Egyre magányosabbak az emberek, ragaszkodni kellene a kisközösségekhez

Számos jel utal arra, hogy egyre több ember érzi magát magányosnak a romániai társadalomban is: a jelenséget nemcsak a közvélemény-kutatásokból kirajzolódó kép igazolja, de bárki, aki alaposabban körülnéz közvetlen környezetében, az idős és fiatalabb generáció tagjai közt is könnyedén találhat olyanokat, akik egyedül élnek, magányosnak érzik magukat. Ha arra gondolunk, hogy egyre több idős, magányos ember válik csalók áldozatává, mert különféle módszerekkel pénzt csikarnak ki tőlük azzal az ürüggyel, hogy szeretteiket baleset érte, akkor is az elmagányosodás jelenségét vélhetjük felfedezni a háttérben. A jelenség lelki hátteréről, okairól Román Mónika kolozsvári pszichológussal beszélgettünk, aki többek közt arra is felhívta a figyelmet, fontos lenne, hogy mindenki ragaszkodjon az őt körülvevő kisközösséghez.

Az IRES közvélemény-kutató intézet december végén tette közzé a 2022-es évre vonatkozó, a romániai lakosság anyagi, lelki jóllétére, szokásaira összpontosító felmérését, amelynek eredményeiből az is kiderült, hogy a lakosok közül tavaly többen érezték magányosnak magukat, mint két évvel ezelőtt és 2022-ben többen vallották azt, hogy nincs akihez fordulniuk, ha gondjuk van, mint a korábbi években.

A kutatás arra is rávilágított, hogy az emberek tavaly fokozottabban aggódtak és többet gondoltak a halálra, mint a korábbi esztendőkben. A megkérdezetteknek 2020-ban 25 százaléka, 2022-ben 26 százaléka válaszolta azt, hogy magányosnak érzi magát.

Nagy mértékben nőtt azoknak az aránya, akik azt válaszolták, hogy az elmúlt évben segítségre lett volna szükségük, de nem volt, akihez fordulniuk.

Míg 2020 decemberében a megkérdezettek 14 százaléka vallott így, 2022-ben megduplázódott az arány: 28 százalékra nőtt. Szintén növekedett az elmúlt évben azoknak a száma, akik szerettek volna ugyan beszélni hozzájuk közelállókkal, de nem volt akihez fordulniuk: két évvel ezelőtt a megkérdezetteknek 23, míg tavaly már 29 százaléka érezte így. A felmérés szerint tavaly több embernek volt halálfélelme, mint két évvel ezelőtt.

A magány és magunkra maradottság egyre elterjedtebb társadalmi jelenségéről Román Mónika azt mondta, bár Nyugaton sokkal magasabb nívójú az öregek, betegek ellátása, az öregotthonok rendszere, mint nálunk, azért lassan mindenhol érvényes az, hogy egymástól egyre elszigeteltebben élnek az emberek.

Egész civilizációnkra jellemző, hogy mindinkább magányossá válnak az emberek, egyre többen élnek magcsaládban – vagyis szűk családban –, sőt, egyre többen egyáltalán nem élnek családban, hanem esetleg csak futó párkapcsolatban” – mondta a szakember. Kifejtette, az a trend tapasztalható, hogy az egyes ember főként önmagára összpontosít, így sem a családtagokra, sem a kisközösségekre, sem az emberi kapcsolatok erősítésére nem jut idő.

„Sajnos az jellemző társadalmunkra, hogy az emberek mind kevésbé tudnak elköteleződni bármi más mellett, mint a munkájuk vagy a karrierjük. A körülöttünk levő világ, a Netflix, a közösségi oldalak is ezt az áramlatot erősítik.

– mondta a pszichológus. Hozzátette, a mai világ azt is sugallja, hogy „az öregek irányában vállalt felelősség nem a tiéd”, „legyél te magad jól, neveld fel a saját gyerekedet, a közösség meg ne akarjon semmit tőled”. Eszerint a közösségi létforma egyre inkább perifériára sodródik, a család és a kicsit tágabb közösség – ami régen a törzsközösség volt – veszít fontosságából, és az „egyedekre” tevődik a hangsúly. Román Mónika kérdésünkre arról is beszélt, mit tapasztal pszichológusként, melyek azok a tényezők a társadalomban, amik az elmagányosodáshoz vezetnek. „A fiatalok általában későn köteleződnek egymás mellett, akkor, amikor tulajdonképpen már nem is fiatalok. Félnek megtenni ezt a lépést, nem kötnek kompromisszumot, nem teszik le a voksot valaki más mellett. Nehezen fogadják el, hogy a másik embernek is vannak hibái, és hogy azokkal együtt lehet vállalni valakit” – mondta a pszichológus, kiemelve, hogy ez a jelenség is határozottan az elmagányosodáshoz vezet.

Román Mónika azt mondta, manapság nagyon nehéz egyensúlyozni aközött, hogy a nagy többség által képviselt trendet kövesse az ember, vagy hogy a család és a kisközösség mellett tegye le a voksát. „Ez az igazi kihívás, megtalálni az egyensúlyt. És nem az a nagy kérdés, hogy munka vagy család. Ha az ember más irányba szeretne haladni, mint amerre az egyéni boldogulást kereső tömeg sodródik, nagyon nehéz megtalálni a középutat” – mondta a pszichológus. Kérdésünkre, hogy mit tapasztal, az utóbbi időben, a pandémia óta megnövekedett-e a magányos emberek száma, akik pszichológushoz fordulnak, Román Mónika azt mondta: határozottan igen. „Aki hozzám fordul, annak általában az a problémája, hogy nincsen társa, de ha van is, nincs egy kis közössége, ahová tartozna. Akinek van társa és kisközössége, az ritkán fordul a pszichológushoz” – mutatott rá Román Mónika. Úgy fogalmazott,

„Ami miatt meg lehet maradni embernek, az az, hogy az ember érzi: valahová tartozik, egy csoport hasznos tagja, számítanak rá. Így az ember jó eséllyel nem lesz lelki beteg, és nem használhatják ki rosszindulatból” – mondta a pszichológus.

Azt is kifejtette, a pandémia kényszerű távolságtartása miatt csorbult a kis közösségek megtartó ereje, és ez rengeteg lelki gondot okozott, sőt, a mai napig hat az emberekre. „A pandémia óta a gyerekek, felnőttek közül is azért szorultak a legtöbben a segítségemre, mert nem tudták lelkiekben kiheverni a magányt, az elszigetelődést. Máig érződik ennek a hatása. Hatalmas léptékű probléma ma is, nemcsak a kamaszok, de minden más korosztály rendkívül megsínylette az elszigeteltséget. Manapság is az emiatt kialakult lelki gondokat kezelem, és a folyamatnak nincs vége, sajnos még sokáig elhúzódhat” – mondta a pszichológus.

Úgy fogalmazott, ezeket a lelki sérüléseket ahhoz tudná hasonlítani, mintha mi, emberek fák lennénk és halálunk után a keresztmetszetünkön világosan meg lehetne látni a 2020 és 2022 közti két évnek a lelki lenyomatát.

„Aki ezekben az években is meg tudott maradi a közösségben, vagy hamar vissza tudott oda találni, az kevésbé szorult pszichológusi segítségre” – mondta Román Mónika.

A pszichológussal arról is beszéltünk az elmagányosodás kapcsán, hogy országszerte egyre több öreg, magányosan élő áldozatuk van azoknak a csalóknak, akik például a „baleset módszerrel” csikarnak ki pénzt az emberektől. Felkeresik a célszemélyt, azt mondják neki, hogy valamelyik távol élő családtagjukat baleset érte, és sürgősen pénz kell a kezelésére, gyógyítására. Ily módon nagy összegeket is kicsaltak öregektől, december végén Szászrégenben kaptak el egy craiovai férfit, aki 3000 eurót csalt ki ily módon egy 80 éves nőtől. A rendőrség az elmúlt években többször is felhívta a lakosság figyelmét: soha ne adjanak oda pénzt idegeneknek.

A pszichológus a jelenség kapcsán kifejtette, azért válhatnak a csalások áldozatává a magányos emberek, mert tulajdonképpen minden kedves szó az élethez fűződő szálat jelenti számukra.

„Azért kiszolgáltatottabbak az idős, magányos emberek, hiszen ilyenkor valaki – ha mögöttes szándékkal is – de szóba áll, kedvesen beszél velük. A csalók pedig nyilván azokra az érzelmekre apellálnak, amelyek a kiszemelt áldozat szeretteihez fűződnek, az idős, egyedülálló emberek számára pedig persze hogy nagyon fontosak ezek az érzelmek” – mondta el Román Mónika. Hozzátette, azért is könnyen megtörténhet a becsapás, mert a hamis „segélykérés” miatt az idősek úgy érzik, még tehetnek valamit másokért.

Kérdésünkre, mit tehetnek azok, azok valamiféle rokoni, ismeretségi kapcsolatban állnak a magányos öregekkel, a pszichológus azt mondta, sajnos azoknak, akiket a csalók ily módon kihasználnak, általában nincsenek szoros emberi kapcsolataik.

„Akiknek rendszeres emberi kapcsolataik vannak, azok talán nem válnak ennyire könnyen csalók célpontjaivá. A magányosoknak viszont nincs, aki felhívja a figyelmét ezekre a veszélyekre. Ha rendszeresen látogatjuk az időseket, odafigyelünk arra, mi történik velük, az mindenképpen jó – akkor is, ha a csalóktól akarjuk megvédeni, de a mindennapi érzelmi jóllétük szempontjából is” – fejtette ki a pszichológus. Hozzátette, főként arra kell felhívni az idősebbek figyelmét, hogy senki ismeretlennek pénzt ne adjanak oda, ez az első lépés. De a kulcsszó itt is az, hogy ajánlatos kisközösségekbe beágyazódni, hiszen az ember így védett lehet minden lelki sérülés ellen. „A legfontosabb mindenképpen az, hogy kisközösségeket kell alkotni” – mondta a pszichológus.

Ezentúl ingyenes pszichológiai szaktanácsadásban részesülhetnek a diákok

Ingyenes pszichológiai szaktanácsadásban részesülhetnek és pszichoterápián vehetnek részt azok a diákok, akiknek tanáraik, tanítóik, szüleik, családorvosuk, az iskolapszichológus vagy más szakember megítélése szerint erre szükségük van.

Egy csésze fekete mellett a magány leküzdéséről a brassói közösségi kávéházban

A magányról és az elmagányosodás problémájáról tartanak kávéházi foglalkozásokat Brassóban fiataloknak és időseknek egyaránt.