„Előre eltervezett, ördögi terv” – újabb csapást mértek a magyar tanítókra

Meg nem érdemelt intő. A tanítók szerint az egész egy előkészített, ördögi, hosszú terv, ami diszkriminálja a magyarokat •  Fotó: Barabás Ákos

Meg nem érdemelt intő. A tanítók szerint az egész egy előkészített, ördögi, hosszú terv, ami diszkriminálja a magyarokat

Fotó: Barabás Ákos

Valentin Popa volt oktatási miniszter nem csupán egyetlen, végül „kivédett” csapást mért a magyar oktatásra: egy júliusi, „jól titkolt” rendelettel megvonta a kisebbségi tanítóktól a pluszórákért járó többletjuttatást – erősítették meg a Krónikának főtanfelügyelőségi vezetők, illetve pedagógusok. A fondorlatos „csavarokat” tartalmazó intézkedés azt a jól ismert célt szolgálja, hogy a többet dolgozó magyar tanítók ne keressenek többet, mint a románok. A szakszervezet szerint az oktatási törvénnyel is szembemegy az igazságtalan, diszkrimináló miniszteri rendelet, bíróságra kerülhet az ügy.

Bíró Blanka

Kiss Judit

2018. október 04., 19:002018. október 04., 19:00

2018. október 04., 21:122018. október 04., 21:12

Megvonják a kisebbségi oktatás elemi osztályaiban tanítóktól a pluszórákért eddig kapott többletjuttatást egy olyan miniszteri rendelet alapján, amely még júliusban született meg – erősítették meg lapunknak főtanfelügyelőségi vezetők, illetve pedagógusok.

Az intézkedés egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy a magyar tanítók ne keressenek többet, mint a románok.

Mint ismeretes, egybehangzó vélemények szerint Valentin Popa nemrég lemondott oktatási minisztert hasonló elvek vezérelték akkor is, amikor nem sokkal a szeptember 10-ei tanévkezdés előtt, szintén miniszteri rendelettel megvonta a kisebbségi tanítóktól a románórák megtartásának jogát, és szaktanárokra bízta az oktatást. Csakhogy az intézkedés – amely óriási felháborodást keltett – végül tisztségébe került, a román kormánynak a Hivatalos Közlönyben múlt pénteken napvilágot látott sürgősségi rendelete alapján pedig űgy tűnt, visszaáll a régi rend.

korábban írtuk

Visszatértek a tanítók: tanfelügyelőségi körlevél alapján állt helyre a rend a románoktatásban
Visszatértek a tanítók: tanfelügyelőségi körlevél alapján állt helyre a rend a románoktatásban

Ismét az anyanyelven oktató tanítók tartották meg a románórákat hétfőn a kisebbségi elemi osztályokban, a tanfelügyelőségek körlevelének kiérkezésétől függően azonban akadtak iskolák, ahol még a román szaktanárok tanították a kisdiákokat.

Csakhogy kiderült, Valentin Popa már korábban is lépéseket foganatosított a magyar tanítók ellen. A július 27-én megjelent, a többletórák kifizetését szabályozó 4165-ös tanügyminiszteri rendeletben – amely csak most kapott nyilvánosságot –

az a csavar, hogy összehasonlítja a magyar tanítók által megtartott órák számát azzal, amit a román tanítóknak előír a kerettanterv, tehát nem azzal, amit ők valójában megtartanak

– részletezte megkeresésünkre Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott, például az előkészítő osztályban a magyar oktatásban heti 22 óra szerepel a kerettantervben: ebből 18 órát tart a tanító, míg a két tornaórát, az idegen nyelvet és a vallásórát szaktanár oktatja. A román oktatásban 19 óra szerepel a tantervben – a különbség oka, hogy a magyar diákoknak magyar és román órákat is tartanak. Bár a román tanítók sem tartják meg a torna-, a vallás- és idegennyelv-órákat, az új rendeletben mégis ezekkel is számolnak, amikor párba állítják a román és a magyar tanítók órakötelezettségét.

Megtornáztatják a román tanítókat

Az ellentmondást azzal „védi ki” a miniszteri rendelet, hogy előírja a román tanítóknak: azokat az órákat is kötelesek valamilyen módon ledolgozni, amelyeket szaktanárok tartanak. Ezt a román pedagógus megteheti úgy is, hogy részt vesz a tornaórán, besegítve a testneveléstanárnak, vagy ha iskola utáni tevékenységet szervez a gyerekeknek.

Idézet
Ez azt jelenti, hogy amikor tornaóra van, a román tanító nem mehet el a piacra, vagy ha mégis, délután bepótolja. A magyar tanító elmehet ugyan, de ettől függetlenül meg kell tartania a plusz román órákat”

– mondta a főtanfelügyelő. Rámutatott, a rendeletben újabb csavar, hogy eddig többletórákért fizettek a tanítóknak, a jelenlegi tanévtől azonban ezek a pluszórák mind állásokat generálnak. Eszerint Kovászna megyében a magyar elemi osztályokban tartott románórák 90 pluszállást jelentenek, ezt azonban nem hagyta jóvá a minisztérium. Ennek pedig az a következménye, hogy

ha az iskolaigazgatók, a tanfelügyelőség ki akarná fizetni ezeket az órákat a tanítóknak, egyszerűen nincs rá lehetőség, ugyanis nem engedi a minisztérium EDUSAL számítógépes bérezési programja

– szögezte le Kiss Imre. A főtanfelügyelő úgy összegzett: a minisztérium újabb Pandóra-szelencét nyitott meg a kisebbségi oktatásban.

Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának szintén leszögezte: két teljesen különböző dolgot hasonlít össze a minisztérium, amikor a magyar tanítók tulajdonképpeni óraszámát a román tanítók kerettantervben szereplő óráival veti össze. Hangsúlyozta, ezt jelezték a minisztériumnak, és abban reménykednek, hogy módosítják a rendeletet. Kéry Hajnal egyébként arra az ellentmondásra is felhívta a figyelmet, hogy a román szaktanároknak kifizetik az elemi tagozaton megtartott szeptemberi pluszórákat, ám

azokban a tanintézetekekben, ahol nem sikerült szaktanárokat bevonni, a tanítók hiába tartották meg a románórákat: ezért ők már nem kapnak pluszjuttatást.

Tanítópénz. A rendelet egyértelmű célja, hogy a többet dolgozó magyar tanítók ne keressenek többet, mint a románok •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Tanítópénz. A rendelet egyértelmű célja, hogy a többet dolgozó magyar tanítók ne keressenek többet, mint a románok

Fotó: Gecse Noémi

„Már megint diszkriminálják a kisebbségi tanítókat”

„Ugyanannyi pénz jár a román és a magyar tanítóknak, annak ellenére, hogy a magyar tanítók többet dolgoznak, hiszen román órákat is tartanak: a román tanító 16 órát tart, a magyar 20-at, és a fizetés mégis ugyanannyi. Most derült ki ez egy júliusi rendeletből, amely alapján már megint diszkriminálják a kisebbségi tanítókat” – foglalta össze a helyzetet a Krónikának Karp Ágnes tanítónő, a marosvásárhelyi Szász Adalbert Sportlíceum pedagógusa, aki több, a magyar elemisták számára írt román tankönyv társszerzője.

Kifejtette, 1–4. osztályban néggyel több órája van a kisebbségi tanítónak, mint a románnak – ezt a négy órát, vagyis amennyivel többet dolgoznak a magyar pedagógusok, körülbelül öt éve fizetik pluszban nekik. „Most pedig kitalálták, hogy összehasonlítják a román tagozat kerettantervét a mi megtartott óráink számával, hogy »kiegyenlítődjenek« a dolgok. Elemiben a sportot, idegen nyelvet, vallást nem a tanítók tanítják, hanem tanárok.

Idézet
A rendelet csele az, hogy a román tanítók esetében azokat az órákat is beszámolják a fizetésbe, amit más tart meg, a magyaroknál meg nem számolják be, így jön ki az »egyenlőség«. Mindezt csak azért teszik, hogy ne adjanak több pénzt a magyar tanítónak”

– magyarázta Karp Ágnes.

„Előkészített, ördögi terv”

Úgy fogalmazott, a múlt héten lemondott tanügyminiszter, Valentin Popa minden eszközzel azt akarta elérni, hogy ha a magyar tanítók tanítják is a románt, de ne fizessék ki nekik ezt. Aztán egy „jobb” ötlettel állt elő: kiteszi a magyar tanítókat az osztályból, és román tanárokkal helyettesíti őket – akiknek természetesen fizették volna az órákat. „Azt a rendeletet sikerült törölni, ez, a fizetésre vonatkozó júliusi viszont megmaradt, és

Idézet
diszkriminálja a kisebbségi tanítókat úgy, hogy megszünteti a román és magyar tanítók közti fizetésbeli különbséget. Ez csalás, kettős mérce, mert alsóbbrendű állampolgároknak tartanak bennünket, úgy gondolják, hogy velünk mindent meg lehet csinálni. Ez az egész egy előkészített, ördögi, hosszú terv, ami diszkriminálja a magyarokat”

– mondta Karp Ágnes. Hozzátette, meglátása szerint ez a júliusi, most napvilágra került döntés is annak bizonyítéka, hogy a döntéshozók sunyiban a kisebbség ellen dolgoznak. „Mi, tanítók szakembertől akarunk véleményt kérni, mert a munkatörvénykönyvben az áll, hogy ugyanannyi munkáért ugyanannyi bér jár, több munkáért pedig természetesen arányosan nő a fizetés. Valószínűleg ismét összefog a magyar pedagógus közösség, mert ez a kettős mérce tarthatatlan” – mondta Karp Ágnes.

Bíróságon kereshetnek jogorvoslatot

A miniszteri rendelet a 2011/1-es számú tanügyi törvénynek mond ellent, hiszen az világosan kimondja, hogy a kisebbségek nyelvén tanítóknak ki kell fizetni a heti plusz négy órát – szögezte le Nagy Gábor, a a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Kovászna megyei elnöke. Hangsúlyozta,

a rendelet a munkatörvénykönyvvel is ellentétes, hiszen a ledolgozott többletórákat ki kell fizetni. Az érdekvédelem minden úton megpróbálja érvényesíteni a magyar tanítók jogait, ha kell, bírósági úton keresnek jogorvoslatot

– szögezte le Nagy Gábor. A bizalmi úgy tudja, már több tanintézetben fontolgatják a tanítók, hogy nem tartják meg a románórákat. Szerinte ez a rendelkezés „nemzeti tragédia”, a magyar oktatás elsorvasztásához vezet. Nagy Gábort a régmúlt időkben tapasztalt elnyomásra emlékezteti az intézkedés: felelevenítette azt az 1929-ben hozott törvényt, amely szerint azoknak a román tanítóknak, akik magyar vidéken vállaltak munkát, 25–30 százalékos többletjövedelmet, sőt földet is adott a román állam.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 20., szerda

Kormányalakítási tárgyalásokról csak az elnökválasztás után lehet szó Kelemen Hunor szerint

Az államfőválasztás második fordulója után kezdődnek csak a tárgyalások az új kormány megalakításáról – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és államfőjelöltje szerdán Szatmárnémetiben.

Kormányalakítási tárgyalásokról csak az elnökválasztás után lehet szó Kelemen Hunor szerint
2024. november 20., szerda

Erdély-szerte havazásra és erős szélre figyelmeztetnek

Havazásra és a szél erősödésére figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 megyére.

Erdély-szerte havazásra és erős szélre figyelmeztetnek
2024. november 20., szerda

Meglépték: betiltotta a bérelhető elektromos rollereket az egyik erdélyi nagyváros

A brassói városháza arra kényszerítette a bérelhető elektromos rollerek üzemeltetőit, az Ubert és a Boltot, távolítsák el ezeket a járműveket a település utcáiról, miután ezt a szolgáltatást meghatározatlan időre felfüggesztették – írta a helyi sajtó.

Meglépték: betiltotta a bérelhető elektromos rollereket az egyik erdélyi nagyváros
2024. november 19., kedd

Síszezon Erdélyben: belőtték a hóágyúkat

Több erdélyi síközpontban már beindították a hóágyúkat, miután megérkeztek a síszezonkezdethez nélkülözhetetlen mínusz fokok, így a működtetők és a sízés szerelmeseinek reményei szerint hamarosan megnyitnak a legnépszerűbb pályák.

Síszezon Erdélyben: belőtték a hóágyúkat
2024. november 19., kedd

„Összefutották” tíz defibrillátor árát Nagyváradon, a jótékonysági akció folytatódik

Hatalmas érdeklődés övezte a hétvégi 24 órás jótékonysági futást Nagyváradon, amely a „Védett szívek, biztos jövő” szlogennel meghirdetett projekt része. A cél, hogy minél több helyi iskolát el tudjanak látni életmentő automata defibrillátorokkal.

„Összefutották” tíz defibrillátor árát Nagyváradon, a jótékonysági akció folytatódik
2024. november 19., kedd

Megalakult az aradi képviselőtestület, az alpolgármesteri tisztségek sorsa a közelgő választásoktól függ

Arad megyében az öt polgármesteri tisztség mellett egyelőre három alpolgármesteri tisztséget szerzett a magyar érdekvédelmi szervezet, az aradi sorsa a következő választási eredményektől függ.

Megalakult az aradi képviselőtestület, az alpolgármesteri tisztségek sorsa a közelgő választásoktól függ
2024. november 19., kedd

Szeles idő jön, megérkezhet a havazás is

Szeles idő várható szerdán szinte a fél országban; ugyanakkor szerdától szombatig sokfelé előfordulhat csapadék, a hegyekben havazásra lehet számítani – tájékoztatott kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Szeles idő jön, megérkezhet a havazás is
2024. november 19., kedd

Iskolabusz és autó ütközött, egy gyermek és egy nő megsérült

Iskolabusz és személygépkocsi ütközött össze kedd reggel Krassó-Szörény megyében, az 582-es megyei út Székul és Kuptorja települések közötti szakaszán, egy gyermek és egy nő megsérült.

Iskolabusz és autó ütközött, egy gyermek és egy nő megsérült
2024. november 19., kedd

Tömegbalesettel indult a nap Gyulafehérváron

Tizenhat autó érintett abban a tömegbalesetben, amely kedd reggel történt Gyulafehérvár egyik utcáján.

Tömegbalesettel indult a nap Gyulafehérváron
2024. november 18., hétfő

Szilágysági nagyüzem: az elmúlt hétvégén százezer lejre büntettek a rendőrök

Százezer lejre bírságoltak a közlekedésrendészet munkatársai az elmúlt hétvégén Szilágy megye településein. Az ellenőrzések során a gépkocsivezetők mellett sok gyalogos és rollerrel helytelenül közlekedő is büntetést kaptak a Szilágyságban.

Szilágysági nagyüzem: az elmúlt hétvégén százezer lejre büntettek a rendőrök