Az egyesület elnöke, Szekeres Attila István heraldikus szerint az eljárás indoklása mindig demagóg, ám a magyar közösség elöljáróinak többsége sem tudja, miként védekezzék hatékonyan. Ebben igyekszik támpontot nyújtani az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület.

Nem Magyarország, hanem a magyar nemzet zászlója

A zászló – meghatározás szerint – hagyományos színekből összeállított, általában téglalap alakú szövet, melyet rúdra erősítenek vagy őrfára vonnak fel, nagy mennyiségben előállítható és használható, valóságos vagy képzeletbeli személy, nemzet vagy eszme felismerését szolgáló megkülönböztető jelkép. Ilyen megkülönböztető szimbólumokat helyeznek ki március 15-ére Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Csíkszereda és más települések központjában, piros-fehér-zöld zászlókat, amelyek a nemzeti összetartozást is szimbolizálják.

– olvasható a zászlótudományi egyesület közleményében. A kormánybiztosok előszeretettel felemlegetik, hogy Románia területén más államok zászlaját kizárólag Románia lobogójával együtt tűzhetik ki, csakis hivatalos állami látogatások, nemzetközi ünnepségek vagy összejövetelek alkalmával – amit valóban törvény szögez le. Csakhogy a 2002. március 15-én kiadott 179-es Hivatalos Közlönyben megjelent a 2002. március 7-én kelt 223-as kormányhatározat módosítja a korábban elfogadott útmutatót, megtoldva azt egy a 23. és 24. cikkelyek közé beékelt újabb tétellel.

„A kormánymegbízottak bírságoláskor arra hivatkoztak, hogy Magyarország zászlai mellé a polgármesterek nem tűzettek ki ugyanannyi Románia-lobogót. A jogszabály állami lobogókról beszél, miközben itt nemzeti zászlókról van szó. Van, ahol az állami és nemzeti zászló különbözik. Általában az állami lobogón megjelenik az ország címere, a nemzetén nem. De Magyarország és a magyar nemzet zászlaja egyforma, ugyanúgy, mint Románia és a román nemzet zászlaja is. A három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból álló zászló tehát egyaránt lehet a magyar állam és a magyar nemzet jelképe. Esetünkben egyértelműen a magyar nemzet jelképeként tűzték ki, hiszen március 15-e nemzeti ünnep, a világ magyarsága ünnepli” – magyarázta Szekeres Attila István, hangsúlyozva, hogy

„Ezt kell megérteniük a támadóknak, de a védekezőknek is az érveléshez. És mindenki által megjegyzendő: a zászlót – bárkié is legyen az – tisztelni illik” – zárul a Szekeres által vezetett egyesület közleménye.

Téves érvelés

Kérdésünkre az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület vezetője elmondta, hogy a székelyföldi polgármesterek általában a téves érvelés miatt veszítik el a zászlópereket.

„Egyesek a magyar címeres lobogót függesztik ki, mondván, hogy az nem Magyarország hivatalos zászlója. Csakhogy a nemzetközi protokoll szerint az is állami jelképnek számít. A helyes érv az volna, hogy a piros-fehér-zöld zászló nem csak az országé, hanem a nemzeté is. Akárcsak a piros-sárga-kék, amelyet a csernovici és a Timok-völgyi románok is használnak” – magyarázta Szekeres Attila István, aki elárulta: eddig egyetlen polgármester konzultált a szakmával, Sepsiszentgyörgy elöljárója, Antal Árpád.