2009. július 17., 12:312009. július 17., 12:31
Mindenki ismeri a mesét, amiben a kisfiú kiabál, hogy jön a farkas: először hisznek neki a falubeliek, sőt másodszorra is bedőlnek, harmadszorra azonban már nem. Mikor negyedszerre kiált a kisfiú, hogy jön a farkas, már meg sem hallják, pedig akkor már tényleg ott a vérszomjas állat. A hipochondria is hasonlóan működik. Aki indokolatlanul sokszor festi az ördögöt a falra csip-csup bajokkal, annak már akkor sem hiszünk, mikor tényleg komoly a gond. Nem beszélve arról, hogy az ezoterikus felfogás szerint ezzel az állandó negatív programozással még rá is segíthet az ember az igazi, nagy betegség felbukkanására.
A szakemberek szerint a hipochondria az úgynevezett szomatoform zavarok körébe tartozik (a szomatoform zavarok elsősorban olyan testi tünetek formájában – pl. fájdalom, zsibbadás – jelentkeznek, amelyek hátterében nem tárható fel szervi elváltozás), és képzelt betegségként tartják számon. Az ebben szenvedők a testük bizonyos jelenségeit, illetve különböző, teljesen jól gyógyítható betegségek tüneteit értelmezik félre, így szinte állandó félelemben élnek, az életük merő aggodalom. Mindez egész kis kortól, akár kétévesen is elkezdődhet, leginkább mégis fiatal felnőttkorban, húsz- és harmincéves kor között jellemző, és mindkét nemet egyformán érinti.
A hipochonderek egyébként már messze nem azonosak az 1600-as években Moliere által megírt képzelt beteggel, mai információdús világunkban ők már nemcsak képzelt, hanem képzett betegek is. Minderre az irtózatosan nagy tömegeket tévé elé ültető kórházsorozatok is rásegítenek, de a világháló is kezet nyújt nekik, hiszen csak Amerikában 150 ezer weboldal foglalkozik egészségüggyel, tehát a „kiberchondereknek” van miből válogatniuk. Felmérések szerint az orvoshoz fordulók öt százaléka hipochonder, de arra nem derül fény ebből az adatból, milyen fokú az érintettségük: racionálisan küzdenek az életüket megkeserítő tévhitek ellen, vagy tudatában sincsenek hipochondriájuknak. A szakemberek szerint a képzelt betegek személyiségében okként jelen lehet az elfogadásra való vágy, a figyelemfelkeltés vagy a nagymértékű önszeretet.
A hipochonderségnek egyébként, mint minden betegségnek, különböző fokozatai léteznek. Egyesek soha nem mennének orvoshoz, csak a családtagjaikat boldogítják állandó panaszaikkal, mások hiába mennek szakemberhez, nem hisznek az ártalmatlan diagnózisnak, annak meg pláne, ha semmit nem találnak. Ők azok, akik már saját látlelettel lépnek a rendelőbe, és az orvosnak ők maguk javasolják, milyen vizsgálatokat, kezeléseket kéne elvégezni rajtuk.
A képzelt betegek állandóan magukkal foglalkoznak, a tüneteket szinte nagyítóval keresik magukon, és súlyos betegségeket feltételeznek testükben, amiknek semmilyen szervi okuk nincs. Ezért ha az orvos megnyugtató szavai sem használnak, fontos a hipochondria kezelése, mert idővel összekapcsolódhat szorongással, depreszszióval, esetleg alkohol- vagy gyógyszerfüggőséggel.
A hipochonderek hozzátartozói kerüljék a „nincs neked semmi bajod!” felkiáltást, mert csak ront a helyzeten. Amennyire és ameddig lehet, könynyedén, de figyelmesen álljanak hozzá a problémához. Kedvesen, de határozottan zárják le az aktuális aggodalmakat, tereljék el a témát, ugyanakkor vértezzék fel magukat, hogy a hipochonder ne rántsa le őket magához, tartsanak egészséges távolságot az aggódásban. Ha tarthatatlanná válik a helyzet, keressenek mielőbb szakértő segítséget nekik.
Extrém esetekben a betegségfóbia egy párkapcsolat megromlásához, a házasság felbomlásához is vezethet, hiszen a mindennapos zokszóáradat hihetetlen toleranciát és energiát kíván a hozzátartozóktól, akiknek sokszor azt is nehéz elhinniük, hogy a képzelt betegek tényleg nem szimulálnak, hanem halálosan komolyan aggódnak életükért. Ha viszont a hipochonder nem tud, vagy nem hajlandó változtatni felfogásán, az egész élete tönkremehet.
A pszichológus szerint ez a legnehezebb: felvenni a harcot az agy kényszerképzetei ellen, de ma már a hipochondria gyógyítását akár több fronton is érdemes elkezdeni, mert a módszerek sokszor egymást erősítik. Míg a szorongásoldó gyógyszerek mellett a leghatékonyabb pszichológiai módszer a kognitív viselkedésterápia, addig autogén tréninggel, meditációval, agykontrollal, kineziológiai stresszoldással is igen jó eredmények érhetők el.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Szeretnéd, ha betörnének az otthonodba? Segítünk! Íme, tíz tipp, miként érheted el, hogy éppen a te ingatlanodra essen a választás – foglalja össze humorosan a magyar rendőrség honlapja, a Police.hu sok ember figyelmetlenségét és nemtörődömségét.
Egy erdei kamera rögzítette a nappal ritkán látható hiúzok szép példányát Suceava megyében. Az európai hiúzállomány legtöbb példánya ma Románia területén él.
Országos kampány keretében népszerűsítik Magyarországon a dinnyefogyasztást. Szakemberek szerint az egyre gyakoribb nyári kánikulai napok idején a görögdinnye a legjobb gyümölcs az elvesztett folyadék mellett az ásványi anyagok pótlására is.
Új kutatást végeztek Dániában, az eredmények szerint a szabadidős képernyőhasználat heti mindössze 3 órára való, drasztikus csökkentése jelentős mértékben javítja a gyermekek közérzetét, mentális egészségét, szociális képességeit.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.