2012. április 05., 08:472012. április 05., 08:47
A közlemény szerint az új jogszabály tervezete előirányozza, hogy a jövőben a kórházak központi költségvetéstől függetlenül is működhetnek, például alapítvány formájában, egyetlen alapítóval, amely egyben az illető egészségügyi intézmény jelenlegi működtetője is. Ezáltal megvalósulhat a valós decentralizáció, és létrejönne az intézményi autonómia a kórházak működtetését illetően – vélik a szaktárca illetékesei.
„A kórházak megtartják közintézményi jellegüket, még akkor is, ha alapítványi formában működnek, és továbbra is állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban maradnak” – nyilatkozta az új kitétel kapcsán Ritli László egészségügyi miniszter.
Vasile Cepoi államtitkár úgy véli, az új szervezési forma nagy előnye, hogy az egészségügyi intézmények önállóan dönthetnek arról, hány alkalmazottat foglalkoztatnak, illetve milyen bérpolitikát alkalmaznak. Emellett, amennyiben a közösség részéről erre igény mutatkozik, a kórházaknak arra is lehetőségük nyílik, hogy olyan partnerségeket kössenek, amelyek lehetővé teszik a költségtérítéses egészségügyi szolgáltatások biztosítását.
Ezáltal többletjövedelemhez juthatna az illető intézmény, és ebből fedezni tudnák többek között az említett részlegeken dolgozók bérét. A minisztérium illetékesei szerint ezáltal a helyi közösség, különösképpen az üzleti szféra, aktívabb szerepet vállalhatna a kórházak fenntartásában és fejlesztésében. A tervezet lehetőséget nyújt olyan struktúrák létrehozására is, amelyben az orvosok kórházi alkalmazottként dolgozhatnak a magánszférában is, és ehhez nem lesz szükséges a szaktárca külön engedélye, ahogyan ez jelenleg kötelező.
„Az új törvénytervezet olyan előírásokat tartalmaz, amelyek meggátolják az egészségügyi rendszer problémáinak politikai síkra való terelését, továbbá anyagi és társadalmi helyzettől függetlenül biztosítja a lakosság számára az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést” – mondta Ritli László. A miniszter szerint az egészségügyi minisztérium továbbra is támogatja azokat a befektetéseket, amelyek a kórházi körülmények minőségének javítását célozzák. Az egészségügyi intézmények részét képező egyes struktúrák létrehozásához vagy megszüntetéséhez pedig a továbbiakban is a szaktárca jóváhagyására van szükség.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.