Tudományos kutatás támasztja alá: a férfiak számára elengedhetetlen, hogy találkozzanak egy-egy sörre barátaikkal, ugyanis ez hozzásegíti őket a tartós barátságok fenntartásához. A közös poharazgatás, beszélgetés a magyar népi hagyományban is fontos eleme volt a férfiak kapcsolattartásának.
2017. február 26., 17:212017. február 26., 17:21
Sok feleség rémálma válhat valóra, ugyanis tudományosan megállapították, hogy a tartós férfibarátságok kulcsa a közös kocsmázás, a nők közti barátság titka pedig a kommunikáció. A tudósok arra voltak kíváncsiak, min múlhat, hogy bizonyos barátságok egyszerűen eltűnnek az életünkből.
Az Amerikai Tudományfejlesztési Szövetség (AAAS) éves találkozóján, Bostonban beszélt a kutatásról Robin Dunbar, az Oxford Egyetem evolúcióbiológusa. A kutatásban harminc olyan diákot vizsgáltak, akik utolsó évüket töltötték a középiskolában: arra kérték őket, hogy állítsanak össze részletes listát barátaikról, illetve arról, hogy melyiküket milyen közel érzik magukhoz. Néhány hónap múlva, az utolsó vizsgák után néhányan otthagyták szülővárosukat, mert egyetemre mentek. A résztvevőket és szociális kapcsolataikat ezután 9, majd újabb 18 hónapig követték – írta az Index.hu.
A kutatás alapján kiderült, hogy a férfiak számára elengedhetetlen, hogy találkozzanak egy-egy pofa sörre barátaikkal, ugyanis ez hozzásegíti őket a tartós barátságok fenntartásához. Ezzel szemben a tartós női barátságok kulcsa a kommunikáció. Hogy a lányok barátsága később, felnőttkorban is megmarad-e, attól függ, hogy milyen sokat beszélnek egymással, akár telefonon is, ha személyesen nem nyílik rá alkalmuk – mondta a kutató. Ez a szokás egyáltalán nem feltétele a férfiak barátságának, együtt menni focimeccsre, kocsmába viszont igen. Ez egy feltűnő különbség a nemek között – tette hozzá Dunbar.
Az ivás illemszabályai a paraszti hagyományban
Az ivás nagymértékben szimbolikus cselekmény, ezért lényegesek azok a mozzanatok, amelyek mintegy átemelik ebbe a szférába – olvasható a Magyar Néprajz nyolc kötetben című kiadvány Társadalom – a paraszti illem című részében. Az ivás etikettje tulajdonképpen arról szól, miként lehet a társadalmi kapcsolatokat fenntartani és szimbolikus értékekkel ellátni. A szőlőtermelő vidéken a pincézésre való meginvitálás a barátság legkifejezőbb gesztusa volt. Egy 19. századi szerző egyenesen a „nagy magyar barátság” kárhozatos tettének nevezi a közös őszi/téli pincézéseket, mivel addig tartottak, míg „húsok s borukban tart”, s így a nyári munkák idejére nemcsak inni-, de ennivalójuk is alig maradt.
Azzal, hogy a gazda saját borával tiszteli meg vendégét, nemcsak barátságát nyilvánítja ki, de valami módon le is kötelezi, tulajdonképpen szimbolikus tőkét gyűjt. Ezért is van nagy hangsúly a kínálás barátságosságán, az ivást társadalmi aktussá nyilvánító szimbolikus gesztusokon. A házigazdának újra és újra kínálni, „köszönteni” kell vendégét: „Tessék, fogadjad!” „Isten éltessen minket!” – mondják minden poháremeléskor. A vendégnek is illett a köszöntést viszonozni, és illett dicsérnie a bort, még akkor is, ha az már-már ihatatlan volt. Igen gazdag volt a tréfás ivási köszöntések folklórja, mint: „Bort iszik az útonjáró, akár paraszt, akár báró!” Ha a házigazda megfeledkezik a kínálásról, vendége tréfásan figyelmezteti: „Elfelejtkeztél a jó nevelésről!”
Poharazgatás és kvaterkázás
A szemnek is meg kellett adni a magáét, ezért ivás előtt szemmagasságba emelték a poharat, és átnéztek rajta, ezután még magasabbra emelték, s ekkor mondták a köszöntőt. A hagyományos magyar borozás a poharazgatás, lassan iszogatás, miközben beszélgetnek, történeteket mondanak (kvaterkáznak). A vendéget is kötelezte az illem, nem volt ildomos gyorsan, egy szuszra kiinnia a poharát, csak a pohár felét. Mihályfán három pohár borral kínálták meg a vendéget, azon az alapon, hogy: „Három a magyar igazság.”
Az idő és ital szinte tüntető rászánása fontos illemszabálya volt a közös ivási alkalmaknak. Ugyanezért a sietség és a spórolás bármely apró jele sértésszámba ment. Az iváshoz hozzátartozott a koccintás is. Ennek is megvolt a szabálya: vigyázni kellett, mert ha valaki nem a pohár oldalával koccint, hanem a fenekével, akkor az azt jelenti, hogy a többit lenézi. Másutt meg éppen az volt a szokás, hogy nemcsak a pohár tetejét, de az alját is összekoccintották. A hagyományos férfiivóhelyek redukálódásával a kocsma jelentősége a férfiak kapcsolattartásában megnőtt. Korábban „leginkább csak a dologtalan és szolgálat nélküli fiatalság”, meg a „korcsmás emberek” jártak oda. A kocsma ugyanakkor fontos helyszíne a férfiak kapcsolattartásának.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!