Több mint egy évtizede küzd román nacionalista támadásokkal a Maros megyei Makfalva polgármestere, Vass Imre. A községben kihelyezett magyar helységnévtáblák kérdése 11 éve nem akaródzik lekerülni a terítékről.
A legfelsőbb bíróság semmissé nyilvánította azt a kormányhatározatot, amely révén a „székely zászló” vált Sepsiszentgyörgy zászlójává – közölte szerdán a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM).
Vasile Dîncu védelmi miniszter vasárnap kijelentette, hogy a román nemzeti zászló nem áll versenyben a helyi közösségek jelképeivel, és nem kell mindenkinek szeretnie, de meg kell adni neki a tiszteletet.
Elképesztőnek tartja az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület, hogy a brassói táblabíróság megsemmisítette a Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye zászlaját elfogadó kormányhatározatot.
Beigazolódott Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester félelme, miszerint a háromszéki megyeszékhely zászlójáról szóló kormányhatározat áprilisi bírósági érvénytelenítése csupán az első eset, amely után sok más következik.
A városházán lobogó külföldi zászlók eltávolítását kéri a temesvári polgármesteri hivataltól Mihai Ritivoiu Temes megyei prefektus. Dominic Fritz polgármester a város multikulturalitására hivatkozik, és törvénymódosítást kér.
Érvénytelenítette a brassói táblabíróság a Sepsiszentgyörgy zászlajának elfogadásáról tavaly júniusban hozott kormányhatározatot. A szerdán közölt végzés nem jogerős.
A Kovászna megyei Csernáton címerét és Lemhény zászlaját, illetve a Temes megyei Újszentes címerét hivatalosította, az RMDSZ javaslatára, mai ülésén a kormány – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület abban igyekszik támpontot nyújtani, hogyan védekezhetnek hatékonyan a magyar közösségek elöljárói a zászló kitűzéséért szabott bírság ellen.
Két Hargita megyei település címeréről döntött szerdai ülésén a kormány, az RMDSZ javaslatára hivatalosította Csíkszentdomokos és Csíkszentkirály címerét – idézte a szövetség közleménye Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási minisztert.
Több mint harminc erdélyi magyar település címerét, illetve zászlaját fogadtatta el tavaly a bukaresti kormánnyal az RMDSZ, jogi garanciát szerezve a jelképek szabad használatára.
A Hargita megyei törvényszék szerdán kimondott jogerős ítélete értelmében Gálfi Árpádnak, Székelyudvarhely polgármesterének ki kell fizetnie a 2020. március 15-e tiszteletére kitűzött piros-fehér-zöld zászlók, kokárdák miatt kirótt bírságot.
A kormány csütörtöki ülésén döntött Kézdivásárhely zászlajának hivatalosításáról.
A székelyudvarhelyi bíróság törölte azt a bírságot, amelyet Hargita megye prefektusa rótt ki Gálfi Árpád polgármesterre a városban ez év március 15-én kitűzött magyar nemzeti színű jelképek miatt.
A székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette azt a jegyzőkönyvet, amellyel Hargita megye prefektusa megbírságolta Gálfi Árpádot, Székelyudvarhely polgármesterét a 2018. október 23-ára kitűzött magyar nemzeti jelképek miatt. Három héttel korábban a 2020. március 15-ére kitűzött székelyudvarhelyi nemzeti jelképek miatt
Precedenst jelenthet a székely és partiumi zászló elleni hadjáratok során az Emberi Jogok Európai Bíróságán a nagyváradi „reklámlobogók” ügyében kedden megszületett döntés, a kifogásolt zászlók pedig tovább loboghatnak Tőkés László irodájának erkélyén.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kártérítést ítélt meg Tőkés Lászlónak, ugyanis kedden hozott ítélete szerint a székely zászló kitűzésének ügyében a román hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadság&
A Bukaresti Táblabíróság szerdán kimondott jogerős ítélete értelmében el kell távolítani a piros-fehér-zöld zászlókat a székelyudvarhelyi városháza polgármesteri irodájából, tanácsterméből és valamennyi helyről, ahol az intézményben ki vannak tűzve.
Látogatottsági adatok