Fotó: Biró István
2012. október 10., 07:582012. október 10., 07:58
Kudor Pál András, az egyházközség főgondnoka a Krónikának elmondta, hiába kérték hivatalos levélben a tájékoztatást, a Kolozs megyei régészeti intézet illetékesei nem hajlandók elárulni, hogy pontosan milyen leletekre bukkantak a műemlékvédelmi övezetnek számító területen. Az információkat arra hivatkozva tagadták meg, hogy a telken a tanügyminisztérium megbízásából sportcsarnokot építő cég és a régészeti intézet között megkötött szerződés értelmében az adatok bizalmasak.
Kudor Pál András elmondta, a feltárást végző régészek előbb egy római kori kősírt, majd egy teljes római kori temetőt találtak az egyházközség régi, 1705-ben épült fatemplomának talapzata alatt. A köveket a jelenlegi templom udvarára hordták át a munkások, hiszen megegyeztek az egyházközséggel, hogy átadják azokat. Mint részletezte, vasárnap a római kori kősír tetejét, hétfőn pedig az alját ásták ki, és az a szándékuk, hogy a többi követ is átszállítják, holott jog szerint a leletek tulajdonosa az Erdélyi Történelmi Múzeum lenne. Az egyházközség és a szomszédok attól tartanak, hogy azért nem hozzák nyilvánosságra a leletek értékét, hogy minél hamarabb fel tudják építeni a tervezett sportcsarnokot.
A hatóságok válaszára várnak
A főgondnok emlékeztetett: az egyházközség azért vonta vissza a beleegyezését a tanügyminisztérium által tervezett beruházástól, mert az a terv, amelyet nekik megmutattak, teljesen különbözik a végül jóváhagyott építkezési tervtől. Az egyházközség és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság mintegy 2500 tiltakozó aláírást gyűjtött össze a tervezett beruházás ellen, amelyeket öt példányban sokszorosítva eljuttattak a kolozsvári és a Kolozs megyei önkormányzathoz, de a prefektus, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter és Victor Ponta miniszterelnök is kapott egy-egy példányt.
Kudor Pál András szerint jelenleg a hivatalosságok válaszára várnak, annak függvényében döntik el, hogy mi lesz a következő lépés; akár a polgári engedetlenség, illetve a tiltakozás más formái is szóba jöhetnek. Az egyházközség presbitériuma tegnap este a sportcsarnok tervezőjével találkozott, az előzetes tervek szerint azért, hogy ismertessék velük az új építkezési tervet, azt ugyanis a tervező cég is elismerte, hogy korábban nem ehhez kapta meg az egyházközség beleegyezését. A találkozó lapzártánk után ért véget.
Az ásatásokat végző régészeti intézet képviselőit nem tudtuk elérni, azonban Viorica Crişan, az Erdélyi Történelmi Múzeum régészeti lelőhelyekért felelős illetékese az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a telek régészeti mentetesítése megtörtént, és semmi sem indokolja a leletek helyszíni megőrzését. „Most a megyei tanfelügyelőség azt tesz a területtel, amit akar, innentől kezdve ez nem a mi dolgunk” – jelentette ki Viorica Crişan.
Az ügyben Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettest is megkerestük, aki érdeklődésünkre közölte, már nem ő foglalkozik az építkezés ügyével, azt átvette Valentin Cuibuş főtanfelügyelő, aki nem avatta be a legújabb részletekbe. Valentin Cuibuş a Krónikának elmondta: a munkálatok szinte azonnal folytatódnak, ugyanis múlt szerdán kézhez kapták a régészeti mentesítő bizonylatot. Felvetésünkre, hogy az egyházközség tájékoztatása szerint a hétvégén római kori leletekre bukkantak a területen, a tanfelügyelő leszögezte: „a régészeti mentesítés megtörtént, ezeknek az információknak semmi közük a valósághoz”.
Mint arról beszámoltunk, a Kolozs megyei hatóságok tavaly júliusban állították le az építkezést a Kétágú templom mögötti – műemlékvédelmi övezetnek számító – telken, mert nem végezték el az előírt régészeti feltárásokat. A területen a tanügyminisztérium fedett sportcsarnokot és irodahelyiségeket építene. A Kolozs, Bihar és Szilágy megyei területi műemlékvédelmi bizottság korábban már háromszor megtagadta az engedélyt a tanügyminisztériumtól, melyet végül az országos testület bocsátott ki.
A szaktárca azonban az országos műemlékvédelmi bizottság engedélyének birtokában sem kezdhette volna el az építkezést, ha ebbe nem egyezik bele a Kolozsvár- Alsóvárosi Református Egyházközség is, a szomszédok beleegyezése ugyanis elengedhetetlen a törvény szerint. Kudor Pál András, az egyházközség főgondnoka akkor a Krónikának elmondta: először beadványban közölték az önkormányzattal, hogy nem egyeznek bele az építkezésbe.
Később azonban a megyei tanfelügyelőség felajánlotta, hogy beleegyezésük fejében visszakapják azt a 400 négyzetméteres parcellát, amelyet korábban csatoltak hozzá a szomszédos területhez, és amelyet perrel próbáltak visszaszerezni az államtól. „Sajnos megcsináltuk azt a butaságot, hogy beleegyeztünk, visszaéltek a jóhiszeműségünkkel” – nyilatkozta korábban lapunknak a főgondnok.
Az egyházközség ugyanakkor a teljes telket vissza szeretné kapni, de a román bíróság elutasította kérésüket. A terület ugyanis az egyházközségé volt, de a kommunista diktatúra idején arra kényszerítették, hogy önként mondjon le róla. Az adománylevelet perdöntő bizonyítéknak tekintette a bíróság, és az összes hazai fórum elutasította visszaigénylési kérésüket. Ezért a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordultak az ügyben, ahol már hét éve megoldásra vár a keresetük.
Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.
Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.
A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.
A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.
Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.