2012. április 27., 08:292012. április 27., 08:29
A témában csütörtökön Kovászna városában kétnapos konferencia kezdődött, amelyen Korodi Attila környezetvédelmi miniszter is részt vett. A tárcavezető rámutatott: Romániában a vidéki településeken valós gondot jelent a nitritszennyezés, mert az istállótrágyát általában a kutak és a lakóházak közelében tárolják, és nem foganatosítanak óvintézkedéseket, hogy a szennyeződés ne szivárogjon be a talajba és a kutakba.
Korodi szerint országos szinten 251 települést azonosítottak, ahol nagy a szennyezés, ezek közül 79-et vontak be a megelőzési programba. A településeken szakszerűen begyűjtik az istállótrágyát, leszigetelt betontárolókba hordják, ahol különválasztják a csurdalékot és a száraz anyagot, melyet a gazdák majd kivihetnek a termőföldekre. A szakszerű tárolás előnye, hogy az istállótrágyát nem kell hosszú ideig a lakóház közelében tartani, így megelőzhető a vizek folyamatos szennyezése. A környezetvédelmi miniszter továbbá elmondta, a projekt keretében 45 településen védőerdőket telepítenek, hogy megállítsák a levegő minőségének romlását, emellett 12 településen kiépítik az ivóvíz- és csatornahálózatot. n Bíró Blanka
| Korodi Attila környezetvédelmi miniszter jelenlétében írtak alá csütörtökön Sepsiszentgyörgyön négy Kovászna megyei település, Bardóc, Esztelnek, Gelence és Zágonbárkány csatornázási rendszerének kialakítására vonatkozó szerződést. A négy község összesen 21 millió lejt kap a célra a környezetvédelmi alapból. Klárik László megyemenedzser elmondta, az elmúlt időszakban Kovászna megye összesen 718 millió lejt kapott a környezetvédelmi minisztériumtól, hetente egymillió lej érkezik a térségbe. Az elmúlt négy évben a közberuházásoknak köszönhetően 20 százalékkal nőtt az átlagfizetés a térségben. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
Látogatottsági adatok