Hozzáférés. Az Egyesült Államok a megállapodás nyomán hozzájut Ukrajna altalajkincseihez
Fotó: UMCC Titanium
Hosszas huzavona után az Egyesült Államok és Ukrajna végre aláírta a megállapodást, amely hozzáférést biztosít Washington számára a háború sújtotta ország természeti erőforrásainak egy részéhez. Miközben a megállapodás nyomán legalább egy évtizednek kell majd eltelnie, amíg a felek nyereséghez jutnak, szakértők szkeptikusak a befektetések sikerével kapcsolatban.
2025. május 08., 21:002025. május 08., 21:00
2025. május 08., 21:132025. május 08., 21:13
A hónapok óta készülő megállapodás egy olyan befektetési alapot hoz létre, amely Ukrajna reményei szerint megszilárdítja az amerikai segítséget, miközben az ország három évvel az invázió után Oroszország visszaszorításáért küzd. A BBC a megállapodás hét fontos jellemzőjét sorolta fel összeállításában. Ezek közül az első az, hogy
Trump korábban azt követelte, hogy Ukrajna fizesse vissza azt a 350 milliárd dolláros segélyt, amelyet állítása szerint az Egyesült Államok nyújtott a háború alatt – ezt a feltételt Zelenszkij elutasította. Washington azonban a jelek szerint engedményt tett. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök azt mondta, hogy a megállapodás nem írja elő, hogy országa visszafizessen bármilyen „adósságot”.
Trump a megállapodást szinténs győzelemnek titulálta, mondván, hogy országa „elméletben sokkal többet” kap vissza, mint azok a milliárdok, amelyeket elődje, Joe Biden juttatott Ukrajnának. A második aspektus, hogy
Az Egyesült Államok által az alku bejelentésekor használt nyelvezet lényegesen keményebb Oroszországgal szemben, mint a Trump-kormányzat részéről általában szokott lenni. A megállapodás „Oroszország teljes körű inváziójára” hivatkozik, és az amerikai pénzügyminisztérium hozzáteszi, hogy „egyetlen olyan állam vagy személy sem részesülhet Ukrajna újjáépítéséből, amely finanszírozta vagy ellátta az orosz háborús gépezetet”.
Ez felbátorítja Kijevet, amely nagyobb nyomást követelt Oroszországra a Moszkva és Washington közötti, egy esetleges tűzszünetről szóló tárgyalásokon. A harmadik fontos tényező, hogy
Annak ellenére, hogy a megállapodás kapcsán sok szó esik Ukrajna ásványkincseiről, a megállapodás az olajra, a földgázra és más szénhidrogénekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. Az erőforrások minden esetben ukrán tulajdonban maradnak, bár az Egyesült Államok közös hozzáférést kap.
A kőolaj és a földgáz bevonását az ukrán álláspont enyhülésének tekintették, mivel ezek nem szerepeltek a megállapodás korábbi tervezeteiben. Magas rangú kormányzati tisztségviselők újságíróknak elmondták, hogy úgy vélik, hogy ezekből az erőforrásokból „több érték” származhat, ha a harcok gyorsan véget érnek.
A negyedik lényegi elem, hogy a megállapodás
Ukrajna régóta törekszik arra, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz, és a csatlakozási tárgyalások hivatalosan tavaly júniusban kezdődtek meg. Kijevben aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a megállapodás akadályozhatja Ukrajna uniós csatlakozását, ha az amerikai befektetők számára kedvezményes elbánást biztosít, mivel Kijev és Brüsszel már stratégiai partnerséget kötött a nyersanyagok terén.
A megállapodás szövege azonban kimondja, hogy
A szöveg azt is kimondja, hogy amennyiben Ukrajnának az EU-hoz való csatlakozással járó „további kötelezettségek” miatt felül kell vizsgálnia a megállapodás feltételeit, az USA beleegyezik, hogy jóhiszeműen tárgyaljon. Kijev szerint az Egyesült Államok emellett támogatni fogja a beruházások és a technológia Ukrajnába történő további átcsoportosítását, többek között az EU-ból és máshonnan.
Az Egyesült Államok és Ukrajna amerikai idő szerint szerdán aláírta a „gazdasági partnerségi megállapodást”, amely hozzáférést biztosít Washington számára Kijev ritkaföldfém ásványkincseihez, cserébe egy ukrajnai befektetési alap létrehozásáért.
Az ötödik elem arra vonatkozik, hogy
Az Egyesült Államok úgy fogalmazott, hogy az egyezmény aláírása elengedhetetlen ahhoz, hogy Ukrajna továbbra is megkapja katonai támogatását. Julija Szviridenko ukrán első miniszterelnök-helyettes – aki Washingtonba utazott az egyezmény aláírására – elmondta, hogy a megállapodás értelmében az Egyesült Államok a jövőben újabb támogatásokat nyújt, például légvédelmi rendszereket.
Ez is stratégiaváltást jelentene Trump számára, aki a Fehér Házba való visszatérése óta igyekezett csökkenteni az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást. Az egyik nyitott kérdés, hogy a megállapodás végül mit jelent majd a háborús helyzetre nézve. A Kreml még nem reagált a dokumentumra.
A hatodik aspektus ugyanakkor arra vonatkozik, hogy
Úgy tűnik, hogy az USA részéről nincsenek konkrét biztonsági garanciák, pedig Ukrajna és Európa már régóta sürgeti a Fehér Házat, hogy nyújtson ilyeneket. Trump ugyanakkor vonakodik ugyanolyan katonai kötelezettségvállalást adni, mint amilyet Biden adott. Ehelyett inkább implicit módon érdekelt abban, hogy az USA továbbra is támogassa Ukrajnát, a megállapodásban foglalt gazdasági kötelezettségvállalások miatt. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna legfontosabb szövetségesének elkötelezettsége továbbra is törékeny maradna.
A hetedik fontos pont, hogy
Az ukrán kormány által kiemelt egyik érdekes pont az, hogy az újjáépítési befektetési alap első évtizedében a nyereséget „teljes mértékben visszaforgatják Ukrajna gazdaságába”, akár új projektekbe, akár újjáépítésbe. Ez potenciálisan jelentős lehet, ha az Egyesült Államoknak 10 évig nem származik pénzügyi haszna.
Úgy tűnik azonban, hogy ez a rendelkezés nem szerepel a Washingtonban aláírt megállapodásban, bár később egy további „technikai” megállapodás része lehet. Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes a közösségi médiában azt közölte, hogy „ezek a feltételek további megbeszélések tárgyát képezik”.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a Fox Newsnak azt mondta, hogy az alku jelzés az amerikai népnek, hogy „van esélyünk részt venni, (Ukrajnának) megkapni a finanszírozás és a fegyverek egy részét, kompenzációt azokért, és partnerek lehetünk az ukrán nép sikerében”. A Fehér Házban Stephen Miller kabinetfőnök-helyettes úgy jellemezte az alkut, mint „visszafizetést” az Egyesült Államoknak azért a „több százmilliárd dollárért, amellyel adófizetőink gyaníthatóan támogatták a háborút”.
A Reuters ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy
Az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti új ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos megállapodás pénzügyi megtérülése valószínűleg egy évtizedig vagy még tovább tart, mivel a befektetőknek számos akadállyal kell szembenézniük ahhoz, hogy új bányák megkezdjék a termelést a háború sújtotta országban. A stratégiailag fontos ásványi anyagokat kitermelő bányák fejlesztése még olyan országokban – például Kanadában és Ausztráliában – is eltarthat 10-20 évig, ahol fejlett a bányászati ágazat.
A befektetők is visszariadhatnak attól, hogy pénzt fektessenek be egy olyan országba, ahol a három éve tartó orosz invázió tönkretette az infrastruktúrát, például az áramellátást és a közlekedést, és ahol a jövőbeni biztonság nem garantált.
– mondta Adam Webb, a Benchmark Minerals Intelligence tanácsadó cég ásványkincsekért felelős vezetője. „A valóság az, hogy az emberek számára nehéz lesz megindokolni, hogy pénzt fektessenek be oda, amikor vannak olyan lehetőségek, hogy kritikus ásványi anyagokba fektessenek be olyan országokban, amelyekben nincs háború” – figyelmeztetett.
Zelenszkij igazságos és méltányos partnerségről beszél
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban üdvözölte az Egyesült Államokkal az ukrajnai ásványkincsek kiaknázásáról az előző nap aláírt megállapodást. „Ez most igazságos és méltányos partnerség, amely lehetőséget nyújt lényeges ukrajnai beruházásokra, valamint az ukrajnai iparágak és a szintúgy fontos jogi gyakorlatok jelentős korszerűsítésére” – szögezte le az ukrán elnök a Telegramon közzétett esti videójában.
Zelenszkij kiemelte, hogy nagyon jó munkát végzett az ukrán tárgyalóküldöttség – mindenekelőtt Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, a gazdasági, az igazságügyi és a pénzügyminiszter. Az előkészítési folyamat során jelentősen megváltozott a megállapodást – mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy a megállapodás – amelyben nem szerepel kezdeti ukrán adósság – egy újjáépítési alap létrehozását irányozza elő, amely Ukrajnában fog befektetni. Az elnök szerint ez méltányos alapokon történő együttműködést jelent az Egyesült Államokkal, és lehetővé teszi mind Ukrajna, mind a védelmét támogató Egyesült Államok számára, hogy pénzt keressen a partnerségen.
A Fehér Ház szerint a megállapodás teljes mértékben az együttműködésen alapul. Az amerikai elnöki hivatal csütörtökön adott ki összefoglalót a szerdán aláírt szerződésről.
A Fehér Ház szerint a partnerség révén az Egyesült Államok gazdasági kockázatot vállal „Ukrajna szabad, békés és szuverén jövőjének” megteremtése érdekében, az egyezség pedig erősíti az amerikai-ukrán stratégiai partnerséget. Az amerikai közlemény hangsúlyozza, hogy a megállapodás alapján megalakításra kerülő közös alapba kerül az ukrajnai természeti erőforrások kiaknázására vonatkozó projektekhez kapcsolódó kitermelési jogok, licenszdíjak és egyéb kifizetések 50 százaléka.
A befolyó összegből új gazdasági projekteket finanszíroznak, ami hosszú távú megtérülést biztosít majd az amerikai és az ukrán félnek – olvasható az összefoglalóban.
A megállapodás hatálya alá tartozó természeti erőforrásokra vonatkozó projektek érintik az ásványokat, szénhidrogéneket, valamint kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket.
A szerződés kikötéseként szerepel az, hogy az Egyesült Államokat elsőbbségi jog illeti meg a kitermelt erőforrásokhoz való hozzáféréshez, illetve jogot kap arra, hogy kijelölje a vásárlót.
„A gazdasági biztonság nemzetbiztonság és ez a fontos biztosíték megelőzi azt, hogy kritikus fontosságú erőforrások rossz kezekbe kerüljenek” – olvasható a Fehér Ház által kiadott összefoglalóban. Az amerikai-ukrán megállapodásban az is szerepel, hogy egyetlen olyan állam és vállalkozás sem juthat bevételhez Ukrajna újjáépítéséből, amely részt vett az „orosz háborús gépezet” ellátásában. Az amerikai-ukrán partnerségi megállapodás működtetéséért felelős vállalat igazgatóságába 3-3 tagot delegál az Egyesült Államok és Ukrajna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.
Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.
A csütörtöki első két szavazáson sem sikerült pápát választaniuk a konklávéra összegyűlt bíborosoknak: a pápaválasztó gyűlésnek otthont adó vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből fekete füst szállt fel kelet-európai idő szerint nem sokkal egy óra előtt.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje megválasztása esetén népszavazást írna ki arról, hogy megtartsák-e a tavalyi elnökválasztás alkotmánybíróság által eltörölt második fordulóját.
Európának közösen kell megoldania a migráció ügyét, és jobb európai szabályozásra kell törekedni – jelentette ki Friedrich Merz új német kancellár szerdán Varsóban a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott közös sajtókonferencián.
Az Egyesült Államok és Izrael megvitatta annak lehetőségét, hogy Washington irányítsa a Gázai övezet háború utáni ideiglenes közigazgatását – közölte öt, az ügyet jól ismerő személy a Reut
India és Pakisztán szerda este tüzérségi párbajt vívott a vitatott kasmíri térségben lévő de facto határon keresztül – közölte az indiai védelmi szóvivő az indiai igazgatású Kasmírban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!