Ha valakinél már kialakult a függőség, jól tudni, hogy van lehetőség szakszerű segítséget kérni
Fotó: Farkas Antal
Sokan válnak Erdély-szerte is szerencsejáték-függővé. Ennek a fajta függőségnek a jellemzőiről, kockázatairól és a gyógyulási lehetőségekről Bartha Éva klinikai pszichológust, az Erdély-szerte működő Bonus Pastor Alapítvány munkatársát faggattuk.
2023. január 09., 14:212023. január 09., 14:21
2023. január 09., 14:282023. január 09., 14:28
A nyerőgépeket gyártók romániai egyesületének (ROMSLOT) adatai szerint a hazai felnőtt lakosság körülbelül 15 százaléka játszott az elmúlt egy évben legalább egyszer valamilyen szerencsejátékot – fogadott, lottózott, kártyázott. Persze az egyszeri játék, sőt még a rendszeres sem jelent feltétlenül függőséget, de tény, hogy fontos a téma kockázatairól, veszélyeiről is tudni. Bartha Éva klinikai pszichológust, az Erdély-szerte működő Bonus Pastor Alapítvány, valamint a marosvásárhelyi Noé Psichocenter munkatársát faggattuk.
Elvonási tünetek
A szakember elmondta, a szerencsejáték-függőség hátterében genetikai, neurobiológiai és pszichológiai tényezők is állnak. Bár korábban a szerencsejátékkal kapcsolatos zavarokat nem sorolták a függőségek közé, e tekintetben változás történt az utóbbi időben, mivel olyan kiváltó okokat és tüneteket fedeztek fel, amelyek hasonlítanak a pszichoaktív szerek miatt kialakuló függőségekhez.
„Akkor beszélünk szerencsejáték-függőségről, amikor a játékba való belefeledkezés állandó, visszatérő problémát okoz az érintett életében, vagy akkor, amikor ez a szokása jelentős károkat okoz az emberi kapcsolataiban, a szociális helyzetében, a munkahelyi kapcsolataiban. Ilyenkor a nemkívánatos következmények ellenére az illető mégis folytatja a játékot” – magyarázta a pszichológus. Hozzátette, a szerencsejáték-függőség úgynevezett progresszív betegség, vagyis kezelés, beavatkozás nélkül, az idő múlásával az illető személy állapota egyre romlik.
A sportfogadások is függőséget okozhatnak
Fotó: Veres Nándor
A szakember azt is elmondta, hogy a függőségek esetében nem kizárólag a gyakoriság a legfontosabb szempont, érdemes más kérdéseket is feltenni, például azt, hogy a játékos a lehetőségeihez mérten „túlvállalja-e” magát. „Nagyon sokszor történik az, hogy valaki sokkal több pénzt játszik el, mint amit megengedhet magának. De az is előfordul, hogy egyre gyakrabban játszik el több pénzt, mint amennyit korábban erre szánt” – részletezte a pszichológus, hozzátéve, hogy sokan önjutalmazásként vagy a stressz oldására használják a szerencsejátékot.
Bartha Éva azt is elmondta, hogy a függőség megállapítása során az is kulcskérdés az anyagi vonatkozásokon túl, hogy érte-e az illetőt erkölcsi veszteség, veszített-e el emberi kapcsolatot úgy, hogy abban jelentős szerepe volt a játéknak. Ezen kívül az is fontos kérdés, hogy az illetőnek voltak-e sikertelen leállási kísérletei a játékkal kapcsolatban. „Amennyiben ezekre a kérdésekre igen válaszok vannak, akkor érdemes elgondolkodni, hogy az érintett személy estében kialakulóban van, vagy már kialakult a függőség” – szögezte le.
A szakember azt is elmondta, hogy a függőségben szenvedők motivációja nagyon különböző lehet, sokan az adrenalint keresik (kezdetben), de személyes tapasztalataiból olyat is fel tud idézni, hogy serdülők a pénzszerzés reményében kezdenek játszani, aztán ez szokássá, akár függőséggé válik.
El kell érni a mélypontot
„Nagyon sokszor valamilyen személyes probléma miatt kezd el valaki játszani: menekül a valóságtól, nem mer szembenézni azokkal a dolgokkal, nehézségekkel, amelyek körülveszik őt.
Bartha Éva klinikai pszichológus, az Erdély-szerte működő Bonus Pastor Alapítvány munkatársa
Fotó: Szucher Ervin
Adott ponton már nem racionális szinten működik a dolog, hiszen ha meg meri tenni, hogy leltárt készítsen, és kiderül, hogy sokkal többet veszített, mint amennyit nyert, akkor is vissza-visszatér a játékhoz” – magyarázta a szakember.
Éppen ezért lenne nagyon fontos időben felismerni a problémát, amiben nagyon nagy szerepe lehet a hozzátartozóknak. „A legrosszabb, amit a hozzátartozó tehet, az az, ha meg akarja menteni a szerencsejáték-függőt játéka következményeitől, azaz ha kifizeti a tartozását, illetve részt vesz abban, hogy eltussolja az ügyeit. Ha nem menti ki, azzal pedig segít abban, hogy hamarabb szembesüljön azzal, hogy mi történik” – hívta fel a figyelmet a szakember. Mint mondta, ha nem ezt tesszük, akkor az illetőt „eltartjuk” a függőségében, és elvesszük a lehetőségét annak, hogy elérje annak a mélypontját.
A pszichológus-tanácsadó azt is elmondta, bár sok gyerek, kamasz kipróbálja a szerencsejátékokat – mint sok más dolgot –, ő azt tapasztalja, hogy ha nagyjából rendben vannak a családi kapcsolatai és az önértékelése, akkor ez nem jelent különösebb veszélyt, nem ragad le szenvedélyszerűen a játéknál. „Ha jó kapcsolatai vannak a fiatalnak, akkor azok sokkal nagyobb izgalmat jelentenek” – mutatott rá a pszichológus, hozzátéve, hogy ezzel együtt is fontos informálni a kamaszokat, gyerekeket, fontos arról beszélni, hogy milyen veszélyei lehetnek a szerencsejátéknak.
„Igazából a függőség nem azt jelenti, vagy nem csak azt jelenti, hogy egy bizonyos cselekvésnek, vagy egy bizonyos szernek a rabja valaki, hanem tulajdonképpen egy attitűd, viselkedési forma. Néha megmarad ugyanaz az attitűd, csak változik a tárgya” – magyarázta Bartha Éva. Azt is elmondta, a leszokás tulajdonképpen azt (is) jelenti, hogy meg kell tanulni egészségesen élni. Erre szerencsére ma már sok lehetőség van, ambuláns egyéni tanácsadás, egyéni, támogató csoportok.
A szakember hangsúlyozta, hogy mint minden függőség, a szerencsejáték-függőség is tulajdonképpen egyfajta menekülés valami elől, a problémákkal való megküzdési kompetenciák hiánya – és ez a tényt mindenképpen érdemes tudatosítani, ha valaki túl gyakran fordul a szerencsejátékhoz. Ha valakinél már kialakult a függőség, jól tudni, hogy van lehetőség szakszerű segítséget kérni. A Bonus Pastor Alapítványnak Erdély-szerte több mint tíz támogatócsoportja van, ahova alkoholproblémákkal, szerencsejáték-problémákkal küzdők hozzátartozói is jelentkeznek. Ezek a támogató csoportok azért is jók, hogy az emberek észrevegyék: nincsenek egyedül a problémáikkal.
Az okostelefon, a különböző digitális eszközök és a videójátékok a gyerekek életének szerves részét képezik napjainkban.
Legyen szó szer- vagy folyamatfüggőségről, a szenvedélybetegség hátterében rendszerint hasonló pszichológiai dinamika áll.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!