Elkezdődött a Fellegvár felújítása

Bár az önkormányzat évek óta tervezi a Kolozsvárra látogatók kedvenc helyének korszerűsítését, a beavatkozást megnehezítette, hogy a lelátó és az ahhoz vezető sétányok nagy része magánterületen van.

Mint arról korábban beszámoltunk, az önkormányzat tavaly novemberben idén őszre ígérte a Fellegvár felújításának első eredményeit. Kinizsi Zoltán, Horváth Anna alpolgármester referense akkor a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat ennek érdekében haszonbérbe vette a Transilvania Bank tulajdonában levő, mintegy 4000 négyzetméteres területet, így törvényes lehetősége nyílt a munkálatok elkezdésére. 

Horváth Anna alpolgármester július elején a Facebook közösségi oldalon jelezte, hogy augusztusban elkezdik a Fellegvárra vezető lépcsők teljes körű felújítását. \"Kolozsvár önkormányzata már a tavaly megtette az első lépéseket annak érdekében, hogy a Fellegvár méltó módon szerepeljen a város turisztikai térképén. A munkálatok előreláthatóan mintegy két hónapig tartanak, jövőre pedig fokozatosan folytatódnak a restaurálási és rehabilitációs munkálatok a Fellegvár többi részén is!\" – írta üzenőfalán az RMDSZ-es elöljáró.

Emil Boc polgármester tájékoztatása szerint a Transilvania Bankkal kötött megállapodásnak köszönhetően a városháza azokat a felújítási elképzeléseket ülteti gyakorlatba, amelyek e célból szervezett ötletbörzén érkeztek be az önkormányzathoz. A városháza tervei között szerepel egy szabadtéri színház és egy új sétány kialakítása, de a dombra felvezető lépcsők mellett a terület közkivilágítását is korszerűsítik. Mint ismeretes, 2012 februárjától kezdődően az önkormányzat több közvitát is szervezett az országban egyedülálló barokk várnak és környékének felújításáról. A városvezetés legnagyobb gondja az volt, hogy a Fellegvár szinte teljes egészében magántulajdonban van, a domboldalnak csupán egy töredéke van a város birtokában.

Szobrok nélkül maradt sétányok

A Fellegvár tulajdonképpen a Kis-Szamos melletti 405 méter magas dombon levő erőd, a dombot eredetileg Kőmálnak hívták, ma már Fellegvárnak nevezik. Az erőd 1713–1723 között épült császári katonai erődítményként Giovanni Visconti tervei alapján, a Rákóczi-szabadságharc leverése után. Az öt oldalról földből emelt sáncokkal kerített és kapubástyákkal védett, Vauban-rendszerű csillagvárban végezték ki 1849-ben Stephan Ludwig Roth szász evangélikus lelkészt, aki a császár megbízásából a Küküllő menti szász falvak biztosa volt. 1900 őszén a Sétatér felőli oldalán kiépült a 420 méter hosszú szerpentines sétaút. A sétaút közepe táján állították fel Stróbl Alajos Erzsébet királynét ábrázoló mellszobrát. 1901 és 1919 között a város felőli sétányon Árpád, Lehel, Vérbulcsú és Örs fejedelmek szobrát állították fel; ezeket 1919-ben elpusztították.