Megdöbbentőnek és ízléstelennek nevezték a köröstárkányi magyarság egy részének képviselői, hogy az RMDSZ a helyi szervezet nevére telekkönyveztette a Bihar megyei településen az 1919-es román vérengzés áldozatai tiszteletére állított emlékművet, ezt követően pedig lakat került az alkotást körülvevő kis park bejáratára. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei elnöke úgy tudja, a lakatot nem a szövetség képviselői helyezték ki.
Megdöbbentőnek és ízléstelennek nevezték a köröstárkányi magyarság egy részének képviselői, hogy az RMDSZ a helyi szervezet nevére telekkönyveztette a Bihar megyei településen az 1919-es román vérengzés áldozatai tiszteletére állított emlékművet, ezt követően pedig lakat került az alkotást körülvevő kis park bejáratára.
Az „erkölcsösséget és a hatályos jogszabályokat is sértő” intézkedésre Gábor Ferenc, a Pro Tárkány Egyesület elnöke, valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi és megyei szervezete nyílt levélben hívta fel Kelemen Hunor RMDSZ-elnök figyelmét. A közlemény arra is kitér, hogy a telekkönyveztetést követően az RMDSZ helyi szervezete leszögezte, megemlékezéseket ezentúl kizárólag a szövetség jóváhagyásával lehet szervezni az emlékműnél.
Különvélemény a tulajdonjogról
Az emlékművet 1999-ben az RMDSZ állíttatta a református egyház által felajánlott telken – a helyi szervezetet akkor éppen Gábor Ferenc vezette – annak emlékére, hogy 1919 áprilisában román csapatok közel száz tárkányi lakost gyilkoltak meg, többeket pedig megcsonkítottak, vagy élve eltemettek. Gábor Ferenc azonban 2002-ben kilépett az RMDSZ-ből, miután a viszonya megromlott a szövetség helyi képviselőivel.
A Kelemen Hunornak címzett nyílt levélben Gáborék azt állítják, az emlékmű a helyi önkormányzat 2002-ben hozott döntése értelmében köztulajdonba került. Az RMDSZ köröstárkányi szervezete azonban közleményben jelezte a Pro Tárkány Egyesületnek: az alkotás építtetőjeként telekkönyveztette az emlékművet.
„Mivel az emlékmű az elmúlt években megosztotta közösségünket (pl. kettős koszorúzás), szervezetünk úgy döntött, hogy a jövőben ez ne álljon fenn, így arra kéri (…) a civil szervezetet, hogy a 2015-ös évben együtt koszorúzzunk április 19-én (…). Ha valamilyen oknál fogva (…) a civil szervezet mégis úgy dönt, hogy nem április 19-én szeretne koszorúzni, akkor kérjük, jelezzék ezt írásban” – olvasható a köröstárkányi RMDSZ közleményében.
Szabó Ödön: az RMDSZ nem lakatolt
A köröstárkányi emlékmű körüli bonyodalom nem új keletű. A Pro Tárkány Egyesület már év elején összetűzésbe keveredett a helyi református egyházzal, amikor annak jóváhagyása nélkül akart egy turulmadarat elhelyezni ott.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a Krónikának elmondta, a terület, melyen az emlékművet felállították, mindig is a református egyház tulajdonában volt, az építmény telekkönyvezetése azonban elmaradt.
„Gábor Ferenc volt helyi RMDSZ-elnökként tudhatja, hogy minden hivatalos okmányon a szövetség pecsétje szerepel. A jelenlegi helyi pártvezető, Mikló Ernő nem tett mást, elkezdte rendbe rakni a helyi szervezet ügyeit, és az építési engedély, valamint a munkát lezáró jegyzőkönyv alapján beíratta az emlékművet a telekkönyvbe” – fogalmazott a parlamenti képviselő.
Rámutatott, a helyi önkormányzat az emlékművet időközben hiába jegyezte be saját tulajdonaként, mivel jogilag ezt csak államosítás esetén tehette volna meg, vagy ha a megyei RMDSZ átruházta volna rá a tulajdonjogot. Csakhogy ez nem történt meg, így ez az emlékmű mindvégig a szövetség tulajdonában volt.
„Lakatot pedig nem tettünk rá, ez provokáció. A helyi RMDSZ-elnök ezért rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen és saját kezűleg vágta le a lakatot. Egyértelmű, hogy ezzel az üggyel provokálni akartak a választási kampány miatt” – szögezte le Szabó Ödön. A politikus szerint azok, akik vitatják ennek az emlékműnek a tulajdonjogát, azok voltaképp a román államosítást támogatják.
„Ha ez így van, akkor ezek az emberek elgondolkodhatnának azon, hogy vajon méltóak-e egy ilyen emlékműnél koszorúzni” – tette fel a kérdést, hozzátéve, ők a továbbiakban sem hajlandóak lemondani tulajdonjogukról.
A település egyébként az elmúlt huszonöt évben rendszerint magyar–magyar vitáktól volt hangos. A megosztottságról árulkodik az is, hogy a Belényesi-medencében található Köröstárkány önkormányzatát tizennégy éve román polgármester vezeti, a község abszolút többségben lévő magyar közössége a rendszerváltás óta megtartott hét helyhatósági választás során egyetlen alkalommal, 1996-ban tudott magyar elöljárót választani.
A 2011-es népszámlálás alkalmával 1933 lakos közül 1074 vallotta magát magyarnak, a román közösség 856 lelket számlál. Szakács Zoltán református lelkész egyébként a Főtér.ro portálnak úgy nyilatkozott, „a magyar közösség berkeiben nagyon nehezen közelednek az álláspontok, a közösségi gondolkodás terén a tárkányiak le vannak maradva 50 évvel”.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
A Temes megyei egészségügyi igazgatóság csütörtökön megerősítette, hogy norovírusgóc alakult ki a temesvári C.D. Loga főgimnáziumban.
Csomortányi Istvánt indítja polgármesterjelöltként, és önálló tanácsosi jelöltlistával vág neki Nagyváradon az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) a június 9-ei önkormányzati választásoknak, amennyiben az RMDSZ nem fogadja el a koalícióra tett ajánlatukat.
Első alkalommal kapta meg nő Az év csendőre kitüntetést, amelyet a bukaresti belügyminisztérium szerint többek között azzal érdemelt ki, hogy márciusban sikerült azonosítania és elfognia egy férfit, aki több kiskorút is molesztált.
A kolozsvári BTarena tavaly bruttó 2,3 millió lejes nyereséget és 7 millió lejes összbevételt termelt, azzal együtt, hogy 3 millió lejt költöttek Románia legnagyobb, idén tízéves többfunkciós rendezvénycsarnoka villanyvilágításának korszerűsítésére.
Kábítószer-kereskedés gyanúja miatt öt házkutatást tartott szerdán a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) Kolozs és Beszterce-Naszód megyében – közölte az intézmény.
szóljon hozzá!