A gyulafehérvári Batthyáneumért folytatott negyedszázados sikertelen restitúciós harc megmutatja a román állam valódi arcát

A gyulafehérvári Batthyáneumért folytatott negyedszázados sikertelen restitúciós harc megmutatja a román állam valódi arcát

A gyulafehérvári Battyáneum sikertelen restitúciója lett a vissza nem szolgáltott erdélyi magyar egyházi javak zászlóshajója

Fotó: Makkay József

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség – a többi erdélyi magyar történelmi egyházakhoz hasonlóan – évtizedek óta vívja harcát egyházi vagyonának restitúciójáért. Számtalan peres eljáráson vannak túl, és eddig 114 restitúciós kérésüket tagadták meg. A Batthyáneum könyvtár negyedszázados sikertelen visszaigénylési kálváriája a szomorú példa arra, hogyan packázik a román állam a magyar egyházak képviselőivel. Veres Stelian kanonokkal, az érsekség gazdasági igazgatójával és Komáromi Attila ügyvéddel, az egyház jogi képviselőjével beszélgettünk.

Makkay József

2024. január 15., 09:422024. január 15., 09:42

2024. január 15., 10:592024. január 15., 10:59

– A közvélemény leginkább a Batthyáneum sikertelen restitúciójáról hallott, ez lett a vissza nem szolgáltott erdélyi magyar egyházi javak zászlóshajója. Hol tart az egykori egyházi tulajdonú gyulafehérvári könyvtár jogi procedúrája?

– 1998. július 7–én, a 13. számú sürgősségi kormányrendelet alapján a Batthyáneum könyvtár épületét vissza kellett volna szolgáltatni az egyháznak. Hangsúlyozni szeretném, hogy az épületről van szó, nem a benne levő javakról is. Az átadás azonban nem történt meg. A sürgősségi kormányrendelet megjelenésétől számított 30 napon belül a kormány és az egyház részéről egy bizottságnak kellett volna összeülnie, hogy megállapítsa az átadás és az átvétel körülményeit. Ami nem történt meg, mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) Fehér megyei szervezete 1998. szeptember 29-én beperelte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget, a Román Akadémiát, valamint Románia kormányát.

Idézet
A vád szerint Batthyány Ignác püspök végrendeletében a könyvtárat Erdély tartományára hagyatékozta.

Mivel az 1920-as Trianoni Egyezmény alapján az Erdélyből származó köz- és magánjavak átkerültek a román állam tulajdonába, a román párt szerint a könyvtár tulajdonjoga is a román államot illeti meg. A sürgősségi kormányrendeletet alkotmányellenesnek bélyegezték, és a per során azt kérték, az ingatlan továbbra is a román állam tulajdonában maradjon.

– Batthyány Ignác püspök végrendeletét hogyan lehet többféleképpen értelmezni?

– A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonjogát vitató egyének, csoportok és pártok kiragadnak egy-egy fél mondatot Batthyány püspök végrendeletéből, és azt próbálják kinagyítani és félremagyarázni. Minden szövegértelmezéshez a teljes szöveget figyelembe kell venni. Aki figyelmesen végigolvassa a végrendelet teljes szövetét, annak a napnál is világosabb, hogy a Batthyány könyvtárát a mindenkori püspökre, széküresedés esetén pedig a gyulafehérvári székeskáptalanra hagyja.

– A Batthyáneum épületének visszaszolgáltatását megakadályozó per hogyan folytatódott?

– A pert a bíróság áthelyezte a törvényszékre azzal az indokkal, hogy nem ők az illetékesek a döntéshozatalra. A törvényszék hasonló indokkal továbbította az ügyet a táblabíróságra, amely a dossziét visszaküldte a bíróságnak, hogy továbbítsa az alkotmánybírsághoz. A PSD azt kérte az alkotmánybíróságtól, hogy a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletet nyilvánítsa alkotmányellenesnek. Az alkotmánybíróság 2001. januárjában azonban az érsekség javára döntött, és a tárgyalás visszakerült alapfokra a gyulafehérvári bírósághoz. A tárgyalásokon az érsekség mindvégig kifogásolta, hogy egy politikai párt megyei szervezetének nincs perbeli minősége olyan bírósági eljárásban, amelyben közvetlen módon nem érdekelt. Másrészt egy sürgősségi kormányrendeletet csak a parlament módosíthat. Állításunkat minden szinten elfogadták, viszont soha nem tárgyaltuk érdemben a hagyatékot, mindig a kifogás körül folyt a vita.

– Hogyan lépett be a perbe a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium?

Idézet
Időközben a Nemzeti Könyvtárat alárendelték a Művelődési és Vallásügyi Minisztériumnak, ezáltal a Batthyáneum könyvtár is a minisztérium hatáskörébe tartozott.

Érdekelt félként a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium ezt követően lépett be a perbe. Az érsekség arra hivatkozva emelt kifogást, hogy az 1998/213-as törvény alapján az állami köztulajdont érintő perekben a pénzügyminisztérium illetékes az államot képviselni. A gyulafehérvári bíróság a 2002. március 7–én hozott 1193. számú polgári ítéletében elfogadta az érsekség kifogásait, és elutasította a PSD, valamint a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium kérését. A felperesek fellebbezése után a Fehér megyei törvényszék megerősítette a 2002. október 25-én hozott 859/A számú határozatával, majd a táblabíróság 2003. január 24-én született, 160. számú határozatával. Az ingatlant azonban mégsem lehetett bekebelezni az egyházra, mert a PSD panaszt tett a táblabíróságnál, hogy keresetüket tévedés miatt utasították el, és nem indokolták meg a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium kérését.

Galéria

Veres Stelian kanonok, az érsekség gazdasági igazgatója

– Ismét kezdődött minden elölről?

– A táblabíróság elfogadta a panaszlevelet és a PSD perbeli jogosultságát. Megsemmisítette korábbi határozatát és 2003/961-es határozatában elrendelte, hogy a román állam és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség az épület és a Batthyáneum könyvtár társtulajdonosa. Határozata jogilag több szempontból is megalapozatlan. A párt perbeli jogosultságának hiányát korábban jogerős határozattal ismerték el, amit nem lett volna szabad újratárgyalni, másrészt a PSD nem nyújthatott be panaszlevelet a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium nevében. Ugyanakkor

Idézet
semmisségi panaszlevélben a PSD csak perbeli jogosultságának elismerését kérte, a táblabíróság viszont a tulajdonjogot illetően is döntött.

Ebben az esetben el kellett volna rendelniük a perújrafelvételt és a per újratárgyalását alapfoktól.

– Hogyan reagált erre az érsekség?

– Megsemmisítő panaszlevelet nyújtottunk be a gyulafehérvári táblabíróságra, amiben a 2003/961-es határozat megsemmisítését és a 2003/160-as határozat érvénybe léptetését kértük. A legfelsőbb bíróságon a tárgyalás áthelyezését kértük egy másik táblabírósághoz. Áthelyezési kérésünket elutasították, viszont a megsemmisítési panaszlevelet a táblabíróság elfogadta. Helyet adva fellebbezésünknek, az előző határozatát megsemmisítette, így érvényben maradt a 2002. március 7–én hozott, 1193. számú polgári ítélet. Ennek ellenére a román állam nem volt hajlandó átadni a könyvtárat, ezért a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, beperelve a román államot.

Idézet
Az emberjogi bíróság 2012. szeptember 25-én jóváhagyta keresetünket, és megállapította, hogy Románia nem tartotta be az Emberjogi Európai Egyezmény 1. számú protokollját:

tizennégy év alatt nem oldotta meg az ingatlan visszaszolgáltatását. Tizenötezer euró erkölcsi kár kifizetésére kötelezte a román államot. A megítélt erkölcsi kár kifizetése megtörtént, és kértük a visszaszolgáltató bizottságot, hogy a határozatot figyelembe véve, minél előbb adják át a könyvtárat.

A visszaszolgáltató bizottság 2015. szeptember 16-án újra elutasította a visszaigénylési kérést. A határozatot megtámadtuk a közigazgatási bíróságon, a pert a gyulafehérvári táblabíróság tárgyalta alapfokon. Az alapfokú döntés számunkra kedvezőtlen volt. Másodfokon a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elutasította fellebbezésünket, ezért az ügyet ismét az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vittük, de sajnos itt sem jártunk sikerrel.

Idézet
Mindvégig az volt a visszaszolgáltatás elutasításának oka, hogy nincs azonosság a telekkönyvi tulajdonos és a visszaigénylő jogi személy között.

– A kommunista államosítás idején a gyulafehérvári főegyházmegyétől hány ingatlant és mennyi földterületet vett el a román állam?

– Arra vonatkozóan, hogy szám szerint mennyi ingatlant államosítottak, nem volt pontos kimutatásunk. A gyulafehérvári főegyházmegye 476 belterületben található államosított ingatlant (épületet és földterületet) igényelt vissza a visszaszolgáltató bizottságtól a hozzá tartozó kilenc megye területén. Ezekre az ingatlanokra tudtunk tulajdonjogot igazoló iratokat bemutatni. Az ingatlanok visszaigénylése központosítva, az érsekség irányításával történt, ezért pontos rálátásunk volt a visszaigénylési folyamatra.

Galéria

Komáromi Attila ügyvéd, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogi képviselője

Fotó: Facebook/Komáromi Attila

– Milyen területeket érintett leginkább az államosítás?

– Az államosítás során az egyháztól elvették a belterületekben található ingatlanok java részét, valamint az összes mezőgazdasági területet. 1948-ban felszámolták az egyházi iskolákat, szociális intézményeket, rendeket, és államosítottak a javakat.

– Hogyan kezdődött el a rendszerváltás utáni restitúciós folyamat?

– A román állam 1991-ben, a 18. számú törvénnyel rendelte el a mezőgazdasági területek visszaszolgáltatását. Utólag több jogszabállyal módosította a 18-as törvényt. A belterületeken található ingatlanok visszaigénylésére az 2002/501-es törvény adott lehetőséget, amely jóváhagyta és módosította a 2000/94-es sürgősségi kormányrendeletet. Mindkét folyamat nehézkésen, döcögve valósult meg, még jelenleg sem fejeződött be a visszaszolgáltatás.

– Az eltulajdonított ingatlanok közül hányat sikerült eddig visszaszerezni?

Idézet
A belterületeken található ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban a 476 kérésből 303-ról döntött a visszaszolgáltató bizottság.

140 ingatlan esetében elrendelték a természetbeni visszaszolgáltatást, 25 ingatlanért kárpótlást ítéltek meg, 114 kérést elutasítottak, egy esetben részlegesen természetben szolgáltatták vissza és részlegesen kárpótlást ítéltek meg. 13 esetben visszavontuk a visszaigénylési kérelmet, és 13 esetben átirányították a visszaigénylési kéréseket a helyi földosztó bizottságokhoz. Három dossziét összevontak, mivel kétszer lett visszaigényelve ugyanaz az ingatlan. A mezőgazdasági területek visszaszolgáltatása nem központosítva történt: a plébániák járták el a visszaigénylési folyamatot, ezért nincs pontos rálátásunk a visszaszolgáltatott mezőgazdasági területekre.

– Hogyan hasznosítja az egyház a visszaszerzett ingatlanjait? Milyen gondok, anyagi nehézségek merülnek fel ezzel kapcsolatban?

– A visszaszolgáltatott ingatlanokban részben saját intézményeinket működteti. A visszaszolgáltatást elrendelő jogszabályok előírjak, hogy azoknak az ingatlanoknak a rendeltetését, amelyekben iskolák, korházak vagy más jellegű állami intézmények működtek, a visszaszolgáltatás után bizonyos ideig nem lehet megváltoztatni, ezeket az ingatlanokat a korábbi intézmények bérlik.

Idézet
A visszaszolgáltatott ingatlanok nagy részének gyenge az állapota, le vannak lakva, emiatt javításra, felújításra szorulnak.

– Mennyire sikerül az oktatási célú ingatlanokat a helyi önkormányzatokkal kötött szerződések alapján fenntartani és felújítani?

– A helyi önkormányzatokkal fenntartott kapcsolat változó és emberfüggő. A bérleti díjat nagyrészt piaci ár alatt állapítják meg, legtöbbször a törvény által előírt lakbért sem tudják megfizetni. Ezekből az összegekből nem lehet felújítási munkálatokat végeztetni.

korábban írtuk

Légből kapott rendelkezéssel nehezíti meg a történelmi magyar egyházak ingatlanjainak restitúcióját a legfelsőbb bíróság
Légből kapott rendelkezéssel nehezíti meg a történelmi magyar egyházak ingatlanjainak restitúcióját a legfelsőbb bíróság

Drasztikusan megnehezíti a magyar egyházak ingatlanjainak restitúcióját a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék új határozata. A Krónikának nyilatkozó jogász szerint a bíróság olyasmit vár el az egyházaktól, ami a 19. századi jogrendben nem is létezett.

korábban írtuk

„Elfogadhatatlan a kommunista lopás szentesítése” – Kelemen Hunor reagált a Krónika cikkére
„Elfogadhatatlan a kommunista lopás szentesítése” – Kelemen Hunor reagált a Krónika cikkére

Elfogadhatatlan a román legfelsőbb bíróságnak az egyházi ingatlanok restitúciójára vonatkozó legújabb döntése, mert rossz precedenst teremt: megkérdőjelezi a tulajdonjogot, és törvényesíti a „kommunisták lopását” – jelentette ki Kelemen.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 10., hétfő

Tetőket sodort le, autókat rongált meg a vihar több erdélyi megyében

Ítéletidő tombolt hétfőn este több megyében: Déván háztetőket sodort le az orkán erejű szél, Temes megyében fennakadást okoztak a vonatközlekedésben a sínekre zuhant fák.

Tetőket sodort le, autókat rongált meg a vihar több erdélyi megyében
2024. június 10., hétfő

Winkler Gyula a Krónikának: egy jobboldali európai parlamenti többség újratárgyalhatja a klímatörvényeket

A következő három hét során eldől, miként fog kinézni az Európai Parlament összetétele. Winkler Gyula a Krónikának elmondta, hogy változásra van szükség, az az elvárás, hogy a parlamenti többség ne tartalmazzon militáns, radikális zöldeket.

Winkler Gyula a Krónikának: egy jobboldali európai parlamenti többség újratárgyalhatja a klímatörvényeket
2024. június 10., hétfő

Megőrizte polgármesterei számát Arad megyében az RMDSZ, hamarosan az alpolgármesterekről is tárgyalnak

A magyarság arányának megfelelő – sőt helyenként annál nagyobb arányú – szavazatszámokat kaptak az RMDSZ jelöltjei és jelöltlistái Arad megyében a vasárnapi helyhatósági választásokon, sikerült megtartani az öt polgármesteri pozíciót megyeszerte.

Megőrizte polgármesterei számát Arad megyében az RMDSZ, hamarosan az alpolgármesterekről is tárgyalnak
2024. június 10., hétfő

„Ilyen száz éve nem volt”: teljesen kiszorultak a románok a sepsiszentgyörgyi önkormányzatból, Antal Árpád nagyon sajnálja

Totális győzelmet aratott az RMDSZ a sepsiszentgyörgyi választásokon: sem román, sem pedig magyar ellenzéki párt listája nem érte el a bejutáshoz szükséges ötszázalékos támogatottságot. Antal Árpád újrázó polgármester előbbi miatt bánkódik.

„Ilyen száz éve nem volt”: teljesen kiszorultak a románok a sepsiszentgyörgyi önkormányzatból, Antal Árpád nagyon sajnálja
2024. június 10., hétfő

Nyolc vokson múlhat a polgármester-trónfosztás, újraszámolják a szavazatokat az erdélyi megyeszékhelyen

A Nemzeti Liberális Párt kérte a Beszterce város polgármesterjelöltjeire leadott szavazatok újraszámolását, és a városi választási iroda helyt adott az óvásnak – tájékoztatta hétfőn az Agerpres hírügynökséget Diana Morar képviselő.

Nyolc vokson múlhat a polgármester-trónfosztás, újraszámolják a szavazatokat az erdélyi megyeszékhelyen
2024. június 10., hétfő

Az EP-választási kampány ,,túlterjedő zajával” magyarázza gyengébb választási eredményeit az EMSZ

Az egymásra tevődött két választásnak és a magas részvételnek tulajdonítja az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, hogy idén gyengébben szerepeltek a helyhatósági választásokon, mint négy évvel ezelőtt.

Az EP-választási kampány ,,túlterjedő zajával” magyarázza gyengébb választási eredményeit az EMSZ
2024. június 10., hétfő

Cseke Attila: felülmúlta négy évvel ezelőtti teljesítményét az RMDSZ Bihar megyében, újraszámolnak Székelyhídon

Bihar megyében jobban teljesített az RMDSZ a vasárnapi helyhatósági választásokon, mint négy évvel ezelőtt, legalább 21 polgármestere lesz a szövetségnek – jelentette be hétfőn az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke.

Cseke Attila: felülmúlta négy évvel ezelőtti teljesítményét az RMDSZ Bihar megyében, újraszámolnak Székelyhídon
2024. június 10., hétfő

„Az elmúlt 20 év legnagyobb sikerét értük el” – Kelemen Hunor a választási eredményekről

Kolozsvári székhelyén ünnepelte sikereit az RMDSZ: 99 százalékos feldolgozottság mellett, biztosan örülhetnek két Európai Parlamenti képviselőnek, megannyi megőrzött, jó néhány visszaszerzett településnek, újdonságnak számító győzelmeknek.

„Az elmúlt 20 év legnagyobb sikerét értük el” – Kelemen Hunor a választási eredményekről
2024. június 10., hétfő

Fehér megyében egyetlen településen választottak RMDSZ-es polgármestert

Fehér megyében egyetlen településen választottak RMDSZ-es színekben induló polgármestert: Székelykocsárdon Csegezi Edit Zsuzsannát.

Fehér megyében egyetlen településen választottak RMDSZ-es polgármestert
2024. június 10., hétfő

„Béres, gyere ki!” – a székelyhídi városháza előtt tiltakoznak a helyiek, amiért késik a választások eredményének kiközlése

Több tucatnyi helyi lakos gyűlt össze hétfőn a Bihar megyei Székelyhíd polgármesteri hivatala előtt, amiért késik a választások eredményének kiközlése. „Béres, gyere ki!” – üzenik a jelenleg regnáló RMDSZ-es polgármesternek.

„Béres, gyere ki!” – a székelyhídi városháza előtt tiltakoznak a helyiek, amiért késik a választások eredményének kiközlése