Leleplezték szombaton a Batthyáneum falára kihelyezett plakettet
Fotó: Facebook/Raluca Turcan
Raluca Turcan művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex Aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet. A Batthyáneum könyvtárban őrzött kódex jelentőségét a hivatalos román álláspont szerint az adja, hogy ma Románián kívül csupán olyan országok rendelkeznek Karoling-kézirattal, mint Franciaország, Németország, Ausztria, Ausztria és az Egyesült Királyság.
2024. november 17., 13:452024. november 17., 13:45
„Ma sikerrel ünnepeltük meg az UNESCO Világörökség Napját Romániában: tavaly májusban a Karoling-kéziratokat őrző országok – Franciaország, Németország, Ausztria, Ausztria, Nagy-Britannia és Románia – egy nagy európai családként mindannyian felkerültek az UNESCO listájára, így a Batthyáneum könyvtárban található híres Codex Aureus, Románia legértékesebb nyugati középkori kézirata nemzetközi elismerésben részesült. Örülünk és köszönjük a trieri német csapatnak a támogatást, amely az összes említett ország nevében benyújtotta a pályázatot, hogy a román kultúra mellett állt és áll” – írta Raluca Turcan a plakett leleplezése után Facebook-oldalán.
„Gyulafehérvár számára ez az esemény lehetőséget nyújt arra, hogy kiemeljük kulturális örökségünket, és felhívjuk a figyelmet arra, milyen fontos, hogy megőrizzük ezeket a kincseket a jövő generációi számára. Kifejezem büszkeségemet és elkötelezettségemet az olyan projektek támogatása iránt, amelyek megerősítik Gyulafehérvár státuszát, mint a hiteles értékek és az örökség népszerűsítésének helyszíne, és meghívom mindazokat, akik szeretik a kultúrát, hogy jöjjenek el és fedezzék fel a Batthyáneum könyvtár kincseit, hogy részesei legyenek ennek a figyelemre méltó történetnek, amely a világnak beszél identitásunkról” – írta a közösségi médiában Gabriel Pleșa, Gyulafehérvár polgármestere.
Csak kétnyelvű a Batthyáneum falán megtekinthető plakett
Fotó: Facebook/Raluca Turcan
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Könyvtár tavaly májusban jelentette be, hogy felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárban őrzött Codex aureus.
Felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárvban őrzött Codex Aureus – jelentette be csütörtökön este a Román Nemzeti Könyvtár.
A borjúbőrből készült pergamenre arany tintával írott Codex aureus a Batthyáneum egyik legnagyobb értékű kincse. Neve a tinta színe után Arany Kódex, amely a 800-as években íródott – olvasható a Wikipédián. Vásárlás útján Migazzi Kristóf Antal bécsi hercegérsekhez került a kódex részlete, amely a harmincéves háborúban kifosztott Heidelberg melletti Lorsch kolostorából hadizsákmányként érkezett Bécsbe. Tőle jutott 1782-ben Batthyány Ignác erdélyi püspök gyulafehérvári könyvtárába, amelynek egyik legértékesebb kincsévé vált.
Ma a gyulafehérvári Batthyáneumban található kódex részlet Máté és Márk evangéliumát tartalmazza.
Nagy Károly halála után a kódexet a hesseni Lorsch kolostorának adományozták. Innen a történelem viharai során négy részre válva, három városba és négy múzeumba kerültek a részei. Jelenleg a felső fedél a londoni Victoria and Albert Museumban található, az alsó fedele a vatikáni Sacro Museo-ba került, Máté és Márk evangéliumának szövegrészeit a gyulafehérvári Batthyáneumban, míg Lukács és János szövegrészeit a vatikáni Apostoli Könyvtárban őrzik.
A Codex Aureus a Batthyáneumban őrzik
Fotó: Visitalbaiulia.ro
Bár az 1989-es rendszerváltás után elterjedt információk szerint a román kommunista rezsim ezt a kódexet használta az ország nemzetközi kölcsöneinek fedezeteként, mindezt a bukaresti nemzeti könyvtár szakértői vitatják. Tény, hogy a bukaresti hatalom az 1960-ban elkobzott könyvtárat teljes egészében magáénak tekintette, amelyet először a Román Akadémia, majd a nemzeti könyvtár részlegének nyilvánított.
Meg lett mentve a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár – közölte a román művelődési miniszter. Raluca Turcan „Románia történelme valódi lapjának” nevezte a Batthyáneumot.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakérnek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. 1998-ban a bukaresti kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a visszaszolgáltatásáról (a határozatot 2002-ben a parlament törvényerőre emelte), ezt azonban a mai napig nem hajtották végre.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség – a többi történelmi egyházakhoz hasonlóan –, évtizedek óta vívja sajátos harcát egyházi vagyonának restitúciójáért. Számtalan peres eljáráson vannak túl, és eddig 114 restitúciós kérésüket tagadták meg.
Az ingatlannak és közgyűjteménynek a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség részére történő restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a bukaresti legfelsőbb bíróság, figyelmen kívül hagyva, hogy a könyvtárat létrehozó Batthyányi Ignác püspök végrendeletileg az egyházra és az erdélyi provinciára hagyta a gyűjteményt. (A római katolikus egyház értelmezése szerint a vitatott megnevezés az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelöli). A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben bírság kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének elbírálását. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség három évvel ezelőtt, a román legfelsőbb bíróság ítélete nyomán bejelentette, hogy
Codex Aureus
Fotó: Batthyáneum könyvtár/Facebook
Raluca Turcan román művelődési miniszter amúgy épp a héten jelentette be, hogy megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához, miután az Európa Tanács Fejlesztési Bankja jóváhagyott egy 140 millió eurós kölcsönt a román kormány számára. A Kulturális Alapok (Temelii Culturale) néven futó projekt összértéke 280 millió euró, célja több olyan jelentős romániai műemlék épület felújítása, restaurálása, amelyek kulturális intézmények székhelyéül szolgálnak. A megvalósításhoz szükséges összeg felét az említett hitelből biztosítják, míg a másik felét a román állami költségvetésből állják.
Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.
A Szatmár megyei Tasnádon üzembe helyezték azt az újonnan fúrt termálkutat, amely a helyi strand számára biztosítja a szükséges termálvizet – adta hírül a Presasm.ro. A kút vízhozama másodpercenként 30 liter, 65,4 Celsius-fokos hőmérsékleten.
Nagyvárad szomszédságában szombaton felavatták az agglomerációs körgyűrű első szakaszát, amelynek az a szerepe, hogy a bihari megyeszékhely mellett a környező településeket is ki lehessen kerülni.
Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.
Leszállópályának nézett egy lucernaföldet a pilóta, ezért következett be idén tavasszal repülőbaleset Fehér megyében.
Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás