2012. május 07., 09:582012. május 07., 09:58
Idén az egyházmegye tíz plébániája képviseltette magát az egyházi ünnepen, de környező megyékbeli és magyarországi testvéregyházmegyékből is érkeztek zarándokok – utóbbiak között olyanok is voltak, akik négy nap alatt, gyalog jutottak el Váradra.
A mintegy kétezer ünneplőt, akik szokás szerint zsúfolásig megtöltötték a római katolikus székesegyházat, Böcskei László váradi megyéspüspök köszöntötte három nyelven, románul, magyarul és németül. A szentlecke után Fodor József vikárius idézte fel Szent László alakját. Beszédében hangsúlyozta: a lovagkirály a keresztény hitet, Boldogasszony Mária tiszteletét és a Szentszékhez való fiúi ragaszkodást hagyta maga után örökségül, ezek azok az értékek, amelyeket az utókornak is meg kell őriznie.
Emlékeztetett, Szent László személyét számos legenda övezi, amelyek mind erős hitéről tanúskodnak, még akkor is, ha ezeket nem szabad történelmi tényekként kezelni. Az azonban, hogy az utókor legendákkal övezte alakját, azt mutatja, hogy volt valami Szent László király személyében, ami ezeket a történeteket életre hívta, ez pedig nem más, mint Istenbe vetett nagy és rendíthetetlen hite – mondta Fodor József. A vikárius szerint nagy jelentősége van például annak a legendának, melyben szomjazó serege számára vizet fakaszt a kőből, hiszen tisztelői ezzel a bibliai Mózes alakjával rokonítják őt.
A Himnusz eléneklése után indult el a hagyományos körmenet, ezúttal nemcsak a székesegyház kertjén belül, hanem a szomszédos Schlauch-kertet (Petőfi park) körüljárva hordozták körbe a szent váradi hermáját. A menetben a papság, a hermát vivő huszáregyenruhás díszőrség, a testvéregyházak képviselői és a Szent László Iskolacsoport tanárai és diákjai mellett idén fúvószenekar és kórus is részt vett, őket követték a hívek, akik a bazilikába visszatérve leróhatták kegyeletüket a szent király ereklyéi előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
Látogatottsági adatok