Fotó: Pixabay.com
Egészségügyi szempontból bizonyítottan rengeteg előnnyel jár a csecsemők anyatejes táplálása, a szoptatásra vonatkozó statisztikák mégis egyre aggasztóbbak. Szakemberek szerint a probléma sokrétű.
Megfelelő és részletes tájékoztatásra, több forrásból érkező biztatásra, valamint a védőnőhálózat újbóli kiépítésére lenne szükség ahhoz, hogy javuljanak az anyatejes táplálásra vonatkozó mutatók – vélik a Krónikának nyilatkozó szakemberek.
Mint rámutattak:
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az UNICEF és a szoptatási világszervezet (Global Breastfeeding Collective) nemrég tett közzé meglehetősen aggasztó jelentést az anyatejes táplálás világhete apropóján.
Az adatok szerint
Nem sokkal jobbak a nemzetközi statisztikák sem: a világ 194 országából származó adatokat feldolgozó jelentés szerint a félévesnél kisebb babáknak csak 40 százaléka kap kizárólag anyatejet, az arány pedig mindössze 23 országban haladja meg a 60 százalékot.
A Székelyföldön valamivel jobb a helyzet: a sepsiszentgyörgyi megyei kórház szülészeti osztályán például – amennyiben az újszülött és a kismama állapota megengedi – azonnal mellre teszik a babát. Ugyanakkor próbálják meggyőzni az édesanyákat arról, hogy az anyatejes táplálás a legideálisabb a babának, de arra már sajnos nincsenek hatással, és követni sem tudják, hogy mi történik, amikor a mama és a baba hazamegy a kórházból – hívta fel a figyelmet Antal Álmos, a kórház orvos igazgatója.
A szülész-nőgyógyász főorvosnak meggyőződése, hogy
Amíg működött, a képzett védőnők rendszeresen látogatták otthonukban a kisbabákat, követték a fejlődésüket, és szakszerű tanácsokat adtak az édesanyának a táplálásra vonatkozóan. Szakmai háttér nélkül rengeteg kismama magára marad a kétségeivel, eközben ráadásul a tápszer- és tejporgyártók is egyre agresszívebb kampányt folytatnak, így számos édesanya korán abbahagyja az anyatejes táplálást.
„Holott az anyatej egészségesebb, mindig kéznél van és ingyenes, mégis sokan választják a körülményesebb, drágább megoldást, a tápszert, hogy biztosak legyenek benne, a csecsemő az előírásnak megfelelően gyarapodik” – magyarázta a főorvos.
Fotó: Barabás Ákos
Szintén az anyatejes táplálás mellett foglal állást Lucia Şereş háromszéki gyermekorvos, a háziorvosokat tömörítő egyesület Kovászna megyei elnöke, aki szerint az országos statisztikához képest nem olyan rossz a helyzet a székelyföldi térségben. A pacientúrájába tartozó kismamák jelentős hányada – 16 százaléknál mindenképpen jóval többen – az első hat hónapban kizárólag anyatejjel táplálja csecsemőjét.
A szakember hangsúlyozta: folyamatosan erre biztatja az édesanyákat, elmagyarázza, hogy
vízre és teára sem, mert az anyatej a gyermek szomját és éhségét is csillapítja. Lucia Şereş szerint viszont a kismama környezetében élők támogatására is szükség van, hiszen sokszor a nagyszülők, rokonok bátortalanítják el az édesanyát azzal riogatva őt, hogy a babának „nem elég a tej”, vagy „a melegben teára, vízre van szüksége”.
Bota Anna, a marosvásárhelyi VÉDEM Egyesület – amely a családok érdekeinek képviseletével és támogatásával foglalkozik – tagja is egyetért azzal, hogy sokrétű probléma eredménye az anyatejes táplálás visszaszorulása. Mint rámutatott: az okok egyrészt társadalmiak, hiszen a mostani kismamák édesanyja már szülés után három hónappal visszament dolgozni, így hamar mesterséges táplálékra szorultak a gyermekek.
„Ha olyan társadalomban élnénk, amelyben az első gyermekét szülő édesanya kiskora óta szoptató nőket látott volna maga körül – a család asszonyait, szomszédokat, barátnőket, kollégákat –, spontán módon találná meg a megfelelő mozdulatokat, ritmust” – magyarázta Bota Anna, aki maga is az anyatejes táplálást támogató és segítő édesanya.
Kifogásolja a kórházak és az egészségügyi intézmények személyzetének hozzáállását is, az alkalmazottakra ugyanis az édesanya szerint „nehezen fogható rá, hogy teljes mértékben szoptatásbarát” álláspontot képviselnek.
vagyis nem figyelnek arra, hogy a szülés utáni első órában mellre kerüljön a kisbaba, az egészségügyi személyzet ugyanakkor gyakran tápszert ajánl, ha nem a táblázat alapján növekszik a gyermek súlya.
A világ 194 országára vonatkozó statisztikát közlő nemzetközi szervezetek jelentésükben arra is rámutatnak: számos kutatás igazolta már, hogy
Általa megelőzhető a hasmenés és a tüdőgyulladás – amelyek vezető haláloknak számítanak a csecsemők körében –, a kismamáknál pedig kisebb a valószínűsége a petefészek- és a mellrák kialakulásának – ezek ugyancsak gyakori, halállal végződő betegségek a nőknél.
Egy elemzés ugyanakkor arra is rámutat, hogy az anyatejes táplálás elterjedése gazdasági előnyökkel is járna a megbetegedések számának csökkenése, illetve ennek nyomán a kezelési költségek visszaesése miatt.
Elképzelhető egyébként, hogy a közeljövőben Romániában törvénnyel fogják védeni és támogatni a nyilvános helyen szoptató kismamákat. Ennek érdekében már egy évvel ezelőtt
a petíció pedig nemrég Ovidiu Raeţchi nemzeti liberális (PNL) képviselő figyelmét is felkeltette. Az RFI rádió tájékoztatása szerint a honatya törvénytervezetet készít elő a nyilvános helyen szoptató édesanyák védelme érdekében: a projekt alapján diszkriminációnak minősül, és bírság jár majd azért, ha egy kismamát egy nyilvános tér elhagyására kényszerítenek, miközben gyermekét táplálja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!