A Digi24 televízió beszámolója szerint jelenleg egy 300 négyezetméteres városi belterület után, mely száz négyzetméteren van beépítve, 84 lej adót kell fizetni évente. A módosítással ezentúl csak a terület után 126 lejre nőne az adóteher összege, melyhez még az ingatlanadó is hozzáadódna.

Nem ez az egyetlen módosítás, a ház mögötti veteményeskertért is több adót kellene fizetni a tulajdonosoknak. Ez jelenleg mezőgazdasági területnek minősül, azonban jövőtől a 400 négyzetméternél kisebb, ház körüli területért beltelekként kellene adózni. Elemzők szerint tervével a kormány a pénzszerzés legegyszerűbb módját választotta, de attól tartanak, a módosítás területeik eladására készteti majd a tulajdonosokat.

„A kormány az emberek zsebéből venné ki azt, amit elrontott a települések költségvetésének kiegyenlítésével” – fogalmazott lapunknak Fodor István bodoki polgármester. A háromszéki elöljáró nem ért egyet az új adótörvénykönyv tervezetével. Kijelentette: már az is méltánytalan volt, hogy a Ponta-kabinet idéntől megszabta az adminisztratív egységek költségvetésének alsó határát, és csak azok a községek kapnak kiegészítést a pénzügyminisztériumtól, melyek ez alatt teljesítenek.

Azok az önkormányzatok, melyek 90 százalék felett behajtották az adót, nem kapnak központi pénzt, míg azok, melyek csak a kinnlévőségeik felét gyűjtötték be, állami pénzből gazdálkodhatnak, mutatott rá a döntés abszurditására Fodor.

Hangsúlyozta, a burkolt adóemelés valószínűleg ezt hivatott kompenzálni, ám ez nem igazságos, hiszen az emberek a jelenlegi adóterheket is nehezen fizetik. „Mi évek óta nem emeltünk adót, nem értük el a kormány által megszabott határértéket éppen azért, mert tudtuk, hogy az emberek így is nehezen fizetnek. Nem lehet, hogy egy kollektívnyugdíjas kiskertjére többletadót számoljunk fel” – jelentette ki a bodoki elöljáró.

„Nem volt alkalmam áttanulmányozni az új adótörvénykönyvet, azonban úgy vélem, nem kellene tovább növelni a befizetők terheit” – mondta lapunknak Kovács Jenő nagykárolyi polgármester is. Hozzátette azonban, hogy a városkasszának jól jönne némi plusz pénz. Kifejtette, az a jó adózási szabályzat, amely figyelembe veszi az adóalanyok tűréshatárát, és nem ró rájuk kifizethetetlen terheket.

„Csak azért csinálja ezt a kormány, mert már nem tudják, honnan lophatnának” – vélekedett egy szatmárnémeti, kertes házban élő férfi, aki szerint felháborító, hogy míg nálunk folyamatosan emelik a befizetendő összegeket, más országokban egyáltalán nem létezik ingatlanadó.

Debreczeni László közgazdász, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke eközben arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy az adótörvénykönyvnek nem is ez, hanem egy másik tervezett módosítása hozhat lényeges többletbevételt a városi önkormányzatoknak.

Mint magyarázta, a javaslat értelmében az ingatlanokat nem az alapján adóznák megkülönböztetetten, hogy a tulajdonos magán- vagy jogi személy, hanem annak rendeltetése alapján. Ha egy magánszemély a tulajdonában lévő épületet bérbe adja például egy banknak, akár tízszer nagyobb terhet is róhatnak rá, ami jelentős többletbevételt jelentene a helyi kasszának.