Folytatják az egyeztetéseket. Az RMDSZ január végén tart frakcióülést, amelyen az MPP-s képviselőkkel is tárgyalnak, hogy „tisztábban lássanak” (archív felvétel)
Fotó: Gergely Imre
Az RMDSZ ezúttal sem támogatja határozottan az önrendelkezés kérdésének törvényhozási feszegetését, de az európai parlamenti választások kapcsán is egyeztetést ígér azok után, hogy az autonómiastatútum parlamenti beterjesztéséről döntött a Magyar Polgári Párt választmánya, amely ezen kívül befutóhelyet is kér az EP-jelöltlistán a szövetségtől.
2019. január 15., 13:282019. január 15., 13:28
2019. január 15., 17:412019. január 15., 17:41
Amint arról beszámoltunk, az MPP országos választmánya a Székelyföld területi autonómiája törvénytervezetének idei újbóli parlamenti beterjesztéséről döntött a hét végén tartott székelyudvarhelyi ülésén. A választmány tagjai egyöntetűen kinyilvánították, újra és újra a törvényhozók elé terjesztik a tervezetet annak érdekében, hogy életben tartsák a székelyföldi törekvést a román törvényhozásban.
Székelyföld területi autonómiája törvénytervezetének idei újbóli parlamenti beterjesztéséről döntött a hét végén tartott székelyudvarhelyi ülésén a Magyar Polgári Párt (MPP) országos választmánya – közölte hétfőn az alakulat.
A statútum benyújtása kapcsán Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő tárgyalásokat kezdeményez a magyar politikai pártokkal, elsősorban az RMDSZ-szel. A szövetség színeiben mandátumot szerzett honatya a Krónikának elmondta, az MPP országos választmányán ő kezdeményezte, hogy idén újra nyújtsák be a parlamentbe az autonómiatervezetet, és ezt a párt egyöntetűen támogatta.
– hangoztatta a háromszéki politikus. Hozzátette, az RMDSZ álláspontjának függvényében tervezik meg a további lépéseket. „Ilyen megfontolásból még korai határidőt leszögezni, vagy arról beszélni, hogy melyik statútumot nyújtjuk be” – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy az SZNT, vagy pedig az MPP és az RMDSZ közös autonómiatervezete kerül terítékre.
Korodi Attila megkeresésünkre elmondta,
A szövetség képviselőházi frakcióvezetője emlékeztetett, jelen pillanatban is szerepel a parlament napirendjén egy törvénytervezet, amely a Gyulafehérvári nyilatkozat elfogadására vonatkozik és amelyben szerepelnek az önrendelkezést szabályozó kitételek is.
Korodi ugyanakkor felidézte, hogy két autonómia-statútum is létezik: az SZNT tervezete, valamint az RMDSZ víziója, amelynek megszövegezésekor egyeztettek a polgári párttal, és amely a dél-tiroli modellen alapszik, és alkotmányos reformhoz kötődik. A politikus közölte, január végén, a parlamenti ülésszak megkezdése előtt rendeznek frakcióülést, az MPP-s képviselőkkel is tárgyalnak, és ezután „tisztábban látnak” ebben a kérdésben.
Arra a kérdésünkre, hogy a nem székelyföldi képviselők esetleg nem fogják támogatni a tervezet benyújtását, Korodi Attila kifejtette, a szövetség teljes erdélyi körképet képvisel a bukaresti törvényhozásban, ugyanolyan erővel van jelen a területi önrendelkezés és a kulturális autonómia igényrendszere. „Elvi viták vannak, nem az a kérdés, hogy melyik fontosabb, hanem hogy miként tudjuk ezeket minél józanabbul gyakorlatba ültetni” – jelentette ki a politikus.
„Az autonómia ügyét napirenden kell tartani, ám a kezdeményezés mögé a teljes RMDSZ-frakciónak fel kellene zárkóznia” – szögezte le lapunk megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ városi szervezetének elnöke elmondta, a szövetség által kidolgozott autonómia-statútum beterjesztését szerencsésebbnek tartja, hiszen az a dél-tiroli autonómiamodellt ültetné át, ezért nehezebb rajta „fogást találni”, az Európai Unióban már működő jogi konstrukciót alakítja a romániai viszonyokhoz, a székelyföldi közösség helyzetéhez.
„Az autonómia-statútum folyamatos benyújtása azért is fontos, mert bebizonyosodott, hogy az egyik beterjesztéstől a másikig változik a Törvényhozási Tanács véleményezése, és változhat a román politikusok álláspontja is.
– részletezte a politikus. Kifejtette, ha egy képviselő nyújtja be a tervezetet és nem harminc, olyan üzenete lehet, hogy ez csak neki fontos, és nem az egész közösségnek. „Ez a kezdeményező egyetlen politikus, másrészt a szervezet felelőssége is. Nem szólhat arról a történet, hogy egy ember mennyire kemény, vállalja, hogy beterjeszti a statútumot, a tervezet mögé a teljes RMDSZ-frakciónak fel kellene zárkóznia” – mondta Antal Árpád.
A sepsiszentgyörgyi politikus elmondta, a következőkben Székelyföld-centrikusabb RMDSZ-politikát szeretne. „Nyilván az Erdély-központúság áll az első helyen, ám ezen belül Székelyföldre is összpontosítani kell. Természetes, hogy az RMDSZ nyelvhasználati-küszöböt érintő kezdeményezése mögé a székelyföldi képviselők-szenátorok is felsorakoznak, holott például Háromszéken egyetlen települést sem érint, teljesen mindegy, hogy 15 vagy 20 százalékos a küszöb. Ugyanakkor egyesek számára nem természetes, hogy a székelyföldi autonómia ügyében tett lépések során a Székelyföldön kívüli képviselők-szenátorok aláírása is szerepeljen a kezdeményezésen. Ezt rendbe kell tenni az RMDSZ-en belül” – részletezte Antal Árpád.
Az MPP választmánya elhatározta azt is, hogy tárgyalásokat kezdeményez az RMDSZ-szel az európai parlamenti választásokon való közös részvételről. Az alakulat befutóhelyet kér az RMDSZ jelöltlistáján jelöltjének, Márton Zsuzsannának, aki jelenleg a Szatmár megyei Egri község polgármesteri tisztségét tölti be. Kérdésünkre Korodi Attila kifejtette,
Ugyanakkor emlékeztetett, hogy 2014-ben az EP-választások előtt kezdődött el az együttműködés az MPP-vel, az RMDSZ már akkor egyértelművé tette, hogy fontosnak és hasznosnak tartja az erdélyi politikában az együttgondolkodást, de ezt globális összefüggésben kezeli. „Mi nem az EP-választásokról egyeztetünk az MPP-vel, hanem az erdélyi magyar képviseleti rendszerről, ebbe beletartozik az EP-, a parlamenti és az önkormányzati választás is” – szögezte le Korodi Attila.
Az RMDSZ és az ellenzékeként megalakult MPP 2014 óta együttműködnek. Ennek eredményeként az MPP két politikusa jutott be az RMDSZ jelöltlistáján a román parlament alsóházába. Az MPP-s politikusok RMDSZ-es választási listán való szereplését az teszi lehetővé, hogy az MPP pártként, az RMDSZ pedig civil szervezetként van bejegyezve. Így ugyanaz a politikus egy időben mindkettő tagja lehet. Az RMDSZ 2009-ben három, 2014-ben két képviselőt juttatott be az európai parlamentbe.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerda délután iktatta a Központi Választási Irodánál (BEC) az európai parlamenti választásokon induló jelöltek listáját.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy marosvásárhelyi rendőrt és egy másik gyanúsított személyt drogkereskedelem miatt.
Rendőrök üldöztek Nagylakon egy lopott autót, amelyet egy 15 éves gyerek vezetett két másik, vele egykorú gyerek társaságában.
Sikeres karriert és közösségi szerepvállalást megalapozó képzéssel várja a Kolozsváron tanuló és egyetemre készülő diákokat a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A szervezet díjmentesen nyújt ingyenes kollégiumot a hallgatóknak.
Életét vesztette szerda reggel egy 40 éves besztercei férfi, miután lezuhant egy épülő tömbház hetedik emeletéről, 15 méteres magasságból.
A Bukarestben megszökött elítéltet „biztosan” elszállította valaki Nagyváradig, ahol végül a hajnali órákban elfogták, de ez nem jelenti azt, hogy segítséget kapott – nyilatkozta Bogdan Despescu belügyi államtitkár szerdán.
Április 10-re virradóra, tragikus körülmények között elhunyt Bíró István, a Madéfalvi Református Missziói Egyházközség lelkipásztora – jelentette be Facebook-oldalán az Erdélyi Református Egyházkerület.
Már bevett szokás, hogy Erdély egyik legnépszerűbb városünnepének, a Kolozsvári Magyar Napoknak a szervezői áprilisban lerántják a leplet a legfontosabb fellépők névsoráról, a tervezett újdonságokról.
Jobb jegyeket akart, ezért megzsarolta történelemtanárnőjét egy hetedikes diák Brassóban.
Szerdára virradóra elfogták Nagyváradon azt a férfit, aki kedden egy bukaresti orvosi rendelő előtt szökött meg egy rabszállító járműből. Egy személy felismerte őt, és hívta a 112-es segélyhívószámot.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás