Anyaországi diákok a gyergyószárhegyi Lázár-kastélynál. A felkeresett úti célok között első helyen a legnagyobb régióként Erdély szerepel
Fotó: Pethő Melánia
Eddig mintegy 535 ezer diák vett részt a Határtalanul programban, amelybe kilencszáznál is több település kapcsolódott be – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten.
2024. április 16., 16:152024. április 16., 16:15
2024. április 16., 16:472024. április 16., 16:47
Az államtitkár az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága és kulturális bizottsága együttes ülésén kiemelte: a program elsődleges célja, hogy az anyaországi és külhoni magyar gyermekek közötti kapcsolatok kialakítását elősegítse és megerősítse. A külhoni magyar területekre szervezett kirándulások emellett hozzájárulnak a lokálpatriotizmus megerősítéséhez, elősegítik a külhoni magyarság megismerését, a földrajzi, geológiai, néprajzi ismeretek bővítését.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a mostani tanévben közel kétezer pályázat érkezett, és azért, hogy minden diákcsoport el tudjon jutni kirándulásra, a rendelkezésre álló keretet 1,8 milliárd forintra egészítették ki. Az idei tanévben a csoportok 1500 kirándulás során 2,3 millió kilométert tesznek meg.
Potápi Árpád János a program eredményeit részletezve egy kutatást idézett, eszerint a magyarországi egyetemisták 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy járt már külhoni, magyarlakta területen. Ez jórészt ennek a programnak köszönhető – hangsúlyozta. A diákok 62 százaléka számolt be határon túli magyar barátokról, akikkel napi kapcsolatban vannak, és 65 százalékuk nevezte a kirándulást egy életre szóló élménynek.
Potápi Árpád János: ha a fiatalok közötti kapcsolatot erősíteni lehet, akkor hosszú távon a nemzet szövetét is meg tudjuk erősíteni
Fotó: Soós Lajos/MTI
Potápi Árpád János úgy fogalmazott: a nemzet jövője a fiatalok kezében van, ha a közöttük fennálló kapcsolatot erősíteni tudják, akkor hosszú távon a nemzet szövetét is meg tudják erősíteni. Az államtitkár megköszönte a támogató hozzászólásokat és kiemelte: konszenzusra törekednek, aki a nemzeti összetartozásban részt kíván venni, részese lehet annak.
„Mi, magyarok összetartozunk, a határok megléte ellenére, mert az országnak vannak határai, de a nemzetnek nincsenek” – idézte az MTI a politikust. Fontosnak tartotta, hogy a nemzeti összetartozás érzése ne csak egy szlogen legyen, hanem egy valóban átélt élmény. A felvetésekre reagálva megfontolandónak nevezte, hogy a programot kiterjesszék akár középiskolai osztályokra is, amennyiben az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak.
Csite András, a Hétfa Kutatóintézet igazgatója kiemelte: a program alapvetően köznevelési célja, hogy a gyermekek tudásszintjét növelje, de vannak gazdasági hatásai is, amelyek elsősorban külhonban jelennek meg.
Ez azt is jelenti, hogy ezek azok a települések, ahol gazdasági hatások is elsődlegesen megjelennek – közölte, hozzátéve: az odalátogatók egyúttal turisták is. 12 milliárd forintnyi turisztikai kiadást azonosítottak, amit a külhoni kiránduláson résztvevők költöttek el.
Kiss Róbert Richárd turisztikai szakértő arról beszélt, hogy a program a Kárpát-medencei idegenforgalom motorja. A kulturális élmény mellett egyfajta reklám és marketing is egyben, később a gyerekek családi úticélnak javasolják ezeket a helyszíneket. Az utazók 20 százaléka újra érdeklődik hasonló úticélok iránt – közölte.
A bizottság előtt Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója kiemelte: azon dolgoznak, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő, alkotó művészeknek teret és bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak. Rendezvényeik a nemzeti identitás erősítését szolgálják, igyekeznek bemutatni a világ magyarságára jellemző értékeket, és szeretnék megismertetni a határon túli magyarsággal a hungarikumokat, a magyar kultúra és tudományos élet kincseit, tudományos, szellemi teljesítményeit.
A kezdeti gyermekbetegségek után – amikor csak utazást, szállást lehetett finanszírozni – mostanra már bekerült az étkezés támogatása és biztosítják a különböző programok költségeit is. Pósán László (Fidesz) a kulturális bizottság elnöke azt mondta: ez egy jó program, amelyet érdemes folytatni és érdemes a további fejlesztéseken gondolkodni. Az ilyen típusú élmények, amelyeket helyben lehet megtapasztalni, életre szólóan megmaradnak – hangsúlyozta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.
Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!