Tamás Sándor háromszéki tanácselnök tavaly szeptemberben, a kormányhatározat kibocsátása után kitűzte a megyezászlót az önkormányzat épületére; háttal Antal Árpád polgármester
Fotó: Bíró Blanka
Beigazolódott Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester félelme, miszerint a háromszéki megyeszékhely zászlójáról szóló kormányhatározat áprilisi bírósági érvénytelenítése csupán az első eset, amely után sok más következik.
2022. június 16., 00:232022. június 16., 00:23
2022. június 16., 00:302022. június 16., 00:30
A brassói táblabíróság június 14-én, kedden kihirdetett alapfokú ítéletében semmisnek nyilvánította a bukaresti kormány tavaly szeptemberi, 989-es számú határozatát, amelyben a korábbi, Florin Cîțu vezette kabinet hivatalosította Kovászna megye zászlaját. A bírósági ítéletről Dan Tanasă, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője számolt be blogján szerdán, „bombahírként” tálalva a fejleményt.
majd beavatkozott a perbe a magyar jelképek és feliratok ellen perek százait indító, Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) is. Az igazságszolgáltatási fórum honlapján közzétett ítélet egyúttal 50-50 lejes perköltség kifizetésére kötelezte a román kormányt a románok fóruma, valamint az ADEC javára. Az ítélet 15 napon belül ugyancsak a brassói ítélőtáblán megfellebbezhető.
Kovászna megye zászlajának hivatalosítását Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes jelentette be tavaly szeptemberben, miután a bukaresti kabinet elfogadta a Cseke Attila vezette fejlesztési minisztérium által beterjesztett kormányhatározat-tervezetet. A zászló kék mezőben egy ezüstkardot tartó kart jelenít meg, a kard egy szívet szúr át. A címerben a térségre jellemző szimbólumok, a nap és félhold is láthatóak, a három csillag a megye három Székére utal – közölte annak idején az RMDSZ.
Az arany és kék sávos, közepén a település címerét ábrázoló lobogón a település címere pajzs alakú, rajta kék mezőben a vár és a templom, felette arany Nap és ezüst Hold. A vár előtt három zöld mező, rajta a település nevét adó lovas Szent György és a sárkány látható. Ezt a kormányhatározatot idén áprilisban kihirdetett ítéletében érvénytelenítette a brassói táblabíróság, Antal Árpád pedig a múlt héten bejelentette, hogy a polgármesteri hivatal megfellebbezte a verdiktet.
Érvénytelenítette a brassói táblabíróság a Sepsiszentgyörgy zászlajának elfogadásáról tavaly júniusban hozott kormányhatározatot. A szerdán közölt végzés nem jogerős.
A megyeszékhely RMDSZ-es elöljárója közölte, az ítélet indoklásában nem hivatkoznak eljárási hibákra, a bíró a zászló „reprezentativitása” ügyében ítélkezett, ez pedig szerinte meghaladja a bíróság hatáskörét. „Ha holnapután valaki azt mondja, hogy számára Románia zászlaja nem reprezentatív, akkor egy bíró és érvényteleníti az ország zászlóját?” – idézte a Háromszék napilap Antal Árpádot, aki úgy fogalmazott: számára az indoklás „a sci-fi kategóriába tartozik”. A polgármester korábban szürreálisnak és abszurdnak nevezte a szentgyörgyi lobogóval kapcsolatos ítéletet, és megjegyezte: tudomása szerint a kormányhatározatot megtámadó két szervezet a „románok jelenlétére” utaló jelképeket hiányolja és azt nehezményezi, hogy a városzászló a székely zászló (arany és kék) színeit tartalmazza.
A magyar és székely szimbólumokat üldöző Dan Tanasă eközben jubilál, és szerdai blogbejegyzésében azt nehezményezi, hogy a Kovászna megyei románok „nincsenek képviselve” a háromszéki megyezászlón, amely szerinte „kizárólag a megye magyar etnikumú lakosságát jeleníti meg”. Az AUR magyarellenes képviselője nem kevesebbet állít, mint hogy „Vlagyimir Putyin szövetségeseként Orbán Viktor magyar kormányfő revizionista offenzívát folytat az RMDSZ segítségével Erdély hivatalos helyi szimbólumainak magyarosítása érdekében”.
Egyébként Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban az RMDSZ kormányzati munkája fontos feladatának nevezte az erdélyi települések zászlóinak és címereinek hivatalosítását”. A Cseke Attila által vezetett fejlesztési és közigazgatási minisztérium éves összegzése szerint tavaly több mint harminc erdélyi magyar település címerét, illetve zászlaját fogadtatta el a bukaresti kormánnyal a szövetség, „jogi garanciát szerezve a jelképek szabad használatára”. A most született bírósági ítéletek alapján azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy még a kormányhatározatok alapján szentesített település- és megyezászlók használatát is nehéz lesz gyakorlatba ültetni.
A sepsiszentgyörgyi város- és a háromszéki megyezászló miatt pereli a kormányt a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma. A zászlókat jóváhagyó kormányhatározatokat a Brassói Táblabíróságon támadták meg.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
2 hozzászólás