Érvénytelenítették a Sepsiszentgyörgy zászlajának elfogadásáról szóló kormányhatározatot

„Az elmúlt években gyakran vitatták el közösségünktől azt a jogot, hogy szabadon használja a szimbólumait. Az RMDSZ éppen ezért kormányzati munkájának fontos feladatául szánta az erdélyi települések zászlóinak és címereinek hivatalosítását” – idézte a szövetség hírlevele Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ elnökét. A politikus hozzátette: az a cél, hogy minden közösség otthon érezze magát a szülőföldjén, a szabad szimbólumhasználat pedig ehhez nagymértékben hozzájárul.

Az RMDSZ tisztségviselője, Cseke Attila által vezetett fejlesztési és közigazgatási minisztérium éves összegzése szerint tavaly több mint harminc erdélyi magyar település címerét, illetve zászlaját fogadtatta el tavaly a bukaresti kormánnyal az RMDSZ, „jogi garanciát szerezve a jelképek szabad használatára”.

A romániai önkormányzatok a fejlesztési és közigazgatási minisztériumnál kérvényezik a helyi szimbólumok elfogadtatását, miután a vexillológiai és heraldikai bizottsággal egyeztettek, és a helyi tanács döntött ebben a kérdésben. A szaktárca ezt követően a kormány elé terjeszti a szimbólumokat, amely határozatban erősíti meg ezek törvényes használatát.

A 2020-ban parlamenti képviselővé választott Dan Tanasa által bejegyzett ADEC az elmúlt években típusperek százait indította a székelyföldi önkormányzatok ellen. Előbb a székely zászlót, majd a középületek homlokzatára írt „városháza”, „községháza” feliratokat támadta, melyek szerinte a magyar adminisztrációra emlékeztetnek, később azokat a kétnyelvű táblákat kifogásolta, amelyeken nem a román nyelv volt felül, legutóbb pedig a csak magyar nyelven kiadott helyi lapok ügyében indított pereket. A székelyföldi településvezetők bírósági meghurcolására szakosodott, a sepsiszentgyörgyi polgármester által „hivatásos feljelentőként és megélhetési provokátorként” jellemzett Tanasa kereseteinek sok esetben helyt adtak a román bíróságok.