Kevés család részesülhet állami daduspótlékban

Segítik a szülőket a dadus alkalmazásában, az állam támogatást biztosít – ilyen és hasonló szalagcímek alatt látnak napvilágot cikkek egy ideje a sajtóban, az igazság azonban az, hogy viszonylag szűk azoknak a köre, akik ténylegesen is látnak valamennyit ebből a pénzből.

Először is a vonatkozó jogszabály önkormányzati hatáskörbe utalta a kérdést, vagyis a helyi közgyűléseknek kell határozatot elfogadniuk, és nekik is kell állniuk a támogatás összegét. Másodsorban kizárólag azon gyerekekre felvigyázó bébicsősz után igényelhető a pénzösszeg, akik nem járnak sem bölcsődébe, sem óvodába, és csakis abban az esetben, ha ennek oka a helyhiány, nem pedig az, hogy a szülők visszautasítják az intézményes nevelést.

A bébiszittert kötelező törvényes keretek között alkalmazni, vagyis közvetítőcégen keresztül, vagy a jelentkezőnek kell rendelkeznie egyéni vállalkozói engedéllyel. Dadus sem lehet akárki, minősítést kell szereznie.

Emellett az összeg nem jár akkor, ha az egyik szülő a kisebb testvérrel gyeden tartózkodik. A család bevételei is kizáró okot jelenthetnek, az egy főre eső kereset nem haladhatja meg a nettó 3500 lejt. Tehát ha egy háromtagú családban a szülők jövedelme nettó 10 500 lej felett van, már nem igényelhetik a daduspótlékot.  Amúgy a támogatás összege sem túl nagy, a család jövedelme függvényében 250 és 710 lej között alakul.

„Nem kötelezettség, hanem lehetőség az önkormányzatok számára, hogy alkalmazzák a dadustörvényt, és támogassák a kisgyerekes családokat” – irányította rá a figyelmünket Csép Andrea RMDSZ-es parlamenti képviselő. Az alsóház munkaügyi és szociális bizottságának titkára a krónika érdeklődésére elmondta, ha egy önkormányzat családbarát elveket vall, akkor a 2020/35-ös törvény újabb lehetőséget biztosít arra, hogy a költségvetéséből elkülönítsen egy összeget a kisgyerekes családok támogatására. „Az év elején, amikor a települések elfogadták a költségvetésüket, még nem tudtak tervezni ezzel a csomaggal, mert még nem volt erre vonatkozó törvény. Most megvan erre a jogszabályi keret, lehet élni ezzel a lehetőséggel” – részletezte Csép Andrea.

Hangsúlyozta,

elsősorban azoknak a családoknak nyújthatnak ezzel támogatást, ahol mindkét szülő visszatér dolgozni, és nincs kire hagyni a hatévesnél kisebb gyereket.

Elsősorban a nagyvárosokban számítanak arra, hogy működni fog a támogatási rendszer, mert ott az önkormányzatoknak nagyobbak a bevételei, tudnak pénzt elkülöníteni erre a támogatásra, másrészt az ott élő családok inkább igénybe veszik a bébiszitterek szolgáltatásait.

Csép Andrea amúgy úgy látja, ez a támogatás a dadusszakma kifehérítésében is segít. A bébiszitterséget néhány éve törvény szabályozza Romániában, a dadusokat ügynökség alkalmazhatja, és kiközvetíti a családokhoz, vagy szolgáltatói szerződéssel vállalhatnak gyerekfelügyeletet.

– szögezte le lapunknak a képviselő, aki szerint a daduspótlékra vonatkozó törvény újabb lehetőség, és kiegészíti a családtámogatási intézkedések sorát.

Az erdélyi városok közül Kolozsvár és Nagyszeben szerepel azoknak a városoknak a listáján, amelyekről tudni lehet, hogy alkalmazni kívánják a jogszabály nyújtotta lehetőséget. A kincses város önkormányzatát megkeresve megtudtuk, hogy kifejezetten tőlük származik a kezdeményezés, Oláh Emese alpolgármester javaslata volt, hogy támogassák azokat a családokat bébiszitter alkalmazásában, akik amiatt nem tudják bölcsődébe íratni gyereküket, mivel nincs elég hely.

Kolozsvár önkormányzata már ki is dolgozta és közvitára bocsátotta a daduspótlék odaítélésére vonatkozó módszertant.

Oláh Emese a Krónika megkeresésére elmondta, abban bíznak, hogy már a következő tanácsülésen napirendre tűzhetik és meg is szavazzák a tervezetet. Az alpolgármester felidézte, már tavaly szeptemberben kidolgoztak erre vonatkozóan egy határozat-tervezetet, amikor látták, miként alakult a kincses városban a bölcsődei beiratkozás. Tavaly ugyanis Kolozsváron 975 bölcsődei beiratkozást nem sikerült pozitívan elbírálni, ezek a gyerekek várólistára kerültek. Tanév közben még voltak mozgások, a bölcsődés gyerekek egy része átkerült óvodába, előfordult, hogy a szülők meggondolták magukat, és mégsem tartottak igényt a szolgáltatásra, így a várólistáról több száz gyerek bekerült bölcsődébe. De így is

mintegy 630 kisgyereknek nem tudtak bölcsődei helyet biztosítani.

„Ezeknek a családoknak segíthet a daduspótlék, hogy amíg a szülők dolgoznak, bébiszitterre bízhassák a gyereket” – mutatott rá Oláh Emese. Hozzátette: tavaly még nem volt a pótlék odaítélésére törvényes alap, ezért a határozattervezetet elküldték a Számvevőszéknek, ám azóta sem kaptak erre választ.

Időközben a javaslatuk mentén a parlament elfogadta a dadustörvényt, így megteremtve a jogalapot, hogy az önkormányzatok anyagi támogatást nyújthassanak a családoknak arra, hogy dadust alkalmazzanak.

Az alpolgármester ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a parlament nem a kolozsvári önkormányzat által javasolt formában fogadta el a törvényt, csak a keretét és a jövedelemhatárokat vette át, ezért a saját módszertan kidolgozása „fejtörést” okoz az alkalmazó önkormányzatoknak. A jogszabályban ugyanis értelmezhető meghatározások szerepelnek, hiszen – mint az elöljáró részletezte –

az iskolaköteles kor előtti gyerekről van szó, ami a román jogrendben az óvodás korú gyerekekre vonatkozik. Közben pedig éppen a bölcsődés korú gyerekek esetében van a legnagyobb szükség a pótlék folyósítására.

Ugyanakkor a törvényben a jogtalanul kért és folyósított összegek visszaigénylésére a megyei szociális kifizetési ügynökségeket hatalmazták fel. „Ez nem méltányos, hiszen a támogatást az önkormányzat költségvetéséből fizetik” – szögezte le Oláh Emese. Közölte: Kolozsváron például június végén zárulnak le a beiratkozások az óvodákba, bölcsődékbe, azután várják a pótlékra a kéréseket.

„Nagyon örvendek ennek a törvénynek, mert végre azok a családok is fogadhatnak maguknak segítséget, akik eddig nem engedhették ezt meg. A közvetítőcégeknek valószínűleg megnő a munkájuk, mivel sokkal nagyobb lesz a kereslet a dadusok iránt” – értékelt röviden lapunk megkeresésére Keresztes Sarolta, a kolozsvári Margó bébiszitter-kiközvetítő cég tulajdonosa, aki szerint a dadusoknak a szülőkkel közösen kell majd megtalálniuk a módot, hogy a támogatáskérés alapjául szolgáló szerződést aláírják.

Nem túl nagy segítség ugyanakkor egy kolozsvári anyuka szerint a legtöbb 710 lejes támogatás, az összeg ugyanis elenyésző ahhoz képest, hogy

jelenleg a dadusok „piaci ára” a kincses városban havi 2000 és 2500 lej között mozog.

Ráadásul az összeget zömében feketén pengetik le a szülők, így amennyiben minden legálisan történne, akkor még nagyobb kiadással járna a bébiszitter alkalmazása. Nehezményezte ugyanakkor azt is, hogy ott, ahol az egyik szülő gyeden van a második vagy harmadik gyermekkel, nem jár ez a támogatás, holott egy vagy két gyerekkel – főleg, ha mindkettő kicsi – igencsak elkelne a segítség. „Ott van még az is, hogy a dadusnak szakképzettnek kell lennie, ami alapjában véve dicséretes, de arra enged következtetni, hogy nagyon leszűkül a szülők lehetősége a bébiszitter kiválasztásában ahhoz, hogy támogatáshoz jussanak” – fogalmazta meg az anyuka, aki szerint ilyen körülmények között a legtöbben továbbra is meg fogják próbálni bölcsődében, óvodában elhelyezni gyerekeiket, még akkor is, ha az magánintézmény, nem állami.

„A legálisan alkalmazott dadusnak megvan az előnye is, hiszen nagyobb biztonságot nyújt mind a szülőnek, mind a dadusnak. De többet nem fizetnék érte, hiszen akkor már jobban megérné, ha én maradok itthon a gyerekkel, mintsem azért dolgozzak, hogy a teljes fizetésemet egy az egyben továbbadjam egy dadusnak” – mutatott rá egyúttal a helyzet visszásságára.