Anyaországi diákok a gyergyószárhegyi Lázár-kastélynál. A felkeresett úti célok között első helyen a legnagyobb régióként Erdély szerepel
Fotó: Pethő Melánia
Eddig mintegy 535 ezer diák vett részt a Határtalanul programban, amelybe kilencszáznál is több település kapcsolódott be – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten.
2024. április 16., 16:152024. április 16., 16:15
2024. április 16., 16:472024. április 16., 16:47
Az államtitkár az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága és kulturális bizottsága együttes ülésén kiemelte: a program elsődleges célja, hogy az anyaországi és külhoni magyar gyermekek közötti kapcsolatok kialakítását elősegítse és megerősítse. A külhoni magyar területekre szervezett kirándulások emellett hozzájárulnak a lokálpatriotizmus megerősítéséhez, elősegítik a külhoni magyarság megismerését, a földrajzi, geológiai, néprajzi ismeretek bővítését.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a mostani tanévben közel kétezer pályázat érkezett, és azért, hogy minden diákcsoport el tudjon jutni kirándulásra, a rendelkezésre álló keretet 1,8 milliárd forintra egészítették ki. Az idei tanévben a csoportok 1500 kirándulás során 2,3 millió kilométert tesznek meg.
Potápi Árpád János a program eredményeit részletezve egy kutatást idézett, eszerint a magyarországi egyetemisták 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy járt már külhoni, magyarlakta területen. Ez jórészt ennek a programnak köszönhető – hangsúlyozta. A diákok 62 százaléka számolt be határon túli magyar barátokról, akikkel napi kapcsolatban vannak, és 65 százalékuk nevezte a kirándulást egy életre szóló élménynek.
Potápi Árpád János: ha a fiatalok közötti kapcsolatot erősíteni lehet, akkor hosszú távon a nemzet szövetét is meg tudjuk erősíteni
Fotó: Soós Lajos/MTI
Potápi Árpád János úgy fogalmazott: a nemzet jövője a fiatalok kezében van, ha a közöttük fennálló kapcsolatot erősíteni tudják, akkor hosszú távon a nemzet szövetét is meg tudják erősíteni. Az államtitkár megköszönte a támogató hozzászólásokat és kiemelte: konszenzusra törekednek, aki a nemzeti összetartozásban részt kíván venni, részese lehet annak.
„Mi, magyarok összetartozunk, a határok megléte ellenére, mert az országnak vannak határai, de a nemzetnek nincsenek” – idézte az MTI a politikust. Fontosnak tartotta, hogy a nemzeti összetartozás érzése ne csak egy szlogen legyen, hanem egy valóban átélt élmény. A felvetésekre reagálva megfontolandónak nevezte, hogy a programot kiterjesszék akár középiskolai osztályokra is, amennyiben az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak.
Csite András, a Hétfa Kutatóintézet igazgatója kiemelte: a program alapvetően köznevelési célja, hogy a gyermekek tudásszintjét növelje, de vannak gazdasági hatásai is, amelyek elsősorban külhonban jelennek meg.
Ez azt is jelenti, hogy ezek azok a települések, ahol gazdasági hatások is elsődlegesen megjelennek – közölte, hozzátéve: az odalátogatók egyúttal turisták is. 12 milliárd forintnyi turisztikai kiadást azonosítottak, amit a külhoni kiránduláson résztvevők költöttek el.
Kiss Róbert Richárd turisztikai szakértő arról beszélt, hogy a program a Kárpát-medencei idegenforgalom motorja. A kulturális élmény mellett egyfajta reklám és marketing is egyben, később a gyerekek családi úticélnak javasolják ezeket a helyszíneket. Az utazók 20 százaléka újra érdeklődik hasonló úticélok iránt – közölte.
A bizottság előtt Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója kiemelte: azon dolgoznak, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő, alkotó művészeknek teret és bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak. Rendezvényeik a nemzeti identitás erősítését szolgálják, igyekeznek bemutatni a világ magyarságára jellemző értékeket, és szeretnék megismertetni a határon túli magyarsággal a hungarikumokat, a magyar kultúra és tudományos élet kincseit, tudományos, szellemi teljesítményeit.
A kezdeti gyermekbetegségek után – amikor csak utazást, szállást lehetett finanszírozni – mostanra már bekerült az étkezés támogatása és biztosítják a különböző programok költségeit is. Pósán László (Fidesz) a kulturális bizottság elnöke azt mondta: ez egy jó program, amelyet érdemes folytatni és érdemes a további fejlesztéseken gondolkodni. Az ilyen típusú élmények, amelyeket helyben lehet megtapasztalni, életre szólóan megmaradnak – hangsúlyozta.
Még 10 napig benyújthatók a kérelmek a Szülőföldön magyarul program keretében, és főleg az egyetemi hallgatóknak ajánlott iparkodniuk, akiknek postán is el kell juttatniuk a pályázati csomagjukat.
Nemcsak a főszezon május elsejei megnyitásának örvendezhetnek a termálvizes strandjáról nevezetes Tasnádon és környékén, hiszen ünnepélyes keretek között útjára indították az új élményfürdő projektjét.
Megkezdődött a kullancsszezon, egyre többen keresik fel az egészségügyi intézményeket a vérszívó paraziták eltávolítása és az általuk terjesztett betegségek megelőzése érdekében – közölte az Arad Megyei Sürgősségi Kórház vezetősége.
A „visszaeső” sofőrnek az ittas vezetés mellett azért is felelnie kell, mert másodszor annak ellenére ült volánhoz, hogy bevonták a jogosítványát.
A hegyimentőknek sikerült lehozniuk a hegyről a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka négy ukrán férfit, akik a Máramarosi-havasokon keresztül szöktek át Ukrajnából Romániába, és segítséget kértek a román hatóságoktól.
A csíkszépvízi víztározóba zuhant és megfulladt egy 18 éves, Iași megyei lány.
Brutális gyilkosság történt Nagyváradon szombatról vasárnapra virradóra: egy férfi a sínekre lökött egy nőt, és addig tartotta leszorítva, amíg érkezett egy vonat.
Egy év alatt 11,4 százalékkal csökkent a Romániában eladott borok mennyisége, ami a rendszerváltás óta az ágazat legnagyobb zsugorodása. A minőségi borokat készítő termelők szempontjából aggasztó jelenségről Balla Géza Arad-hegyaljai borászt kérdeztük.
Afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött disznókat találtak egy Temes megyei hizlaldában. Az állategészségügyi igazgatóság kilenc települést érintő intézkedést hozott sertéspestis terjedésének megfékezésére.
A májusi államfőválasztáson függetlenként induló Nicușor Dan bukaresti főpolgármester támogatását tekinti a legjobb megoldásnak az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ).
szóljon hozzá!