„Most sem mondanám, hogy kiváló, de a szokásoshoz képest jó minőségű a levegő. Határozottan érződik, hogy elült a forgalom, ugyanis nem volt olyan időjárási jelenség, ami ennyire csökkentette volna a légszennyezést” – értékelt a Krónikának Silye Lóránd adjunktus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Geológiai Intézetének magyar tagozatvezetője.

A mérőállomások adatai közötti különbségek egyértelműen azt mutatják, tette hozzá, hogy a légszennyezés a forgalommal függ össze, köztudott, hogy ahol nagyobb a forgalom, ott a szennyezés is fokozottabb. A légszennyezés csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy tisztább az idő, mint a télen volt, illetve kevésbé fűtenek, ami kisebb mértékben ugyan, de szintén szennyezheti a levegőt.

Erre maga a környezetvédelmi minisztérium hívta fel a figyelmet. „Bukarest ma hegyi levegőt szív!” – fogalmaztak hétfői Facebook-bejegyzésükben a szaktárca illetékesei, mérési adatokkal bizonyítva az enyhülő forgalom jótékony hatását.

Időszakos, de visszatérő probléma

Kolozsváron elsősorban a belvárosban és a zsúfoltabb városrészekben okoz egyre nagyobb gondot a légszennyezés, amely az időjárás függvényében hol könnyebben, hol nehezebben elviselhető. A mérési adatok alapján ugyan nem jelenthető ki, hogy a kincses város levegője általában a megengedett mértéken felül szennyezett lenne, azonban csúcsforgalmi időszakokban – reggel 7–9 óra, illetve délután 17–19 óra között – látványosan megugranak az értékek.

Ismeretes, hogy a város fekvése – egy katlan mélyén van –, valamint az időjárási viszonyok – gyakran megszállja a köd – is hozzájárulnak ahhoz, hogy olykor valóságos gázkamrává változzon, mondják a szakemberek.

– panaszolta egyik olvasónk. Noha a környéken kifejezetten sok a zöldövezet – a Fellegvár, a Szamos-part, a Sétatér –, mégis vannak időszakok, amikor már-már fojtogató a benzingőz, mondta. Ezzel nemcsak a belvárosiak szembesülnek, a Györgyfalvi negyed egyes részein, de olykor még a kertvárosban, az Andrei Mureșanu negyedben is érezni.

A légszennyezés fokát tekintve Kolozsváron az éves terhelés rendben van ugyan, de lehetnek olyan periódusok, amikor nem jók az adatok, mondta a Krónikának Silye Lóránd adjunktus.

– fogalmazott a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Geológiai Intézetének magyar tagozatvezetője, aki rendszeresen figyeli a városban felállított négy mérőállomás adatait.

– utóbbiak főleg a szálló port fognák fel. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű porszemcsék pedig lerakódnak a tüdőben, ami jelentősen csökkentheti a várható életkort.

A világszintű kimutatások szerint Közép-Kelet-Európa ezen a téren nagyon rosszul áll, Románia különösen, nálunk 1,5 évvel csökkenhet a várható életkor a szálló por miatt – uniós szinten ez az egyik legmagasabb adat.

„Ilyenkor, ha kimegyünk valamelyik környező dombtetőre, jól látszik, hogy a várost paplanként betakarja a szennyezés” – mesélte Silye Lóránd, aki rendszeres futóként gyakran szembesül a látvánnyal. Felvetésünkre, hogy a jó levegő az időjáráson is múlik, kijelentette:

Példaként Londont említette, ahol anno azért mondtak le a széntüzelésről, hogy csökkenjen a szmog. „Adott egy természeti környezet, adott egy időjárás. Nekünk arra kell törekednünk, hogy annak megfelelően úgy éljünk, közlekedjünk, hogy a levegő, amit beszívunk, egészséges legyen” – hangsúlyozta Silye Lóránd.

Sok múlik az önkormányzaton

A BBTE adjunktusa szerint ezen a téren nagyon sok múlik a helyi önkormányzaton. Szerinte ennek együtt kellene dolgoznia a méréseket végző környezetvédelmi ügynökséggel, és tudatosítani kellene az emberekben a reális helyzetet.

„Ahogy el kellene készüljön Kolozsváron a zajszennyezési térkép – egy másik szennyezés, amiről keveset beszélünk, holott egyre többen jelzik a problémát –, úgy el kellene készüljön egy légszennyezési térkép is. Ez az önkormányzat felelőssége” – jelentette ki a geológiai intézet magyar tagozatvezetője.

Ehhez meg kellene rendelnie egy tanulmányt, amiből tételesen kiderül, hogy mi a szennyezés forrása. „Lássuk ezt tudományosan leírva, és akkor tudunk egy dolgot. És annak függvényében lehet intézkedéseket hozni” – vázolta az önkormányzatra háruló feladatokat Silye Lóránd. Úgy vélte,

– mondta.

– vázolta az egyik lehetséges megoldást a geológus, aki szerint a másik lépés az autómentes övezetek létrehozása lehetne.

De a vasúti közlekedés fejlesztése is segíthetne, a közeli városokkal összefogva el lehetne érni, hogy Bánffyhunyadról ne érje meg kocsival jönni Kolozsvárra. Így is maradna egy megoldatlan kérdés, a zsúfoltságé. Kolozsváron egyre-másra bocsátják ki az építkezési engedélyeket. „Ha csökkentenék a zsúfoltságot, a szennyezés is kisebb lenne, nagyobb területen oszlana el ugyanaz a gépkocsiszám” – mutatott rá.

Oláh Emese: nem romlik az életminőség

A légszennyezésre vonatkozó különböző mérések nem egyértelműek – jelentette ki a Krónika megkeresésére Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere. Szerinte

„Mi a hivatalos, a környezetvédelmi ügynökség által mért eredményekre tudunk hivatkozni, melyek nem mutatnak negatív tendenciát, nem romlik az életminőség a légszennyezés miatt” – jelentette ki. Rámutatott, ennek ellenére az önkormányzat néhány éve folyamatosan próbálja ezt ellensúlyozni úgy, hogy új és környezetbarát megoldásokat vezet be a közszállításban.

– példálózott. Folyamatosan bővítik a buszsávokat is, tette hozzá, épp azzal a szándékkal, hogy kiszorítsák a gépkocsikat a forgalomból, és előnyt biztosítsanak a környezetbarát közszállítási eszközöknek. A gyerekek iskolába való eljutását is megoldják a reggel és délután működő iskolabuszprogrammal, melyet évről évre bővítenek, újabb városrészeket vonva be.

– mondta az RMDSZ-es politikus.

A környező településeken lakó, de a városba rendszeresen ingázók okozta probléma kapcsán kijelentette: „nem tudjuk megoldani a szomszédos községek különböző problémáit, de a közszállítási eszközeinket próbáljuk a metropoliszövezetre is kiterjeszteni”.

Ezeknek az önkormányzatoknak – nem csak a kolozsvárinak – hosszú távú terve a körgyűrű megépítése, illetve a metró- és a HÉV-vonal, de utóbbiaknál egyelőre csak az előtanulmányok elkészítésére kötnek szerződést, említette a légszennyezés problémájának hosszú távú megoldását az alpolgármester.

korábban írtuk

Évekbe telhet, míg végre felszusszanhat Kolozsvár

Vélhetően a bukaresti kormányváltás is kedvez majd a kolozsvári infrastrukturális beruházásoknak, három nagy projekten múlik ugyanis, hogy sikerül-e kizárni a kincses városból az átutazó forgalmat, és elterelni a környező falvakból érkező gépkocsikat. Bár az önkormányzat naponta tesz lépéseket az élhetőbb városé