„Szatmárikum” a Harag György Társulat és közönsége szeretetkapcsolata

„Szatmárikum” a Harag György Társulat és közönsége szeretetkapcsolata

Vastaps. A 70 éve alakult Harag György Társulat jubileumi rendezvénysorozata keretében gálaműsort is tartottak

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat. Talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is – jelentette ki a Krónikának Bessenyei Gedő István. A megalakulásának 70. évfordulóját a napokban ünneplő társulat igazgatójával a színház múltjáról, jelenéről, perspektíváiról Szatmárnémetiben, a jubileumon beszélgettünk.

Kiss Judit

2024. április 15., 19:132024. április 15., 19:13

2024. április 15., 19:272024. április 15., 19:27

Miniévaddal, hat napig tartó rendezvénysorozattal ünnepelte megalakulásának 70. évfordulóját a szatmárnémeti Harag György Társulat. A hétfő este záruló eseménysorozat számos, a társulat történetére, valamint közelmúltjára és jelenére összpontosító eseményt sorakoztatott fel. A színház szatmári közönségén kívül más városokból is érkeztek nézők és meghívottak, szép számmal olyanok is, akit tevékenyen részt vettek az elmúlt évtizedekben a társulat működésében, alakításában.

Galéria

A szatmári Északi Színház épületébe sokan érkeztek a 70. születésnap alkalmából szervezett rendezvénysorozatra

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

Bessenyei Gedő Istvánnal – aki immár kereken 10 éve vezeti a Harag György rendezőről 1993-ban elnevezett társulatot – a 70 év legfontosabb hozadékairól, a szatmári színház sajátos szellemiségéről, a kihívásokról és aktuális mozgásokról is beszélgettünk a jubileumi eseménysorozat két rendezvénye közötti szünetben a helyszínen.

„Ahogyan a 60. és 65. születésnapon, a mostanin is tulajdonképpen az élő múltjával találkozik a társulat. Ilyenkor legnagyobb örömünkre visszatérnek a régiek, köztük az elődeim is. Most is eljött két volt társulatigazgatónk. Ők azok, akiknek a munkájára tovább építettem a sajátomat. Szomorú, hogy már csak kevesen élnek a volt igazgatók közül, Czintos József tavaly, Csíky András idén hunyt el” – mondta Bessenyei Gedő István. Arra is kitért, hogy a januárban elhunyt Csíky András színművész volt szatmári igazgatóként annyi évtized után, kolozsvári színészként is „szatmári szívűnek érezte magát”. „Levelet írt nekünk tíz éve, amiből az derült ki, hogy élénken figyelte a szatmári társulatot Kolozsvárról, amiben úgy fogalmazott: »látom, jó irányba tartotok«. Kíváncsi lettem volna, hogy most, tíz évvel később, mit mondana, de ezt már csak a csendből olvashatjuk ki” – mondta az igazgató.

Galéria

Kiállításmegnyitó. Színháztörténeti tárlat nyílt a jubileumon

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

A jubileumi miniévad megszervezésével az volt a céljuk, hogy kicsit elmozdítsák a figyelmet a múltról való beszédtől a jelenről való beszéd irányába, szerették volna megmutatni az egykori társulattagoknak, ugyanakkor a szakmának, a román és a magyar színházkritikának is, hogy most hol tart a szatmári színház.

„Megmutatjuk a jubileumon azt is, ami már hagyományként kialakult: ellátogatunk a temetőbe, megkoszorúzzuk a volt kollégák sírjait, a hagyományos gálán örökös tagokat avatunk, állófogadáson köszönjük meg a volt tagok munkáját, halottainkról gyertyagyújtással emlékezünk – de emellett azt próbáltam kidomborítani, hogy jelenleg milyen formában van most a társulat. És én azt hiszem, hogy jó formában van” – mondta az igazgató. Úgy fogalmazott, a szatmári színház sok tekintetben a legjobb korszakait ismétli meg jelenleg, erős az alkotógárda, jó a csapat, és fontos alkotók jönnek ide szívesen rendezni: például rendszeresen visszatér Bocsárdi László, de Andrei Șerban is dolgozott nemrég a társulattal – a My Fair Ladyt állította színpadra.

Galéria

Gálaműsorral is ünnepeltek

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

„Szerettük volna megmutatni a társulat régi munkatársainak, hogy nem hullott kútba mindaz, amiért ők küzdöttek. Hiszen voltak ez alatt a 70 év alatt nagyon nehéz időszakok, durva körülmények.

Legendává vált, de igaz volt, hogy a kommunizmus idején olyan hidegben is játszottak, hogy a mosdótálban a víz megfagyott az előadás végére, és már nem lehetett lemosni a sminket, vagy áramszünetek szakították meg az előadásokat. Tehát küzdelmes hőskorszakokon van túl ez a társulat, és azt akarjuk megmutatni a régieknek: nem hiába harcoltatok, itt vagyunk és eljutottunk valahova” – fogalmazott az igazgató.

Megkérdeztük azt is, mi az, ami 70 év alatt a színház védjegyévé vált, ami egyedivé teszi, hiszen gyakran hallani, hogy ennél a társulatnál híresen erős a csapatszellem és az összetartás.

Galéria

Prielle Kornélia színésznő, Petőfi Sándor szerelme Szatmáron debütált és itt ünnepelte meg 50 éves színészi jubileumát is

Fotó: Kiss Judit

„Persze. De ugyanakkor más tekintetben is egyedi a mi társulatunk az erdélyi, sőt a romániai színháztörténetben, és tudtommal a magyar színháztörténetben is unikumnak számít, mert ezt a színházat nem egy alapító mester, nem a politikai akarat hozta létre és még csak nem is a nagybányai közönségigények - azokra amúgy is fittyet hánytak abban a korban: a közönség igénye ellenére szüntették meg a korábbi szatmári társulatot például... 1953 előtt nyolc évig üresen állt ez az épület, társulat nélkül, és aztán jött a fiatal színész végzős osztály, ők hozták létre” – elevenítette fel Bessenyei. Mint kifejtette, nagyon egyedi jelenség, hogy a Kolozsváron végző színészosztály alapította a társulatot, maga Harag György is ott végzett korábban színész szakon, ő akkoriban fiatal tanársegéd volt.

Galéria

A szatmári színházterem

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

„Megtévesztő a nevünk, mert tulajdonképpen nem maga Harag alapította a színházat, hanem a végzős osztály tagjai, 17 hallgató szeretett volna továbbra is együtt dolgozni, úgy döntöttek, hogy ők egy társulat szeretnének lenni, és hogy amit maguk között az egyetemi években megteremtettek, nem hagyják szétszóródni. Ezért kinézték Nagybányát – ekkor történt a régiósítás – ahol akkor nagyszámú volt a magyarság, Szatmár és Nagykároly is ide tartozott. Meglátták a lehetőséget, hogy ott megalakult egy évvel korábban a román társulat, erre gyorsan lecsaptak. Életútinterjúikban elmesélték, hogyan mentek el Bukarestbe a kultuszminiszter asszonyhoz, Constanța Crăciunhoz, aki úgymond emberarcúbb kommunista volt” – elevenítette fel az igazgató. Mint kifejtette,

a delegációban részt vett szószólóként Csíky András, a brăilai születésű, tehát románul jól tudó Ács Alajos és Köllő Béla. Ezután Nagybányán kezdett működni a társulat, amelynek tagjai Harag Györgyöt választották vezetőjüknek. Maguk választották a vezetőjüket – ez páratlan dolog a színháztörténetben,

hogy egy társulat vezetőt választhat egyáltalán, hogy olyan a konstelláció, hogy egy csoport alapít egy intézményt, nem pedig egy nagy mester, aki összetoborozza a színészeket, akikkel dolgozni akar.

Galéria

Bessenyei Gedő István társulatigazgató a gálán

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

„Harag úgy írja a visszaemlékezésében, hogy »24 másodpercet sem gondolkoztam és igent mondtam«. Szoktuk is mondani, hogy tulajdonképpen Harag Györgyöt úgymond kétszer is megválasztotta a társulat, másodszor, 1989 után – amikor ő már nem élt – szavazással döntötték el, hogy mi legyen a társulat neve. neve, amikor 90 után felmerült, hogy vegye fel az ő nevét a társulat” – mondta el az igazgató. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a szatmári színháznak volt egyfajta örökölt szellemisége, ami abban gyökerezik, hogy egyetemista diákok jöttek színházat alapítani. Aztán Nagybányáról az akkor üresen álló szatmári épületbe költöztek, hiszen itt az akkor még magyar többségű területen két gyönyörű színházépület is volt: a szatmári meg a nagykárolyi, Nagybányán meg nyomorúságosak voltak a körülmények, egy mozival megosztott színházteremben kellett dolgozniuk, egy román tagozattal osztozkodva, és aztán 1956-ban átköltöztek Szatmárra.

Galéria

A szatmári társulat egykori tagjaira emlékeztek gyertyagyújtással a jubileumon

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

„Harag leírta, hogy eleinte bizalmatlan volt velük a közönség, bár örültek, hogy színészek települnek újra a városba, másrészt a polgári színjátszás hagyományain szocializálódott közönségről volt szó. Akik attól tartottak, hogy a fiatal társulat majd a szocialista realizmus jegyében fog működni, ki tudja, mi lesz ebből. Harag zseniálisan megérezte, hogy mit kell csinálni, lazított a műsorpolitikán, műfajilag színesített, úgy érezte, ide egy kicsit több komédia kell, több muzsika – és így aztán megnyerte, meghódította a közönséget a nehezebb műfajok számára is.

A közönség meg onnantól kezdve már mindent szeretett, a nehéz drámákat is, mert megszerette a színészeket. Ez egyébként a mai napig így van Szatmáron” – mondta Bessenyei Gedő István. Mint fogalmazott, azóta sem változott, hogy ez a város nagyon szereti a színészeit, ez pedig csodálatos. Rámutatott, maga a színész a közönségnevelésnek nagyon fontos eszközévé tud válni, mert ha a néző kedvence játszik egy szerepet, akkor azt is „megbocsájtja” a közönség, ha új színházi nyelven szól a produkció.

Galéria

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

„Ez nem mindenhol van így, de ha az új formanyelvet okosan adagolják, akkor a közönség – mint például a mi közönségünk – kézen fogva és szeretettel bárhova elvezethető. Ennek azt hiszem, hogy két titka van. Egyrészt a színészek is nagyon szeretik a közönséget. Bár a színészsors, mondjuk Szatmáron nem könnyű, mert rengeteget dolgozunk, de épp ezért van valami, ami talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, vagy mert a magyarság feloldódott, vagy a színház közönsége oldódott fel az olvasztótégelyben. De itt Szatmáron még az emberek még messziről felismerik a színészeket az utcán, és nemcsak a magyarok, de a románok is. Mondják, hogy drága művésznő, drága művész úr, megtoldják az adagot a piacon, messziről mosolyognak feléjük – tehát megbecsültsége van a színésznek. Ez így volt régen is, erről számoltak be a régiek, és ma is megmaradt” – mondta az igazgató.

Galéria

Pillanatkép a gálaműsorból

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

Hozzátette, a színház a városnak köszönheti ezt az erőt adó visszajelzést. Arról is beszélt, hogy a színház és a közönség közötti erős kölcsönhatásról a kortárs színházelméletben is sok szó esik, például Erika Fischer-Lichte azt írja, hogy egy előadás menete nem olyan, mint egy vektor, hogy a művész alkot, a néző pedig egyoldalúan befogad, hanem olyan, mintha közben pingpongoznának: tehát ad egy impulzust a színész, a néző visszadobja a labdát, a színész visszadobja, a néző visszadobja, és ettől egy előadás fejlődése ezen alapszik.

Galéria

A Harag György Társulatnak az elmúlt években bemutatott előadásait is feleleveníti fotókon a jubileum keretében nyílt tárlat

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

„A színház hatósugara az előadásokon túlra terjed, állandó kölcsönhatásban vagyunk a közönséggel, de nyilván a kezdődobás mindig a színházé. Én Vásárhelyen születtem, éltem Kolozsváron is, de a közönséggel való ilyenfajta szerves kapcsolat tényleg valami „szatmarikum”: az, amilyen különleges szeretetburokban vagyunk a közönségünkkel. Egészen különleges dolog…” – mondta az igazgató.

Bessenyei Gedő István édesapjától, Bessenyei István színművésztől (1955 – 2018) vette át tíz évvel ezelőtt a társulat vezetését. Kérdésünkre erről is beszélt, mint mondta, valójában egyazon korszaknak tekinti édesapja és a saját igazgatását. „Jó páros voltunk: ő a hagyományt és a színészmesterséget, színészi szempontokat képviselte, én dramaturgiát és rendezőit végeztem, ezen a szemüvegen keresztül néztem a színházra. Egyébként nem rólam szól se a társulat, se a színház története, hanem azt szeretném, hogy én szóljak róla, én szolgáljam ezt a színházat. Valójában a vezetésnek is a szolgálat az igazi értelme (apámtól tanultam ezt), és hát én nagyon szerettem ezt a társulatot mindig, tulajdonképpen itt nőttem fel. Nagyon bántott, amikor esetleg pejoratívan beszéltek az itteni társulatról vagy a közönségről, ezért elsősorban tiszteletet akartam kivívni nekik” – mondta Bessenyei Gedő István.

Galéria

Az 1950-es, 1960-as évek előadásairól készült fotók is ott sorakoznak a színház folyosóin

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

A jubileumi rendezvénysorozatra, előadásokra nemcsak szatmáriak, de nyíregyháziak, nagykárolyiak is eljöttek a jubileumra, a magyarországi városból szép számmal akadnak, akiknek bérletük van, és rendszeresen követik a Harag György Társulat előadásait. Az igazgatót arról is kérdeztük, hogy miként sikerül bevonni a fiatalokat a színház világának bűvkörébe.

„Az ifjú nemzedék megszólítása nemcsak a digitális világ uralma miatt nehéz, de azért is, mert itt Szatmáron két népszámlálás között rendre eltűnik egy Tasnád városnyi ember (de van, hogy egy Nagykárolynyi lakosság), vagyis fogyatkozik a népesség, ami persze aggasztó. De mi óriási hangsúlyt fektetünk az ifjúság megszólítására, vannak gyerekeknek szóló, gyerekszereplős előadásaink – például a Nagy Regina rendezte Légy jó mindhalálig, ami hatalmas siker. De nagy népszerűségnek örvendenek a középiskolásoknak szóló önkéntes programjaink is, onnan pedig a fiatalok közül vannak, akik becsatlakoznak a tánckarba, mások színház irányultságú egyetemre mennek, mi szervezzük meg az édesapámról elnevezett Országos Diákszínjátszó Fesztivált. Van osztálytermi előadásunk, önkéntesprogramunk, stb.

Közben szerencsére még nem csökken nálunk a nézők száma, sőt, növekszik: évadonként több mint 50 ezren nézik meg az előadásainkat” – mondta az igazgató. Hozzátette, nem könnyű a munka, hiszen nincsen elég emberük, főleg a műszakiak szempontjából van hiány, de tulajdonképpen mindenki erejét megfeszítve dolgozik.

Galéria

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

A közönségről szólva elmondta: hűséges a színházához és egyre gyarapszik – a kemény munkának pedig akár több évtizedes távlatban is meglesz a pozitív hozadéka. „Ugyanakkor matematikai szükségszerűség, hogy a demográfiai trendek egyszer csak elkezdjenek a színháztermek látogatottságán is megérződni – ami stratégiaváltást igényel majd, ha bekövetkezik egyáltalán, de nem a színjátszás végét jelenti, egészen biztosan. Ha vigyázunk rá, a magyar színjátszásnak Szatmáron továbbra is hatalmas jövője van!” – fejtette ki az igazgató.

Galéria

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

Galéria

Bessenyei Istvánra, a társulat 2018-ban elhunyt igazgatójára is emlékeztek a gála keretében

Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat

Galéria

A társulat történetéről nyílt kiállítás a színház körfolyosóin

Fotó: Kiss Judit

korábban írtuk

Vajon ki is vagyok én? – Elrabolt identitások keresése a szatmári színház Amphitryon című előadásában
Vajon ki is vagyok én? – Elrabolt identitások keresése a szatmári színház Amphitryon című előadásában

Ha az embernek meginog az identitása, akkor természetesen a más emberekhez fűződő viszonya is kibillen egyensúlyából, megkérdőjeleződik, vagy egyenesen ellenkező előjelet kap.

korábban írtuk

Titokzatos tereket nyit a szatmári Harag György Társulat Csongor és Tünde előadása
Titokzatos tereket nyit a szatmári Harag György Társulat Csongor és Tünde előadása

Mindenképpen érdemes megnézni a szatmári Harag György Társulat előadásában a Csongor és Tündét: a Sardar Tagirovsky rendezte produkció több mint négy órán keresztül tartja bűvkörében a nézőt úgy.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 15., hétfő

Zene, zene, zene – Puccini méltatlanul keveset játszott klasszikusát mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera

Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.

Zene, zene, zene – Puccini méltatlanul keveset játszott klasszikusát mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera
2024. április 15., hétfő

Az Erdélyi Fejedelemség kincseit mutatják be a Csíki Székely Múzeumban

Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.

Az Erdélyi Fejedelemség kincseit mutatják be a Csíki Székely Múzeumban
2024. április 13., szombat

Kilencvenedik születésnapján köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét

Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.

Kilencvenedik születésnapján köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét
2024. április 13., szombat

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve

Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve
2024. április 11., csütörtök

Száz év erdélyi versei – Zilahon tart irodalmi rendezvényt szombaton az Aradi Kamaraszínház

E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.

Száz év erdélyi versei – Zilahon tart  irodalmi rendezvényt szombaton az Aradi Kamaraszínház
2024. április 11., csütörtök

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélték oda a vásárhelyi Látó folyóirat által alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélték oda a vásárhelyi Látó folyóirat által alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat
2024. április 11., csütörtök

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján

Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján
2024. április 10., szerda

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben

Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben
2024. április 10., szerda

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson

A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából  Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson
2024. április 09., kedd

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon

Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon