Erdély-szerte csökkentik a városnapokra szánt összeget az önkormányzatok

Egyre nagyobb bevételt szeretne megvalósítani és végül teljesen függetlenné válni a Nagyváradi Ősz elnevezésű, a városnap köré épülő rendezvénysorozatot szervező Nagyváradi Városi Művelődési Ház, mégpedig úgy, hogy minél kevesebb pénzt költsön a városkasszából – mondta el Flavius Bunoiu kultúrház-igazgató. Az idei októberi események idején például már sokkal több olyan beltéri rendezvényre került sor, amire belépőt kellett fizetni, a kirakodóvásáron az árusoknak idén először fizetniük kellett a felhasznált villanyáramért.

Flavius Bunoiu azt mondja, elégedett mind a bevétellel, mind a fellépők teljesítményével. Mint minden esztendőben, idén is a koncertek kerültek a legtöbbe, elsősorban a záró hétvége (október 8–9–10.) fellépői, hiszen ezekre a napokra szokták a legnagyobb tömeget vonzó előadókat időzíteni. A két pénteki fellépő egyenként 2000 euróért koncertezett, szombaton az egyik 2200, a másik 4500 eurót kért, a vasárnapi zárókoncert pedig összesen 6500 euróba került: a Direcţia 5 zenekar 4000, Andra énekesnő pedig 2500 euróért szórakoztatta a váradiakat. Külföldi nagyágyú idén nem volt a Nagyváradi Őszön – az igazgató szerint ehhez mintegy 30–40 ezer euróra lenne szükség.

A többhetes rendezvénysorozatot évről évre kevesebb pénzből sikerül megszervezni – magyarázta el az igazgató. Mint megtudtuk, idén a megyeszékhely költségvetéséből 223 ezer lejt különítettek el erre a célra, ami kevesebb az elmúlt években kapottnál, ám emellé sikerült 230 ezer lejt beszerezni néhány szponzortól. A teljes Nagyváradi Ősz összesen 319 ezer lejbe került, amit nagyrészt szponzori pénzekből és saját bevételből fedezett a kultúrház, így csaknem 134 ezer lej visszakerült a városkaszszába. Flavius Bunoiu megjegyezte: nagyobb összegekkel szinte kizárólag a sörgyártók támogatják a rendezvényt, idén például a Heineken cégcsoport 12 ezer euróval (több mint 50 ezer lej) segített, a rangsorban utána következő támogató már csak mintegy 2000 lejt adott.

Jubileumi ünnep lesz Sepsiszentgyörgyön

A nagyváradihoz hasonlóan a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is a városünnep közpénzekből való finanszírozásának csökkentését tervezi. Erdély legnagyobb városünnepe, az immár tizenkilenc éve megszervezett Szent György Napok jövőre jubilál. Antal Árpád polgármester szerint a huszadik városnapokat úgy szeretnék felépíteni, hogy a költségvetés nagyobb részét a támogatók állják, és az önkormányzat kevesebb pénzzel szálljon be.

A Szent György Napok Erdély legnagyobb kínálatú és ehhez képest a legkisebb költségvetésű rendezvénye. Idén 150 ezer euróból, nyereséggel gazdálkodtak. Már elkezdték a jövő esztendei rendezvény szervezését is, tárgyalnak a Deep Purple, a Smokie együttesek képviselőivel, de felmerült a Vaya con Dios és Presser Gábor neve is. A végleges döntést az ár függvényében hozzák meg, de ahhoz ragaszkodnak, hogy a jövő évi sztármeghívott élő zenekarral lépjen fel, hiszen tavaly a Boney M és idén a Bad Boys Blue is félplayback műsorral érkezett.

Az idei Szent György Napokon egyébként több rekord is született, a kézművesvásáron idén volt a legnagyobb az eladás, a kulturális héten 47 ezer lej volt a bevétel, ez a rendezvény költségvetésének több mint felét teszi ki. A csendőrség becslései szerint a záróműsorra több mint 25 ezren gyűltek össze a város központjában. Hetvenezer pohár sör és 60–80 ezer darab miccs fogyott el, ezek értéke 100 ezer euró, ami a rendezvény összköltségvetésének kétharmada. A Szent György Napok alatt 23 lacikonyha, 171 vásáros és 110 kézműves kínálta a portékáját, a köztisztasági vállalat dolgozói 157 köbméter szemetet gyűjtöttek össze. Jövő évben a húsvét miatt a rendezvény május elejére tolódik, a szervezők azt fontolgatják, hogy az időjárás miatt megtartják ezt az időpontot.

A sztárok mellőzésével spóroltak Marosvásárhelyen

Marosvásárhelyen az eddigieknél sokkal visszafogottabbra sikeredtek az idei városnapok. A belvárostól távol lakó vásárhelyiek észre sem vették, hogy a főtér meg a vár környéke a népünneptől hangos. A tájékozatlanság annak tudható be, hogy a korábbi évektől eltérően májusban tartották az ünnepet. Az önkormányzat elsősorban a fellépők számán spórolt. Esténként a vár színpadán kevesebb ismert énekes és együttes lépett fel, a szervezők jóformán csak az utolsó két napra hívtak nagy és főként költséges hírességeket.

„Lényeges megtakarítást hozott a sztárdömping mellőzése. A főtéri kiállítóktól és a várban árusítóktól befolyt öszszegből, illetve a szponzorpénzekből a kiadások csaknem 80 százalékát sikerült fedeznünk” – nyugtázta Csegzi Sándor alpolgármester. Kérdésünkre, hogy a pénzszerzési lehetőség vezérli a városházát akkor, amikor a rangosnak hirdetett főtéri termékkiállításra és vásárra beengedi a giccset forgalmazókat is, az elöljáró nemleges választ adott.

„Egyrészt abból a néhány standból nem jön nagy pénz. Másrészt ezeket az elárusítókat, akik az országot járják, és minden zsibvásáron ott vannak, nem mi hívjuk. Őket a piac hozza” – mondta az alpolgármester, aki szerint nem csak Marosvásárhelyen árulnak műanyag kalapácsokat, a korondi standokon is ott áll a rongyból készített boszorkány.

A jövőt illetően úgy vélte, az elkövetkezendő két év mindenképpen pozitív előremozdulást hozhat. Csegzi megítélésében, ha nem is lesz több pénz a városnapok szervezésére, 2012-ben az addigra felújított középkori vár sokkal alkalmasabb lesz a színvonalas kulturális rendezvények befogadására, mint a hatalmas tömegeket vonzó rock-koncertekre. Addig viszont előfordulhat, hogy jövő év májusában a városnapokra látogatóknak állványok között kell eljutniuk a kiszemelt rendezvény vagy lacikonyha helyszínére.

Városünnep helyett kulturális rendezvények

Szatmárnémetiben idén 150 ezer lejt fordítottak a május végén tartott városnapok megszervezésére – tudtuk meg Natalia Covacitól, a polgármesteri hivatal kulturális referensétől. „Az ünnepségre szánt összeget minden évben csökkentettük, így tavaly 200, tavalyelőtt pedig 250 ezer lejt költöttünk ilyen célra. Emellett idén tavasszal úgy döntött az önkormányzat, hogy nem rendez nagyszabású városnapokat, hanem kulturális rendezvénnyé alakítja át ezt, és így egész évben, tavasztól őszig szinte hetente volt valamilyen esemény a városban” – részletezte a szóvivő.

A városnapok szervezésekor egyébként a legtöbb pénzt a fellépő zenekarok honoráriumára, ellátására és szállíttatására költik, illetve a villanyfogyasztás is komoly összegeket emészt fel. Az idei városnapokon nem volt tűzijáték, a jelenlegi gazdasági helyzetben az önkormányzat nem érezte helyesnek annak megszervezését. Covaci arra a kérdésre, mennyi pénz folyt be idén a városnapokkor kivonult utcai árusoktól, nem tudott pontos választ adni, annyit azonban elárult, ez eddig még egyetlen évben sem fedezte a kiadásokat. „Mindig márciusban–áprilisban dől el, menynyi pénz jut a költségvetésből a városnapokra, így csak egy hónappal előtte tudunk tervezni” – tette hozzá.

Ilyés Gyula polgármester szerint jó ötlet volt a háromnapos városünnepet hónapokig tartó kulturális rendezvénysorozattá alakítani, s a lakosság is pozitívan viszonyult ehhez. „Egyelőre nem foglalkozunk a jövő évi városnapokkal, ugyanis még fogalmunk sincsen, hogyan alakul a város 2011-es költségvetése. Az előzetes számítások és a beígért megszorítások miatt kevesebb bevételünk lesz, mint idén, ám a kiadásaink nőnek” – fogalmazott a városvezető. Szatmárnémeti a téli díszkivilágításra is kevesebbet költ idén. „150–200 ezer lejt szánunk erre, és csak a történelmi főtéren, valamint a színház utcájában szerelünk fel díszkivilágítást, igaz, ezek szebbek és dekoratívabbak lesznek a korábbi években megszokottaknál” – véli Ilyés.

Két ünnep is lesz Kolozsváron

Kolozsváron eddig nem rendezett városnapokat az önkormányzat, előreláthatóan jövőre szervezik meg először. László Attila alpolgármester a Krónikának elmondta, még nem született meg az a tanácsi határozat, amely rögzíti ennek időpontját, erről várhatóan jövő év januárjában vagy februárjában dönt az önkormányzat, a 2011-es költségvetés jóváhagyásakor.

Ekkor dől el az is, hogy mennyivel támogatja az önkormányzat a Kolozsvári Magyar Napokat, amelyre ellenben egész biztosan sor kerül jövő augusztusban. Az idén augusztus 18–22. között először megrendezett magyar napok jövőre akár egy hetet is tarthatnak. Gergely Balázs főszervező ezt elsősorban azzal indokolta, hogy néhányan felrótták, hogy a programdömping miatt nem tudtak az általuk kedvelt rendezvényeken részt venni, mert azok olykor párhuzamosan zajlottak.

Ami a hivatalos városnapok időpontját illeti, erről számos megbeszélést tartottak a civil szervezetek részvételével. A kérdésben a kincses város lakói is véleményt nyilváníthattak, hogy májusban vagy októberben ünnepelnének inkább. A többség a nyár eleji időpontot javasolta, így László Attila szerint ezzel kilencven százalékban eldőlt a kérdés.

Visszafogottabb ünnep Csíkszeredában

Csíkszeredában augusztus első hétvégéjén szervezik meg a városnapi ünnepségsorozatot, melynek a kulturális rendezvények mellett a pityókafesztivál is része. „Amikor a sörsátras rendezvényt más típusú eseménnyé alakítottuk át, a környéken még nem voltak ennyire elterjedve a különböző fesztiválok” – fogalmazott Antal Attila alpolgármester, aki szerint igyekeztek lehetőséget biztosítani a helyi előadóknak, műsorszolgáltatóknak, de több népszerű hazai és külföldi zenekart is meghívtak.

Mint kiderült, az eddigi években 150–200 ezer lejt fordított az önkormányzat saját költségvetéséből a városnapokra, amihez hozzáadódott a támogatóktól és kereskedőktől befolyt öszszeg, így közel 400 ezer lejt fordítottak az eseményre. „Idén drasztikusan visszafogtuk a költségeket a válság és a költségcsökkentés miatt. Visszafogottabb volt az ünnepség, lemondtunk a pazar kínálatról, de azért megőriztük a megemlékező jelleget” – hangsúlyozta az elöljáró. Hozzátette: a városháza egyharmaddal fogta vissza a támogatást, de a piaci partnerek eddigi hozzájárulásának is csak egytizedét kapták meg. A jövőre nézve Antal Attila elmondta, az időponton és a hagyományos programelemeken sem kívánnak változtatni.

Többszörös ünnep Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhelyen két éve szerveznek városnapokat, de az éves program része az ugyancsak második alkalommal megrendezett Szent Mihály-napok, valamint az idei első Szent István-napok is. „Kötelességünk különböző rendezvényeket szervezni, mert ezt a lakosság is igényli, és persze a különböző cégek is, melyek turizmussal, vendéglátással foglalkoznak” – mondta a Krónikának Bunta Levente polgármester, aki szerint a rendezvényeket megpróbálják a lehető legalacsonyabb költségből megszervezni.

„Szinte minimális az az összeg, amit ilyen típusú rendezvényekre költünk, ugyanis minden esetben nagyobb cégek vállalják fel a szervezést, azt is mondhatnánk, hogy különböző gazdái vannak a rendezvényeknek, akik sok esetben fedezik a fellépők díját. Figyelembe vettük azt is, hogy válság van, és a közpénzzel csínján kell bánni” – részletezte Bunta. Az elöljáró szerint nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy helyi zenekarok és előadók is fellépjenek az ilyen jellegű rendezvényeken, s ez sok esetben költségkímélő is. Terveik szerint jövőben is megszervezik nemcsak a város-, hanem a Szent Mihály- és a Szent István-napokat is.