Ám a magyarázat nem hatotta meg a „zöldeket”: az Agent Green környezetvédelmi civil szervezet internetes aláírásgyűjtést indított a rendelet ellen tiltakozva. Eddig csaknem 50 ezren írták alá a petíciót, amely kilövési kvótaként kezeli a beavatkozási tervben szereplő számokat. A civilek június 26-ra személyes találkozó kértek a minisztertől, amelyen átnyújtanák a tiltakozó beadványt, és ismertetnék a rendelettel kapcsolatos kifogásaikat. A civilek szerint a veszélyes medvék problémáját minden esetben külön kell elemezni, nem a kilövési kvóta jelenti a megoldást. Szerintük

Arra hivatkoznak, hogy senki nem ismeri a barnamedve- és a farkaspopuláció valós létszámát – szerintük a számok, amelyekre a beavatkozási kvótát alapozzák, túl optimisták.

A korábbi rendelet új fejezete

A környezetvédelmi minisztérium közvitára bocsátott rendelete nem újdonság: a 2017-ben kiadott, eddig érvényben levő miniszteri rendelet „folytatása”, amely a beavatkozási keretre vonatkozik: legyen szó a vad befogásáról, elszállításáról vagy kilövéséről – pontosított megkeresésünkre Borboly Csaba. A Hargita Megyei Tanács elnöke rámutatott,

„Ilyen szempontból a rendelet fontos, de nem hoz különösebb változást az eddigiekhez képest. Továbbra is fenntartom, hogy az ember és a nagyragadozók közötti konfliktus egy összetett probléma, amelyre csak számos szakterület bevonásával lehet megoldást találni, és megelőző intézkedések bevezetésére van szükség” – szögezte le az RMDSZ politikusa.

Véleménye szerint azokban az esetekben, amikor megkérdőjelezhetetlen a vad veszélyes viselkedése, valóban gyors beavatkozásra van szükség, ám a környezetvédelmi minisztériumnak elsősorban széles körű megelőzési intézkedéseket kellene foganatosítania. Emlékeztetett, a témában kidolgozott akcióterv is tartalmazza, hogy azokban a térségekben, ahol kiugróan magas a medvék száma, tudományosan megalapozott és ellenőrizhető módon bevezetett megelőzési kvótára van szükség: vagyis hogy piramisszerűen minden korosztályból „kivonjanak” egyedeket. „Észszerű és szakszerű vadgazdálkodásra van szükség. Ezért támogatjuk a Szent István Egyetem vadgazda szakának tevékenységét, kutatásokat, elemzéseket végzünk, létrehoztuk a Hargita megyei tájgazdálkodási munkacsoportot, mert további pénzforrásokra és megoldásokra van szükség” – részletezte Borboly Csaba.

Elfogadható együttélési szintet kell „beállítani”

A megyeelnök szerint a kormány nem teszi a dolgát, az erdészeti és a mezőgazdasági minisztériumok nem hívják le az elérhető európai uniós forrásokat, a környezetvédelmi minisztérium pedig „struccpolitikát folytat, és leáll a látszatintézkedéseknél”, holott már az Európai Unió ingerküszöbét is elérte a probléma. Nálunk nem az a gond, mint Nyugat-Európában, ahol gyakorlatilag kiirtották a ragadozókat, hanem éppen ellenkezőleg: folyamatosan növekszik a létszám, és elfogadható együttélési szintet kell „beállítani” – hangsúlyozta Borboly Csaba. Szerinte a témakör összetett, de nem lehetetlen a megoldás, Hargita megye pedig az egyik legérintettebb terület, ezért tartják kiemelkedően fontosnak a megelőzést.