Nicolae Ciucă és Klaus Iohannis egyformán a román állam kisebbségek iránti „toleranciáját” dicsérte
Fotó: Gov.ro
A kisebbségei jogok „megvédéséről”, minél befogadóbb és toleránsabb társadalom kiépítéséről értekezett Klaus Iohannis államfő és Nicolae Ciucă miniszterelnök egy szász rendezvényen, az erdélyi németek három évtizeddel ezelőtti kiárusításáért azonban egyikük sem követte meg a mára vészesen megfogyatkozott közösséget.
2022. július 31., 17:472022. július 31., 17:47
2022. július 31., 21:312022. július 31., 21:31
Románia továbbra is megvédi kisebbségei jogait és érdekeit, és egy minél befogadóbb és toleránsabb társadalom kiépítésére törekszik – jelentette ki Klaus Iohannis államfő vasárnap a Szászkeresztúron (Criţ) zajló Haferland (Zabföld) kulturális fesztiválon. Nicolae Ciucă a rendezvényen azt mondta, Erdély a tolerancia és az etnikumok békés együttélésének mintaképe Európában. „A 2022-es év Romániájában értékelik és támogatják a nemzeti kisebbségek kultúráját és hagyományait, a társadalom elismeri ezek értékét. Egy modern és demokratikus társadalomban a kultúrák közötti párbeszéd magától értetődő, és a jólét forrásává válik. Románia továbbra is megvédi kisebbségei jogait és érdekeit, és egy minél befogadóbb és toleránsabb társadalom kiépítésére törekszik” – fogalmazott az államelnök a Brassó megyei település kulturális rendezvénysorozatán.
A román államfő hozzáfűzte, a hatóságoknak, különösen a helyi önkormányzatoknak, a polgárokkal együtt meg kell érteniük, hogy felelősséggel tartoznak a hagyományok megőrzéséért és a kultúrtáj hitelességének védelméért, hogy a jövő generációi megismerhessék, megértsék és értékelhessék identitásuk gyökereit.
„A turizmus és a tematikus rendezvények kiválóan alkalmasak a kulturális örökséghez való hozzáférés ösztönzésére és biztosítására, és ez mind országos, mind helyi közösségi szinten igaz. Történelmünk, hagyományaink és kultúránk akkor válik kulcsfontosságú gazdasági értékké a befektetések vonzása szempontjából, ha elismerjük, tiszteletben tartjuk és felelősségteljesen népszerűsítjük azokat” – hangsúlyozta Iohannis, és hozzátette: mindezek miatt a kulturális turizmus előmozdítására szánt pénzforrások, különösen az európai alapok megfelelő felhasználása a közigazgatási célon túlmenően erkölcsi kötelességgé is válik.
Nicolae Ciucă és Klaus Iohannis köszönti egymást a szász kulturális fesztiválon
Fotó: Gov.ro
A kormányfő gratulált a szász közösségnek a szomszédai – a székelyek, magyarok és a románok – iránt az idők során tanúsított „konszenzuskereső hozzáállásához”. „Erdély a tolerancia és az etnikumok békés együttélésének mintaképe Európában, és erre önöknek is büszkéknek kell lenniük, mivel ez a pozitív kép nem alakulhatott volna ki a szász közösségnek a szomszékokkal és barátokkal szemben a konszenzust és a megértést kereső hozzáállása nélkül” – mondta a miniszterelnök az ünneplő közösségnek.
„Szeretnék gratulálni Önöknek, az egész szász közösségnek, amiért a jó együttélést és a megértést tartották fontosnak szomszédaikkal – a székelyekkel, a magyarokkal és a románokkal – szemben, és hogy példát mutatnak egységből, tiszteletből és méltóságból ebben az etnikai sokszínűség által jellemzett térben” – fogalmazott a román kormányfő.
Azt már sem a román miniszterelnök, sem az – egyébként szász származású – államfő nem hozta szóba, hogy a román állam a kommunista diktatúra idején egyszerűen kiárusította az erdélyi szászokat és svábokat a Német Szövetségi Köztársaságnak (NSZK). A Nicolae Ceauşescu vezette rezsim által fejpénzért eladott romániai németek közül elenyésző számban tértek vissza szülőföldjükre, így a második világháború után még 400 ezer főre rúgó német közösség az 1989-es rendszerváltás után nem sokkal már csak 111 ezer német nemzetiségű személyt tartottak nyilván Romániában, míg a legutóbbi, 2011-es népszámláláson 36 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek.
Romániában és Németországban is csak civil kezdeményezésre folyik tényfeltárás arról, miként árusította ki a kommunista rezsim az erdélyi szászokat és svábokat az NSZK-nak. A Ceauşescu által eladott németek közül kevesen tértek vissza szülőföldjükre.
Miközben szűk évtizeddel ezelőtt még büntethető volt magyar szinkronos mozifilmek vetítése Romániában, manapság nemcsak a tömbmagyar vidékeken egyre természetesebb az anyanyelvű moziélmény.
Az okosparkolás lényege, hogy az alkalmazás megmutatja a szabadon lévő parkolóhelyeket a belvárosban, ki lehet fizetni vele a várakozási időt, ugyanakkor kérésre értesítést küld a kötelező biztosítás lejártáról, vagy a műszaki vizsga esedékességéről.
Reggelizni ment egy nagyváradi vendéglőbe az a helyi illetőségű fiatalember, aki egy óvatlan pillanatban 20 ezer lejt lopott el a vendéglátóipari egység irodájából, a rendőrség szerdán délelőtt őrizetbe vette.
Földcsuszamlás következtében 56 ház vált gépkocsival megközelíthetetlenné szerdán a Fehér megyei Küküllőlonka településen.
Egy hónappal a 71. születésnapja után elhunyt Jancsó Árpád temesvári műszaki helytörténész, út-, híd- és vasútépítő mérnök, több tucat helytörténeti könyv szerzője.
Hatszáz fős juh- és kecskeállományával a csegezi Szilágyi Dezső Aranyosszék elismert állattartója. Videós riportunkban a húsvéti élőállat-értékesítéssel is foglalkozó termelőt arról faggattuk, hogy a tavalyi mélypont után miként talált magára a juhászat.
Tizenkilenc előadás kapott helyet a június 20. és 28. között megvalósuló 37. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának versenyprogramjában.
Újabb erdélyi magyarellenes futballincidens miatt tesz feljelentést a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, a Brassói SR Municipal és a Székelyudvarhelyi FC közötti mérkőzésen történt.magyarellenes támadások kivizsgálását kérve a román hatóságoktól.
A Bákó megyei Somoskán a csángó magyarok a hagyományos húsvétváró Aranymiatyánk találkozó keretében népszerűsítik, mutatják be archaikus imádságaikat.
Elkezdődött a vajdahunyadi vár freskóinak restaurálása. A 17. századból származó freskók felújítása az Erdély egyik jelképének számító műemlék vár felújítási, konzerválási és hasznosítási projektjének második szakasza keretében zajlik.
szóljon hozzá!