Tőkés László és Kincses Előd a szerdai nagyváradi sajtótájékoztatón
Fotó: Bálint Eszter
Precedenst jelenthet a székely és partiumi zászló elleni hadjáratok során az Emberi Jogok Európai Bíróságán a nagyváradi „reklámlobogók” ügyében kedden megszületett döntés, a kifogásolt zászlók pedig tovább loboghatnak Tőkés László irodájának erkélyén a forradalmat jelképező lyukas magyar és román, Erdély történelmi, illetve az Európai Unió zászlaja társaságában.
2021. április 28., 17:072021. április 28., 17:07
2021. április 28., 22:162021. április 28., 22:16
Hétéves kálvária lezárásaképpen precedensértékű ítélet született az Emberi Jogok Európai Bíróságán a székely és a partiumi, a román hatóságok által „reklámzászlóknak” minősített jelképek ügyében, mindez pedig elégtétellel tölti el Tőként Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, valamint ügyvédjét, Kincses Elődöt. A felek szerdai nagyváradi sajtótájékoztatójukon értékelték ki az egy nappal korábban Strasbourgban meghozott ítéletet, és hangsúlyozták, hogy a magyar közösség szimbólumhasználatának szempontjából fontos döntés született.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kártérítést ítélt meg Tőkés Lászlónak, ugyanis kedden hozott ítélete szerint a székely zászló kitűzésének ügyében a román hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadság&
– szögezte le Tőkés László. Hangsúlyozta, szimbólumokról van szó, a nagyváradi irodája erkélyére kihelyezett hat – a székely, a partiumi, az európai uniós, az erdélyi történelmi, valamint a lyukas magyar és román – zászlóról. „Ezek a zászlók értékhordozók számunkra, egyebek mellett a nemzeti identitásunk, kultúránk, anyanyelvünk, közösségi jogaink, történelmünk, európai értékeink hordozói, a szabadság, az emberi jogok, a véleménynyilvánítás szabadságának a kifejezői” – fogalmazott az EMNT elnöke.
Mint mondta, a romániai hatóságok tagadták ezeknek az értékeknek az érvényét, a román állam megkérdőjelezte az emberi jogainkat, a kollektív jogainkat, sőt „nevetséges módon reklámzászlónak csúfolta, és ezáltal meggyalázta a székely és a partiumi zászlót”. „Számunkra nagy elégtétel, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága igazat adott nekünk a panaszunkban, és a perköltség megtérítését ítélte meg a javunkra, megerősítette a véleménynyilvánítás szabadságát, megerősítette a zászlók kitűzésének a jogát, és
– fejtette ki Tőkés.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a román állam a válasziratban megpróbálkozott a történelemhamisítással, első perctől úgynevezett Székelyföldről és Partiumról értekezett. „A román helyi és állami hatóságokat autonómiafóbia jellemzi” – szögezte le Tőkés.
Kincses Előd eközben arról értekezett, hogy az 1989-es forradalom óta nem szűnt meg az a gyakorlat, hogy egyesek a román–magyar viszony megmérgezésére törekszenek, és ebbe a sorba illeszkednek a zászló elleni hadjáratok is. Emlékeztetett, ennek a törekvésnek a legeklatánsabb példája az 1990-es marosvásárhelyi fekete március volt.
– fogalmazott Kincses Előd, aki szerint a mostani strasbourgi döntésnek a gyakorlati jelentősége az, hogy az eljövendő zászlóperekben precedenst szolgáltathat.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, Tőkés László 2016 júniusában fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához a nagyváradi képviselői irodájának az erkélyére 2014 júniusában kitűzött székely zászló ügyében foganatosított közigazgatási intézkedések miatt. A Bihar megyei törvényszék 2015 novemberében jogerős ítéletben reklámzászlónak minősítette Székelyföld jelképét. Tőkést a nagyváradi helyi rendőrség felszólította a székely és partiumi zászló eltávolítására.
Az emberi jogi bíróság kedden közzétett ítéletében helyt adott a panaszának, megállapítva, hogy a székely zászló eltávolítását elrendelő bíróság nem teljes körültekintéssel járt el az ügy kivizsgálása folyamán, illetve határozatának indoklása hiányos. Megállapította, hogy reklámzászlónak minősített jelkép eltávolítását elrendelő ítélet indokolása túlzottan szűkszavú, és nem tartalmaz elegendő információt ahhoz, hogy megismerhető legyen belőle az eljárás indoka.
Az Erdélyi-szigethegységben lévő Vârtop üdülőfaluban táborozó diákok egy csoportját szállították kórházba kedd éjjel ételmérgezés gyanújával.
A Kolozsvártól bő húsz kilométerre fekvő Magyarfenesen áthaladó főúton sokan megállnak a László-Rigó porta előtt friss zöldségért. Videós riportunkban a gazdacsalád farmbéli teendőit jártuk körül.
Több mint 50 százalékkal megemelték az Aradi Nemzetközi Repülőtér igazgatótanácsi tagjainak a havi illetményét, de az intézmény többségi tulajdonosa, a megyei önkormányzat elnöke megvétózta a fizetésemelést.
A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) tájékoztatása szerint 18 óráig számos erdélyi megyében is károkat okozott a viharos időjárás.
Régóta nyomoz a rendőrség annak a 37 éves Maros megyei férfinak a bűnügyeiben, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta élettársára a lakást Mezőméhesen. A férfi ellen több bűncselekmény miatt folyik eljárás.
A Temes megyei rendőrség keresi azt a személyt, aki megrongálta a magyar nyelvű táblát a temesvári református templomon, ahol Tőkés László szolgált.
Körözést adott ki a rendőrség kedden egy 37 éves Maros megyei férfi ellen, aki a gyanú szerint reggel felgyújtott egy házat Mezőméhesen. A tűzben egy fiatal nő életét vesztette.
A duális képzést népszerűsíti a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) új képzési formaként: a hallgatók a felsőfokú tanulmányaik végzésével egy időben egy munkáltatónál is gyakorlatozhatnak, kipróbálhatják az egyetemen tanultakat.
A tordai sóbányában is sürgős biztonsági és megerősítő munkálatokra van szükség, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló tragédia. Slănic Prahova hatalmas sóbányája is veszélyben van.
A helyi vészhelyzeti bizottság újabb 30 nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.
1 hozzászólás