Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett séta keretében minden évben más-más, a népzene területén fontos személyiségek sírját keresik fel halottak napján, így hívva fel a figyelmet az alkotók munkásságára
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.
2024. október 30., 21:422024. október 30., 21:42
„November eleje az emlékezés és a hála időszaka. Ekkor emlékezünk az előttünk járókra és hálásak vagyunk az életért és a sok lehetőségért, amelyet tőlük, általuk kaptunk.
– szerepel az eseményre való felhívásban. A szervezők mindenkit várnak, hogy csatlakozzon a megemlékezéshez.
Az érdeklődők a temető bejáratánál csatlakozhatnak a résztvevőkhöz pénteken 15 órakor. A szervezők minden évben más személyiségek sírját keresik fel halottak napján, így hívva fel a figyelmet az alkotók munkásságára.
Idén a következő személyiségek sírját keresik fel:
1.
Az 1848‒1849-es forradalom és szabadságharc alatt a 31-es honvédek karmestere, majd Bem József tábornok tábori zenésze volt, zenekarával együtt a honvédeket több csatában (Vízakna, Piski, Szászsebes) is lelkesítette. Kolozsváron 1873-ban ünnepelték meg első alkalommal a forradalom kitörését. Ekkor a zenei műsort az ő bandája nyújtotta, ezen szokás pedig két és fél évtizeden át megmaradt.
2.
Nagyszebenben érettségizett, majd részt vett az első világháborúban. Ezután Budapesten tanult, majd visszatért Erdélybe. Rajztanárként több városi iskolában (szülővárosa, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Kolozsvár) oktatott. Művészettörténeti és néprajzi kutatásokat is végzett, monográfiát jelentetett meg, életének fontos részét képezte a természetjárás. A csíkszeredai Művészeti Népiskola az ő nevét viseli.
3.
Iskolai tanulmányait Brassóban és Sepsiszentgyörgyön végezte, egyetemi képzésben Kolozsváron részesült. Eleinte a Bolyai Tudományegyetem oktatója volt, majd a Román Tudományos Akadémia kincses városbeli Folklór Intézet alapító tagja, utóbb tudományos főkutató. Gyűjtőútjai során bejárta Székelyföldet, a Mezőséget, eljutott a Csángóföldre, és számtalan betlehemes játékot, karácsonyi szokást, balladákat továbbá népmesét jegyzett fel. Az egyik fő kutatási területe az összehasonlító néprajzi kutatások, ezen belül a magyar-román kölcsönhatások képezték.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
4.
Kárpátalján látta meg a napvilágot, felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte. Tizenkét esztendőn át hivatásos énekesként tevékenykedett, Magyarországon és külföldön is fellépett, előadásairól felvételek is készültek. A második világháború végén Kolozsvárra jött és különböző intézményekben oktatott-dolgozott. A tudományos érdeklődésének középpontjában Bartók Béla életének és tevékenységének feltérképezése állt. Emellett ‒ Jagamas Jánossal és Faragó Józseffel közösen ‒ jelentős részt vállalt a csángóföldi néprajzi kutatásokban.
5.
Egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte. Fiatalon kántorként tevékenykedett, utóbb a Farkas utcai gyülekezet dalárdáját irányította. Közel ötven esztendőn át volt a kincses városbeli Folklór Intézetének munkatársa. Még be sem töltötte a huszadik életévét, amikor zeneakadémiai tanára, Jagamas János útmutatásával feljegyezte az első gyűjtését. Ezt követően bejárta Erdély nagy részét Kalotaszegtől Háromszékig, továbbá eljutott a Partiumba is, az általa lejegyzett dallamok száma meghaladja az 5000-et. Több szakmai testület tagja volt, részt vett a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság megalapításában és rövid ideig a Társaság tiszteletbeli elnöke.
6.
Az esemény a Kallós Zoltán Alapítvány partnerségében valósul meg, az élőzenét a Kallós Zoltán Népzeneiskola biztosítja.
November elsején, pénteken egyházzenei áhítatot tartanak az elhunytak lelki üdvéért a kolozsvári Szent Mihály Templomban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.
Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!