, 170 lányt és 164 fiút anyakönyveztek. A névadásnál nincsenek különleges feltételek, szigorítások, bármilyen nevet választhatnak a szülők gyermeküknek, ami nem vulgáris vagy sértő. Tavaly a fiúnevek közül a Máté, illetve Matei, a Márk és a Dávid volt a legnépszerűbb, lánynevek esetén viszont nem tapasztalhatók olyan nagy arányban a megegyezések, leggyakrabban a Boglárka, a Mária, illetve Maria fordult elő.
Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézete az, amely anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősíti az utóneveket. Az intézet folyamatosan frissíti az anyakönyvezhető nevek listáját. Mint az intézet közli, például az ősi magyarnak tartott utóneveket csak akkor ajánlják bejegyzésre, ha hiteles, írott források alapján tudományosan bizonyítható, hogy a nevet a középkorban személynévként használták.
Elismert, maradandó értéket képviselő klasszikus vagy mai ismert magyar nyelvű irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő írói fantázianevek bejegyzését akkor javasolják, ha a név a magyar vagy az európai névkultúra valamelyik típusát képviseli, és az nem hátrányos a névviselőre. Az idegen nyelvi eredetű újabb utóneveknek a magyarban meglevő, tehát már meghonosodott megfelelőit ajánlják bejegyzésre, ha vannak ilyenek (pl. Casper helyett Gáspár, Deniel helyett Dániel, Catharina helyett Katalin). Ha az idegen névnek nincs magyar megfelelője, abban az esetben javasolják a bejegyzést, ha a név valamely nyelvben, kultúrában, vallásban hiteles módon igazolhatóan névként használatos, jelentése a magyarban nem pejoratív (nem rosszalló hangulatú), és nem sértő.
Az utónévlistán szereplő nevek becéző változatai abban az esetben javasolhatók bejegyzésre, ha az általuk képviselt típusnak már vannak hagyományai a névkincsünkben. A nevek túlzott, többszörös becéző formáit a bizottság nem javasolja (pl. Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó, Misike).
A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatja a bizottság anyakönyvezésre, ha személynévi használatuk a középkorra nyúlik vissza, és ez hitelesen bizonyítható is (pl. Gergő, Janó). Nem javasolnak bejegyzésre földrajzi névként, márkanévként és művésznévként, valamint csak családnévként használt alakokat (pl. Gyimes, Benetton, Zséda, Károlyi). Ez alól kivétel, ha a ma használatos földrajzi név bizonyíthatóan személynévi eredetű (pl. Abony, Apaj, Mizse), vagy a ma családnévként használt nevet a középkorban bizonyíthatóan egyelemű személynévként használták (pl. Benke, Gorda, Pető).
Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló 80. születésnapja, illetve világhírű találmánya, a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója alkalmából egésznapos programsorozatot rendez szombaton a Liszt Intézet bukaresti központja.
Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
szóljon hozzá!