Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
A Moldovai Köztársasághoz tartozó autonóm régió, Gagauzia kikiáltja a függetlenségét, ha Moldova a Romániával való egyesülés mellett dönt – figyelmeztette a moldovai hatóságokat a terület vezetője, Evgeniya Guţul.
A korzikai kormány és a választott képviselők hétfő este megállapodtak egy „alkotmányos szövegtervezetről”, amely a sziget „autonóm státuszának elismerését” írja elő „a Francia Köztársaság keretein belül”, ami széleskörű konszenzus eredménye.
A Székely Szabadság Napjára szervezett marosvásárhelyi rendezvény és felvonulás szervezői spanyolországi vendégeikkel közösen ismertették kolozsvári sajtóértekezletükön a székelyföldi autonómiatörekvésekkel kapcsolatos álláspontjukat.
Március 10., a székely szabadság napja mára a nemzeti emlékezetpolitikai kánon részévé vált – írta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap a Székely Nemzeti Tanács székely szabadság napja alkalmából tartott rendezvényére küldött levelében.
A Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciót fogadott el vasárnap Marosvásárhelyen, az 1852-es Habsburg-ellenes székely szervezkedés vértanúinak obeliszkjénél a székely szabadság napja alkalmából összegyűlt több száz tüntető.
A székelység, akárcsak a Kárpát-medence többi magyar közössége, számíthat a magyar kormány kiállására és támogatására – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap az MTI-vel.
A választások ugyan még viszonylag távol vannak, de a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) máris sikert könyvelhet el, hiszen Romániában már ma is ez a párt határozza meg a közbeszédet.
Napirend előtti felszólalásban bírálta a román miniszterelnöknek a Székelyföld létét tagadó, az autonómiát eleve kizáró nyilatkozatait kedden a bukaresti képviselőház plenáris ülésén Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvezető elnöke.
Székelyföld volt, van és lesz – reagált Tánczos Barna szenátor Marcel Ciolacu miniszterelnök kijelentésére, miszerint sosem lesz „semmilyen Székelyföld” Romániában. A politikus személyesen fel is világosította a kormányfőt.
Marcel Ciolacu miniszterelnök kijelentette szombaton a PSD Hargita megyei szervezetének választási ülésén, hogy soha nem fogadja el olyan törvények támogatását, amelyek előnyben részesítenék valamely romániai etnikai közösség tagjait.
Az SZNT elnöke szerint a Székelyföld számára területi autonómiát előirányzó, a bukaresti parlament által decemberben elutasított törvénytervezetet az év végén esedékes parlamenti választások után kell ismét a törvényhozó testület elé terjeszteni.
A romániai közbeszédben időről időre felbukkan az az elmélet, miszerint ahhoz, hogy a romániai magyarok és románok közötti helyzet normalizálódjék, „le kell választani” a magyarokat Budapestről.
A megkésett nemzetépítés, a „románizmus” eszméjét szolgálja, hogy a mindenkori bukaresti politikum elutasítja a magyar autonómiatörekvéseket – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt elemző.
Románia ismét félreütötte a feléje magyar részről kinyújtott békejobbot, amikor a bukaresti parlament jobb ügyhöz méltó gyorsasággal, hisztérikus kirohanások közepette újfent elutasította a magyar közösség autonómiájáról szóló törvénytervezeteket.
Nem született meglepetés a szenátus pénteki, hibrid formátumban megtartott ülésén: a román parlament felsőháza nagy többséggel elutasította a magyar autonómiatervezeteket. A román pártok képviselői szerint a javaslatok alkotmányellenesek.
Az EMSZ vállalja, hogy újra beterjeszti az autonómiatervezeteket – szögezi le pénteki közleményében az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
A román törvényhozók heves bírálata, sok esetben magyarellenes kirohanása közepette elutasította csütörtökön a bukaresti képviselőház a Székelyföld területi önrendelkezésére és az erdélyi magyarság kulturális autonómiájára vonatkozó törvénytervezeteket.