Gazdacsere. Az átszervezés támogatói szerint eddig nem volt megfelelő rálátás a falugazdászok tevékenységére, ezért szükséges a változtatás
Fotó: Sütő Éva
Átalakul a budapesti Agrárminisztérium által támogatott erdélyi falugazdász-hálózat. Az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) közel álló gazdaszervezetek elveszítették eddigi szakembereik többségét, a rendszer működtetését Erdély-szinten az RMDSZ-re bízta a magyarországi szaktárca. Erdélyi szakemberek szerint nem tesz jót a rendszernek a szakmai szervezetek átpolitizálása.
2019. július 22., 09:212019. július 22., 09:21
2019. július 22., 22:402019. július 22., 22:40
Június 30-i dátummal lejárt több erdélyi gazdaszervezetnek a budapesti Agrárminisztériummal a falugazdász-hálózat működtetéséről kötött szerződése. Július elején az erdélyi gazdaszervezeteket arról értesítették Budapestről, hogy nem újítják meg velük a megállapodást, mert a teljes falugazdász-hálózatot átszervezik, azaz idén nyártól új egyesületi keretben fog működni.
A mintegy hatvan erdélyi falugazdász túlnyomó többsége eddig is az RMDSZ-közeli szervezetek keretében fejtette ki tevékenységét: a Maros, Hargita és Kovászna megyét átfogó Székely Gazdaszervezetek Egyesületében, az Erdély-szerte működő Romániai Magyar Gazdák Egyesületében (RMGE) – amelynek Sebestyén Csaba Hargita megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő az elnöke –, valamint a Magyar Lóránd RMDSZ-képviselő által irányított Szatmár Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesületben.
Ebből a keretből az Erdélyi Magyar Néppárthoz közel álló Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége (EMGESZ) „lógott ki” mintegy 17 falugazdásszal, akik Bihar, Szilágy, Kolozs, Maros és Hargita megyei gazdaszervezetek alkalmazásában dolgoztak eddig.
Az új felállásban az EMGESZ-nek három falugazdásza maradt Bihar, Kolozs és Hargita megyében. Az Erdélyben egyedülállóan 32 gazdakört foglalkoztató szintén EMEGSZ-tag RMGE Maros szervezetnek – amely évek óta nem tagja a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének, sőt perben áll az egykori anyaszervezettel – öt falugazdásza ugyan megmaradhatott, de agrárszakembereik koordinációját rábízták a Székelyföld megyei önkormányzatainak elnökei által életre hívott Székely Gazdaszervezetek Egyesületére.
Magyar Lóránd szerint nagyon sarkított „RMDSZ-hez közel álló” szervezetekről beszélni a falugazdász-hálózat átszervezése kapcsán. Az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője szerint, ha így közelítjük meg a témát, volt olyan időszak, amikor Erdélyben jobbára csak „néppárthoz közeli” gazdaszervezetek tartották fenn a pár éve már beindult falugazdász-hálózatot.
– igazít el az állatorvosi végzettségű szatmári politikus. Kérdésünkre, hogy milyen előnye van az átszervezésnek, a „gazdacserének”, amikor Bihar, Szilágy és Máramaros megyében a helyi gazdaszervezetek alkalmazásában már legalább fél éve olajozottan működött a falugazdász-rendszer, Magyar úgy fogalmaz: a mai felállás sokkal hatékonyabb, mert egységként kezeli Partium négy megyéjét.
„Túlságosan felaprózódott volt az eddigi rendszer. Sok kis egyesület alkalmazott falugazdászokat, munkájukra pedig nem volt egységes rálátás. Ez leginkább a gazdakataszterek elkészítésében szembeötlő. Minden megyében, sőt a megyéken belül is más megközelítés, és más módszerek alapján történt a gazdák összeírása, ami nem működőképes. A hatáskörömbe tartozó 17 falugazdásszal történt csütörtöki egyeztetések alapján
Pályáztak-e eddig, és ha igen, akkor hol? Milyen fejlesztésekre van szükségük? Milyen szakmai képzésekkel rendelkeznek? Pontos képet akarunk, hogy megválaszolhassuk a hogyan tovább kérdését” – vázolta a teendőket a szakpolitikus. Magyar szerint az átfogó felmérés elsősorban a magyar kormány által támogatott Partiumi Vidékfejlesztési Program elindításához szükséges, de ezt fel lehet majd használni európai uniós, illetve bukaresti mezőgazdasági minisztériumi pályázatokhoz is.
A szatmári gazdaegyesület tavaly két falugazdászt alkalmazott. Magyar Lóránd szerint szervezetük olyan jól teljesített, hogy a budapesti Agrárminisztérium illetékesei úgy döntöttek, az egész partiumi falugazdász-hálózatot rájuk bízzák. Ehhez már meg is változtatták a 2016-ban bejegyzett szatmári szervezet nevét a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesületre.
A budapesti Agrárminisztérium döntéséről meg akartuk kérdezni Csomortányi Istvánt, az EMGESZ elnökét is, aki azonban nem akarta kommentálni a falugazdász-hólázat átszervezéséről született elképzelést. A szintén EMGESZ-hálózatban működő RMGE Maros szervezet elnöke, Fazakas Miklós nyárádkarácsonyi zöldségtermesztő agrárvállalkozó a Krónikának úgy fogalmazott, nem tartja szerencsésnek a politikai szervezetek hatáskörébe sorolt falugazdászok működtetését. „Jól látható, hogy az RMGE kivételével mind az RMDSZ, mint az EMNP által megalakított gazdaszervezetek tulajdonképpen a falugazdász-hálózat működtetésére jöttek létre.
– fogalmaz a Maros megyei szakember, aki azért is tartja rossz ötletnek a szakmai szervezetek átpolitizálását, mert egy gazdaszervezetnek teljesen más a feladata, más a célja, más a szerepe. Úgy véli, a politikusok partnerek kéne legyenek a gazdatársadalom gondjainak megoldásában, de ne ők vegyék át a szakmai szervezetek irányítását.
Fazakas azt is helyteleníti, hogy nem jött létre egy olyan erdélyi gazdafórum, mezőgazdasági kerekasztal, ahol valamennyi gazdaszervezet egyenrangú félként – tagjainak pártállásától függetlenül – elmondhatná gondját-baját, és ezekre közös megoldást kereshetnének. Fazakas helyteleníti az RMDSZ által egyoldalúan, a különböző gazdaszervezetek megkérdezése nélkül kidolgozott Erdélyi Vidékfejlesztési Programot is.
„Ennek a programnak a kidolgozását kértem több ízben is a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének vezetőségétől, hiszen közös cél kéne legyen a három székelyföldi megyében – de Erdély más részein is –, hogy ez a program minél több elképzelésből álljon össze.
– fogalmazott lapunknak Fazakas Miklós.
Az öt falugazdászát egyelőre megőrző RMGE Maros szervezet vezetője szerint a budapesti Agrár-
minisztérium illetékeseivel folytatott számos szakmai egyeztetést követően sikerül olyan munkakört kialakítani az erdélyi falugazdász-szakemberek számára, amely sajátos erdélyi jegyeket tartalmaz. Ez a modell a Maros megyei gazdakörök szintjén már jól teljesített, jól működött. Fazakas úgy látja, a hálózat szaktanácsadó rendszerként kell működjön Erdélyben, ami azt feltételezi, hogy ne kezdő agrárszakembereket alkalmazzanak – ahogyan több helyen is megtörtént –, hanem olyan gyakorló agrármérnököket, akiknek tapasztalatát és tudását hatékonyan tudják kamatoztatni a gazdák.
„Mi ebben jó példával járunk elöl, hiszen mind az öt falugazdászállásra tapasztalt szakembereket kerestünk, és nem kezdőket” – összegzi eddigi tapasztalatait a Maros megyei érdekvédelmi szervezet vezetője.
Nem sokat változott az utóbbi három évtizedben a „hepehupás vén Szilágy” mezőgazdasága. A szétforgácsolódott, kis parcellás birtokok nehéz kihívás elé állítják a gazdákat. A termelés fortélyait jól ismerő falugazdászokkal vettük számba a lehetséges kivezető utakat a mai nehéz helyzetből.
A tavaly decemberben Erdély-szerte beindult falugazdász-hálózat legnagyobb nyertese a szórványmagyarság – jelentette ki a Krónikának Várkola Tibor, a Hosszúmezői Agráregyesület vezetője, aki még idejében jött mentőövnek tartja a magyar állami támogatásokat.
Hatvan falugazdász kezdte el tevékenységét a budapesti Agrárminisztérium támogatásával Erdélyben. A többségében fiatal, pályakezdő mérnökök munkájával nem mindenki elégedett, de abban egyetértenek, hogy folyamatos képzéssel pótolható a tapasztalat hiánya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz–ukrán háború, a kényszerbesorozás elől menekülő ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei hegyimentők. A 40 éves ukrán férfi élete kockáztatásával, a Máramarosi-havasokon át menekült a kényszerbesorozás elől.
Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek és Kerekes László segédpüspök húsvéti pásztorlevele.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
Húsvétvasárnap reggel hagyományosan megáldották az ételkosarakat Kolozsváron a Szent Mihály templom előtti téren.
Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.
Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szászsebesről a Fehér megyei Mogos faluba nagyszombaton hazautazó rendőr egy felborult kocsiból mentett ki egy idős férfit, aki a gyors beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Ég a száraz növényzet a Maroshévíz határában levő egyik dombon – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!