Identitásformáló Erdélyben a vallási hovatartozás

Kiss Judit 2021. március 07., 08:58

Az erdélyi magyarság számára a vallási hovatartozás a legtöbb esetben önazonosságot meghatározó tényező. Ha azonban a nemzeti identitás fő alkotóelemei elsősorban befele irányuló, önépítő, a saját értékeikre összpontosító, és nem kifele támadó tényezők, akkor talán az egyházaknak is kevésbé kell ennek az „őrző-védő” szerepnek a frontvonalában harcolniuk – jelentette ki a Krónikának Fejes Ildikó csíkszeredai vallásszociológus.

Identitásformáló Erdélyben a vallási hovatartozás
galéria
Fejes Ildikó vallásszociológus: a lelki vezetésre nagy szüksége van a krízishelyzetet átélő embernek

– Több mint másfél évtizede foglalkozik vallásszociológiai kutatásokkal, az erdélyi, székelyföldi régióban vizsgálta, vizsgálja a vallásosság különféle vonatkozásait. Mi lenne a vallásszociológiai kutatásának a következtetése, amit a legjelentősebbnek tart?

– A legjelentősebbnek azt tartom, hogy 2010-ben egy több mint 600 főre kiterjedő, mintegy 240 kérdést tartalmazó kérdőíves kutatást végezhettem Csík térségében. Ennek eredményei komplex képet adtak az itt élők vallásosságáról. Bízom abban, hogy ez a részletes „látlelet” az utókor számára is fontos, érdekes lehet majd.

– Most készül tanulmánya a 21. századi székelyföldi kereszténységről és ennek alternatíváiról. Mi jellemzi leginkább jelenleg az ott élők vallásosságát, illetve milyen, a korábbiaktól eltérő tendenciák látszanak körvonalazódni az elmúlt két évtizedet tekintve? Ugyanakkor a járványhelyzet alatt melyek voltak a legfontosabb változások e tekintetben?

– A székelyföldiek nagy többsége számára a kereszténység, a vallásos neveltetés, az élet nagyobb eseményeinek, de profán ünnepeinek is vallásos miliőbe helyezése olyan természetes, magától értetődő, mint az, hogy az itt élők nagy része magyar nyelven beszél. Ezt hívjuk hagyományos, egyházközeli vallásosságnak. Ugyanakkor ahogyan

az itteni társadalomban is erőteljesebben érződnek a modernizáció, illetve posztmodernizáció hullámai, úgy a vallásosságban is megjelennek a hagyományostól eltérő vallásosság jelei:

a kereszténységen belül a vallásosság individualizációja, vagyis a társadalmi szokáson nagymértékben túlmutató, egyéni, személyes érzéseken és tapasztalatokon alapuló vallásosság. És megjelenik az ezzel ellentétes folyamat is, a hagyományos egyházaktól, vallásosságtól eltávolodás, vagy akár az elvallástalanodás lehetősége is. Az elvallástalanodásnál több embert érint ugyanakkor a vallásosság „színesedése”, vagyis keresztény tanítások, gyakorlatok kiegészítése más vallások, hitrendszerek elemeivel, gyakorlataival.

Ezeknek a spirituális alternatíváknak két fő típusa van,

egyik a New Age-nek nevezett nagyon tág spirituális rendszer, a másik pedig az újpogányság, amelynek szintén nagyon színes skálán mozognak a jelenségei. Eddigi kutatásaink szerint a járvány alapvetően nem változtatta meg az itt élők vallásosságát, sőt mintegy pozitív hozadékként, az egyházak jelenlétének ugrásszerű növekedése az online térben olyanok számára is elérhetővé tette a szentmiséken, istentiszteleteken való részvételt, akiknek ez korábban betegség, munkahelyi elfoglaltságok vagy egyéb okok miatt nem vagy csak nagy nehézségek árán volt lehetséges. Úgy gondolom, hogy

a járvány elmúltával nem fog radikálisan visszaesni a szentmiséken, istentiszteleteken személyesen résztvevők száma,

de az egyházak online térhódítása, még ha kényszerű is volt, pozitív változásokat is hoz.

Erdélyben alapvetően még mindig a hagyományos módon megélt kereszténység a legelterjedtebb, de új irányzatok is mutatkoznak Fotó: Beliczay László

– Többek közt arra a következtetésre jutott munkássága során, hogy az elmúlt három évtizedben Romániában, és ezen belül még kiemeltebben Székelyföldön, nem úgynevezett szekularizáció, hanem deszekularizáció zajlott. Mit jelent ez?

– Több, a vallásossággal foglalkozó kutató fölhívta a figyelmet arra, hogy Romániában a rendszerváltást követően a szekularizációt deszekularizáció váltotta föl. A deszekularizáció Románia esetében egyrészt azt jelenti, hogy 1990–2000 között az itt élők Európa-szinten kimagaslóan magas számban gyakorolták vallásukat, hittek Istenben és a keresztény tanításban. Ugyanakkor a vallásgyakorlók, a magukat vallásosnak tartó emberek száma folyamatosan növekedett 2000-ig. Ez a növekedés az ezredfordulót követően ugyan megállt, de

a vallásosság különböző dimenzió mentén mért magas értékek megmaradtak és ezek szinte változatlanul Európa legvallásosabb országai közé helyezik Romániát az elmúlt 20 éveben is.

Másrészt azonban a deszekularizáció azt is jelenti, hogy az egyház(ak) társadalmi befolyása az elmúlt három évtizedben nem csökkent, hanem nőtt: egyre tágabb társadalmi térben helyezkednek el, egyre nagyobb befolyással bírnak olyan területeken is, mint az oktatás, szociális ellátás, egészségügy, de a politikai döntéshozásra gyakorolt hatásuk sem elenyésző.

– Kutatásai arra is rávilágítottak, hogy a hit gyakorlása, az imádkozás gyakorisága tekintetében a székelyek jobban hasonlítanak a romániai lakossághoz, mint a magyarországihoz. Az Európai Értékrend Vizsgálatok legújabb eredményeinek volt erdélyi magyar almintája is, és ennek alapján ismét beigazolódott Románia, ezen belül az erdélyi magyarok kimagaslóan magas vallásossága. Mi lehet ennek az oka?

– Egy adott társadalomban élők vallásosságát erőteljesen meghatározhatják magát a társadalmat érintő hatások. És ezek a hatások némileg mások voltak Magyarországon, mint Romániában. A vallásosságra is nagy hatással levő tényezők: a modernizáció, városiasodás, az iskolázottság szintje, a hagyományos közösségek erőssége történelmi adottságként is eltérő volt a két országban.

A rendszerváltást követő, Romániában erőteljesebben jelentkező nagy társadalmi, szociális nehézségek nagymértékben az istenhit felé fordították a romániaiakat.

A román társadalom szinte minden intézménye érintett volt az itt élők szociális nehézségeiben, a tőlük megvont bizalmat az emberek többnyire az egyházra ruházták, ezért olyan magas például az egyházakba vetett relatív bizalom mértéke Romániában. Az erdélyi magyarok ezen szempontok alapján a romániaiak körülményeiben osztoztak, a vallásosságuk mértéke sokkal jobban hasonlít a románokéra, mint a magyarországiakéra. Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy az erdélyi magyarság számára az 1918 óta a kisebbségi lét legfontosabb, legstabilabb, leghősiesebben helytálló intézményét az egyházak jelentik, nem meglepő, hogy számos mutató mentén

az erdélyi magyarok a romániai románoknál is vallásosabbaknak mutatkoznak.

Nagyobb arányban járnak heti rendszerességgel templomba, közülük többen imádkoznak legalább heti rendszerességgel, és nagyobb arányban hisznek Istenben.

– Akárcsak a kommunizmus évtizedeiben, úgy jelenleg is érvényes, hogy az erdélyi magyarság számára a vallási hovatartozás a legtöbb esetben önazonosságot meghatározó tényező, a vallásosság összefonódik a nemzeti identitással? Hogyan látja, valószínűsíthetően a továbbiakban is így marad, vagy pedig megváltozni látszik?

– A vallásosság nem csupán az erdélyi magyarság, hanem a románság számára is úgynevezett „nemzeti identitásmarker”. Az itt élők történelmi „öröksége” az is, hogy vannak „magyar” vallások és „román” vallások. Azokban a közösségekben, ahol a vallás egyben a nemzetiségi identitásnak is egyik legfontosabb eleme, ott általában ezek összefonódása, egymást erősítő hatása különösen jelentős. Erdélyben nyilvánvalóan mindig volt valamilyen fajta „átjárás” a vallási-nemzeti megkülönböztető-elválasztó határok között, és ez valószínűleg a vegyes házasságok, nyelvváltás révén a közeljövőben még jelentősebb lesz.

De igazi jelentősége annak lesz, hogy a jövőben a nemzeti identitás önmeghatározó elemei között mennyire lesznek jelentősek a mássággal szemben álló elemek.

Vagyis mennyire lesz fontos az itt élők számára a „mi”-tudatot „mások” ellenében meghatározni és erősíteni. Például a román nemzeti érzéseket azáltal erősíteni, hogy a magyarságban külső ellenséget keresnek és találnak, de ez fordítva is ugyanígy működik. Visszatérve a vallásosság és nemzeti identitás kapcsolatára, a magyarság felé irányuló támadások válaszreakciói nem csupán a politikai színtéren hoznak létre válaszreakciókat, hanem előbb vagy utóbb a történelmi magyar egyházak diskurzusában is megjelennek, fokozva a vallásosság összefonódását a nemzeti identitással. „Békeidőben” azonban az egyházak elsősorban pasztorális feladatokat látnak el,

főként a tömbmagyarság esetében ugyan, de kevésbé érintettek a kisebbségi léttel összefüggő nehézségek kezelésében.

Természetesen az ortodox egyház szimbolikus tőkéje is növekszik, ha egy etnikumközi konfliktusban a románságot képviselheti. Ha azonban a nemzeti identitás fő alkotóelemei elsősorban olyan tényezők lesznek, amelyek befele irányulnak, önépítőek, a saját értékeikre összpontosítóak, és nem kifele támadók, akkor talán az egyházaknak is kevésbé kell ennek az „őrző-védő” szerepnek a frontvonalában harcolniuk.

Az erdélyi magyarság számára 1918 óta a kisebbségi lét legstabilabb, leghősiesebben helytálló intézményét az egyházak jelentik Fotó: Beliczay László

– Hubbes Lászlóval együtt kutatta a Székelyföldön a kereszténység mellett felbukkanó, alternatív „vallásos” mozgalmakat is. Mi ezekre a legjellemzőbb? Hogyan látja, mi az oka, amiért az emberek a kereszténységtől eltérő spirituális „tanokhoz”, mozgalmakhoz fordulnak?

– A történelem folyamán a hivatalos egyházi tanítás mellett mindig létezett egyfajta elképzelés, igény a „hétköznapi” keresztény tudáson, tapasztalaton túli spirituális élményekre is. A gnoszticizmus mindenkori létezésére pedig ter­mészetes módon rátevődik a modern és posztmodern kor individualista és élményközpontú transzcendenciakeresése. Kutatási tapasztalataim szerint

az emberek akkor fordulnak elsősorban a New Age-szerű, keleti és nyugati misztikus tanokat ötvöző, keverő irányzatokhoz, ha életük krízishelyzetbe kerül.

Az erdélyi, többnyire hagyományos pasztorációs módszerekkel dolgozó történelmi egyházak természetesen nem csupán a szokásvallásosságot tudják ápolni, hanem számos közösség, lelkiségi irányzat, szerzetesi közösség stb. munkálkodik azon, hogy a krízisben lévők és/vagy elmélyülésre vágyók számára keretet, módszert, lehetőségeket kínáljon föl. A történelmi egyházak effajta „kelléktára” azonban sok esetben kevésbé ismert, elérhető, mint az alternatív, élményközpontú, gyors megoldásokat és „titkos” tudást nyújtó új irányzatok. A Hubbes László által találóan „etnopogányságnak” nevezett magyar újpogány mozgalmak – amelyek

a magyarság alternatív történetét ennek messiási küldetésével párosítják, és e köré egy sajátos mitologikus világot építenek fel, külön színfoltját alkotják a nemzeti identitás – vallásosság összefonódás különleges világának.

Fontos kiemelnem azonban azt, hogy – mint ahogy az évszázadok során megfigyelhető volt – a hivatalos egyházi tanítás mellett a hívek tudatában minden ellentmondást nélkülözve számos „alternatív” hitelem harmonikusan megfér: a babonás hit a legtöbb esetben nem okoz ellentmondást a történelmi egyházakhoz tartozással, de pont úgy a lélekvándorlásban, horoszkópban való hit és egyéb kereszténységidegen tanítás sem okoz zavart az abban hívők számára a kereszténységük megélésében.

Erdélyben ugyan alapvetően még mindig a hagyományos módon megélt kereszténység a legelterjedtebb,

de a New Age és újpogányság hatását nem szabad leértékelni, mert sok esetben „hangosabb” a jelenlétük a hagyományos és digitális médiakínálatban egyaránt. A pasztorációban dolgozók számára fontos lehet ennek a jelenségnek a megértése, hiszen előbb vagy utóbb előtérbe kerülnek azok, akik az egyházon kívül, a „maguk módján” keresnek kapcsolatot a transzcendenssel. Ha megértés helyett elutasításban, esetleg kioktatásban lesz részük, akkor beigazolódni látszik majd, hogy helyüket nem az egyházak vonzáskörében kell keresniük.

Ennél sokkal fontosabb lenne, hogy nagyobb ismertséget kapjanak azok az egyházon belüli alternatívák, amik hiteles választ tudnak adni a modern és posztmodern ember individuális istenkeresésére.

A lelkigyakorlatok, lelki kísérés, lelki vezetés már egyáltalán nem idegen az erdélyi egyházak világában sem, kiváló egyházi és világi szakemberek tudják értő módon kísérni nemcsak a hagyományos módon vallásos személyeket, hanem azokat is, akik különböző hitrendszerekből összeválogatott vallási tudással, élménnyel rendelkeznek. És legfőképpen azokat, akiknek erre a legnagyobb szükségük van: akiknek az élete egzisztenciális, érzelmi vagy spirituális krízisben van.

Fejes Ildikó

Fejes Ildikó Csíkszeredában élő szociológus 1972-ben született Sepsiszentgyörgyön. 2005-től foglalkozik vallásszociológiai tárgyú kutatásokkal, Csík vallásosságáról szóló doktori dolgozatát 2014-ben védte meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Oktatóként és kutatóként munkatársa volt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának. Egyéni kutatóként és különböző, vallásos jelenségek vizsgálatával is foglalkozó kutatócsoportok tagjaként a székelyföldi és erdélyi vallásosság több szegmensét vizsgálta. A KALOT Népfőiskolai és Felnőttképzési Egyesület irodavezetője és oktatója.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport