Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett séta keretében minden évben más-más, a népzene területén fontos személyiségek sírját keresik fel halottak napján, így hívva fel a figyelmet az alkotók munkásságára
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.
2024. október 30., 21:422024. október 30., 21:42
„November eleje az emlékezés és a hála időszaka. Ekkor emlékezünk az előttünk járókra és hálásak vagyunk az életért és a sok lehetőségért, amelyet tőlük, általuk kaptunk.
– szerepel az eseményre való felhívásban. A szervezők mindenkit várnak, hogy csatlakozzon a megemlékezéshez.
Az érdeklődők a temető bejáratánál csatlakozhatnak a résztvevőkhöz pénteken 15 órakor. A szervezők minden évben más személyiségek sírját keresik fel halottak napján, így hívva fel a figyelmet az alkotók munkásságára.
Idén a következő személyiségek sírját keresik fel:
1.
Az 1848‒1849-es forradalom és szabadságharc alatt a 31-es honvédek karmestere, majd Bem József tábornok tábori zenésze volt, zenekarával együtt a honvédeket több csatában (Vízakna, Piski, Szászsebes) is lelkesítette. Kolozsváron 1873-ban ünnepelték meg első alkalommal a forradalom kitörését. Ekkor a zenei műsort az ő bandája nyújtotta, ezen szokás pedig két és fél évtizeden át megmaradt.
2.
Nagyszebenben érettségizett, majd részt vett az első világháborúban. Ezután Budapesten tanult, majd visszatért Erdélybe. Rajztanárként több városi iskolában (szülővárosa, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Kolozsvár) oktatott. Művészettörténeti és néprajzi kutatásokat is végzett, monográfiát jelentetett meg, életének fontos részét képezte a természetjárás. A csíkszeredai Művészeti Népiskola az ő nevét viseli.
3.
Iskolai tanulmányait Brassóban és Sepsiszentgyörgyön végezte, egyetemi képzésben Kolozsváron részesült. Eleinte a Bolyai Tudományegyetem oktatója volt, majd a Román Tudományos Akadémia kincses városbeli Folklór Intézet alapító tagja, utóbb tudományos főkutató. Gyűjtőútjai során bejárta Székelyföldet, a Mezőséget, eljutott a Csángóföldre, és számtalan betlehemes játékot, karácsonyi szokást, balladákat továbbá népmesét jegyzett fel. Az egyik fő kutatási területe az összehasonlító néprajzi kutatások, ezen belül a magyar-román kölcsönhatások képezték.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
4.
Kárpátalján látta meg a napvilágot, felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte. Tizenkét esztendőn át hivatásos énekesként tevékenykedett, Magyarországon és külföldön is fellépett, előadásairól felvételek is készültek. A második világháború végén Kolozsvárra jött és különböző intézményekben oktatott-dolgozott. A tudományos érdeklődésének középpontjában Bartók Béla életének és tevékenységének feltérképezése állt. Emellett ‒ Jagamas Jánossal és Faragó Józseffel közösen ‒ jelentős részt vállalt a csángóföldi néprajzi kutatásokban.
5.
Egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte. Fiatalon kántorként tevékenykedett, utóbb a Farkas utcai gyülekezet dalárdáját irányította. Közel ötven esztendőn át volt a kincses városbeli Folklór Intézetének munkatársa. Még be sem töltötte a huszadik életévét, amikor zeneakadémiai tanára, Jagamas János útmutatásával feljegyezte az első gyűjtését. Ezt követően bejárta Erdély nagy részét Kalotaszegtől Háromszékig, továbbá eljutott a Partiumba is, az általa lejegyzett dallamok száma meghaladja az 5000-et. Több szakmai testület tagja volt, részt vett a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság megalapításában és rövid ideig a Társaság tiszteletbeli elnöke.
6.
Az esemény a Kallós Zoltán Alapítvány partnerségében valósul meg, az élőzenét a Kallós Zoltán Népzeneiskola biztosítja.
November elsején, pénteken egyházzenei áhítatot tartanak az elhunytak lelki üdvéért a kolozsvári Szent Mihály Templomban.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.
Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.
Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
szóljon hozzá!