– szögezte le Tőkés László. Hangsúlyozta, szimbólumokról van szó, a nagyváradi irodája erkélyére kihelyezett hat – a székely, a partiumi, az európai uniós, az erdélyi történelmi, valamint a lyukas magyar és román – zászlóról. „Ezek a zászlók értékhordozók számunkra, egyebek mellett a nemzeti identitásunk, kultúránk, anyanyelvünk, közösségi jogaink, történelmünk, európai értékeink hordozói, a szabadság, az emberi jogok, a véleménynyilvánítás szabadságának a kifejezői” – fogalmazott az EMNT elnöke.

Mint mondta, a romániai hatóságok tagadták ezeknek az értékeknek az érvényét, a román állam megkérdőjelezte az emberi jogainkat, a kollektív jogainkat, sőt „nevetséges módon reklámzászlónak csúfolta, és ezáltal meggyalázta a székely és a partiumi zászlót”. „Számunkra nagy elégtétel, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága igazat adott nekünk a panaszunkban, és a perköltség megtérítését ítélte meg a javunkra, megerősítette a véleménynyilvánítás szabadságát, megerősítette a zászlók kitűzésének a jogát, és

– fejtette ki Tőkés.

Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a román állam a válasziratban megpróbálkozott a történelemhamisítással, első perctől úgynevezett Székelyföldről és Partiumról értekezett. „A román helyi és állami hatóságokat autonómiafóbia jellemzi” – szögezte le Tőkés.

Kincses Előd eközben arról értekezett, hogy az 1989-es forradalom óta nem szűnt meg az a gyakorlat, hogy egyesek a román–magyar viszony megmérgezésére törekszenek, és ebbe a sorba illeszkednek a zászló elleni hadjáratok is. Emlékeztetett, ennek a törekvésnek a legeklatánsabb példája az 1990-es marosvásárhelyi fekete március volt.

– fogalmazott Kincses Előd, aki szerint a mostani strasbourgi döntésnek a gyakorlati jelentősége az, hogy az eljövendő zászlóperekben precedenst szolgáltathat.

Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, Tőkés László 2016 júniusában fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához a nagyváradi képviselői irodájának az erkélyére 2014 júniusában kitűzött székely zászló ügyében foganatosított közigazgatási intézkedések miatt. A Bihar megyei törvényszék 2015 novemberében jogerős ítéletben reklámzászlónak minősítette Székelyföld jelképét. Tőkést a nagyváradi helyi rendőrség felszólította a székely és partiumi zászló eltávolítására. 

Az emberi jogi bíróság kedden közzétett ítéletében helyt adott a panaszának, megállapítva, hogy a székely zászló eltávolítását elrendelő bíróság nem teljes körültekintéssel járt el az ügy kivizsgálása folyamán, illetve határozatának indoklása hiányos. Megállapította, hogy reklámzászlónak minősített jelkép eltávolítását elrendelő ítélet indokolása túlzottan szűkszavú, és nem tartalmaz elegendő információt ahhoz, hogy megismerhető legyen belőle az eljárás indoka.