A 2017/2018-as tanévben ötödik osztályt kezdő diákok lesznek a haszonélvezői annak az új tantervnek, amely előírná, hogy a magyar anyanyelvű 5–8. osztályos diákok a román nyelvet speciális tankönyvből tanulhassák.
2017. február 13., 10:402017. február 13., 10:40
2017. február 13., 14:522017. február 13., 14:52
Hétfőn lehet utoljára hozzászólni az oktatásügyi minisztérium január 27-én közvitára bocsátott új tantervéhez, amely előírná, hogy a magyar anyanyelvű 5–8. osztályos diákok a román nyelvet speciális tankönyvből, főként a kommunikációra fókuszálva tanulhassák. A tanügyi törvény rendelkezik arról, hogy a magyar gyermekek számára a román nyelvet sajátos módon, mint második nyelvet tanítsák minden iskolai szinten, ne csak a négy elemi osztályban. Az elmúlt hat évben a minisztérium mindössze az 1–4. osztályosok számára készítette elő a törvény alkalmazását.
A mostani fejlemény az, hogy ez a roppant lassú életbe léptetés a második szakaszához érkezett: elkészült az 5–8. osztályosok számára a román nyelv tanterve, és ezt az előírt gyakorlat szerint közvitára bocsátották. Az új tantervnek azok a diákok lesznek az első haszonélvezői, akik ősszel kezdik az ötödik osztályt. Hátravan még e tervezőmunka harmadik szakasza, amely a 9–12. osztályt érinti – jegyezte meg az RMDSZ szombati közleményében Magyari Tivadar, a szövetség oktatásügyekért felelős ügyvezető alelnöke.
Magyari: nem szabad tovább késni
„A 2011-es tanügyi törvény 46. cikkelye valóban történelmi előrelépést jelentett: az iskolai oktatás minden szintjén a magyar anyanyelvű, magyarul tanuló diákoknak úgy tanítanák a román nyelvet, hogy tekintettel legyenek arra, ez nekik nem anyanyelvük, és elsősorban a beszélt román nyelv elsajátítását célozzák meg. A nyolcvanas évek közepéig az 1–8. osztályban volt erre lehetőség, azóta, harminc éven keresztül csak az 1–4. osztályban. Most a történelemben először mindez az elsőtől a tizenkettedik osztályig megvalósulna” – mutatott rá Magyari.
Úgy véli, az RMDSZ által érvényesített elv hiába van törvénybe vésve immár hat éve, mert a törvény megszületése után a tanügyi tárca minden tantárgy esetén egy nagyon lassú, hosszadalmas és körülményes átmenetet tervezett meg, a különféle szakbizottságoknak hosszas határidőket szabott meg. Így a magyaroknak szánt speciális románnyelv-tanítás tantárgyaiban is. „Az új, a mindennapi nyelvhasználatra tanító román tantárgyakról e késés miatt több évjárat tanulói maradnak le. Így évekkel a törvény kedvező rendelkezése után sem rendezték a tömbvidéken felnövő magyar gyermekek hatékony románnyelv-tanulását, ráadásul a nyolcadik és tizenkettedik osztályosok országos vizsgái, tehát például az érettségi román próbái hátrányosak a magyar anyanyelvűek számára” – mutatott rá az oktatásügyi szakember, aki szerint a tervezési szakaszt tovább késleltetni nem szabad. A tantervek kialakítását követően a tankönyvek megírásának, kiadásának szintén bonyolult procedúrája következik, ami további elodázást jelenthet – hívta fel a figyelmet.
Kárp Ágnes: sok könnyítést tartalmaz a tervezet
Kárp Ágnes marosvásárhelyi tanítónőt, a magyar ajkú elemi osztályosok számára készített román tantervek kidolgozóját (portrénkon) arról kérdeztük, mennyire biztosít folytonosságot, mennyire kapcsolódik szervesen az 1–4. osztályos tantervhez a most közvitán lévő 5–8. osztályos román tanterv. A szakember úgy fogalmazott, véleménye szerint összességében véve rengeteg könnyítést tartalmaz az új tervezet. „Az ötödikes tananyag például szervesen kapcsolódik, illeszkedik a negyedikeshez, így az átmenet korántsem olyan drasztikus, mint a jelenlegi, amelyben az ötödikeseknek a román anyanyelvűek számára készített tanterv szerint kell elsajátítaniuk a nyelvet és irodalmat” – fejtette ki a pedagógus.
Példaként említette: az új tervben az szerepel, hogy az irodalmi és nem irodalmi szövegeket is adaptálni lehet, ez pedig azt jelenti, hogy az archaikus vagy valami miatt nehezen érthető szavakat, kifejezéseket ki lehet cserélni közérthetőbbekre. „Ez fontos, hiszen eddig nagyon megnehezítették a nehéz szövegek a gyerekek tanulását” – tette hozzá Kárp Ágnes. A Krónikának nyilatkozó szakember azt is lényegesnek tartja, hogy a tanterv meghatározza, pontosan hány szöveggel kell dolgozniuk az ötödikes diákoknak egy évben, ez pedig nem tűnik soknak, hiszen 8–14 szövegről van szó.
„A tervezet megszabja azt is, hogy maximum hány szavas szövegeket kell tartalmazniuk majd a tankönyveknek. Míg negyedik osztályban maximum 350 szavas szövegeket kaphattak kézhez a diákok, az új tanterv értelmében ötödikben ez a szám nem növekszik meg nagyon, csak 450-re. A mostani ötödikeseknek viszont legalább kétszer ilyen hosszú szövegekkel kell megbirkózniuk, ami sokszor irreális elvárásnak tekinthető” – mondta a szakember.
Kitért arra is, megszabják ezentúl, hogy a gyerekektől maximum hány szavas írásbeli dolgozatot várhatnak el románból. Kárp Ágnes úgy fogalmazott, mindenki számára nyilvánvaló, hogy a mostani tantervnek az volt az egyik legnagyobb hibája, hogy nem tanította meg kommunikálni a gyerekeket, és úgy kell elsajátítaniuk a nyelvtant, hogy közben tulajdonképpen nem tanulnak meg románul beszélni. A közvitán lévő tantervben viszont úgymond funkcionálisan szerepel a nyelvtani elemek elsajátítása, vagyis oly módon tanítanák a gyerekeket, hogy minél könnyebben megtanuljanak kommunikálni. „Kérdéses viszont, hogy sikerül-e tankönyveket írni az új tervek szerint, hiszen nálunk voltaképpen az egyetemeken, a pedagógusképzésben sem tanítják meg a jövendőbeli tanárokat, tanítókat arra, hogy hogyan kell idegen nyelvként oktatni a románt” – hívta fel a figyelmet Kárp Ágnes. Mint mondta, a tankönyvírás is rengeteg akadályba ütközik a licitek, közbeszerzési eljárások nehézkessége miatt.
„Mindazonáltal nagyon jó lenne, ha minél több pedagógus érdemben hozzászólna a tantervhez, javaslatokat tenne tapasztalatai alapján, hiszen a jól megalapozott szakvéleményeket minden bizonnyal figyelembe veszi a tantervkészítő munkacsoport” – hívta fel a figyelmet Kárp Ágnes.
Húsvétvasárnap reggel hagyományosan megáldották az ételkosarakat Kolozsváron a Szent Mihály templom előtti téren.
Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.
Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szászsebesről a Fehér megyei Mogos faluba nagyszombaton hazautazó rendőr egy felborult kocsiból mentett ki egy idős férfit, aki a gyors beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Ég a száraz növényzet a Maroshévíz határában levő egyik dombon – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.
Szívet melengető gesztussal reagált a kolozsvári CFR a közelmúltban történt erőszakos, magyarellenes incidensre.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóra történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Két magyarországi gépjármű ütközött össze csütörtök délután a tornyai határátkelő közelében, Arad megyében. A balesetben életét vesztette egy 76 éves magyarországi illetőségű féri, női utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.
szóljon hozzá!