Tudatlanságból elkövetett gazdasági öncsonkítás: a romániaiak csaknem fele legtöbb nyolc osztályt végzett

A vidéki rossz oktatási körülmények sok diák esetében ellehetetlenítik a továbbtanulást (képünk illusztráció) •  Fotó: Jakab Mónika

A vidéki rossz oktatási körülmények sok diák esetében ellehetetlenítik a továbbtanulást (képünk illusztráció)

Fotó: Jakab Mónika

Európai uniós viszonylatban továbbra is jelentős Románia lemaradása az iskolázottság terén: a 2022-es népszámlálás részleges adatai szerint a lakosok 40,5 százaléka nyolc vagy annál kevesebb osztályt végzett el, miközben a lakosság csupán 16 százaléka rendelkezik felsőfokú oklevéllel.

Páva Adorján

2023. január 11., 17:192023. január 11., 17:19

A Vasile Ghețău demográfiai szakértő által a Contributors.ro portálnak készített elemzésből kiderül, a 25 és 34 év közötti polgárok esetében csupán 24 százalékos az egyetemet végzettek aránya, ami utolsó helyre helyezi Romániát az Európai Unióban (ahol az átlag 42 százalék). De az Eurostat adatai szerint a 25 és 74 év közötti lakosság tekintetében is sereghajtó az ország (18 százalék, az EU-átlag 31).

A szakember felteszi a kérdést: mégis milyen általános képet lehet festeni egy olyan ország általános iskolázottsági szintjéről, amely lakosságának 84 százaléka nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ghețău szerint az okok a tanügyi rendszer rossz megszervezésére, teljesítményére vezethetők vissza, a folyamatosan középszerű reformokra, és egy olyan, szerény illetékességet tanúsító szakminisztériumra, ahol ártalmas pártpolitikai érdekek által szelektálnak.

Az Adevărul portál idézi Mihai Maci nagyváradi egyetemi tanárt is, aki szerint az alacsony iskolázottságot „átörökítettük” a kommunizmusból.

Idézet
Hogy valami működjön, ahhoz egy működőképes állam kell. Ám a mi államunk elégtelenül teljesít, nem végzi a dolgát, nem ismeri a terepen tapasztalt valóságot. És nem fordít erőt ezen problémák megoldására”

– nyilatkozta Mihai Maci. A szekértő szerint sokan éppen a rossz oktatási körülmények miatt emigrálnak. Ugyanakkor szerinte azt is vizsgálni kellene, hogy a Romániában felsőfokú végzettséget szerzők közül mennyien vállalnak munkát képesítésüknek megfelelően, milyen arányban értékesítik társadalmilag is a megszerzett tudást.

Az Adevărul cikkéből ugyanakkor az is kiderül, hogy a korábbi, 2011-es népszámlálás adataihoz képest javulás tapasztalható: akkor még a lakosság 50 százaléka „ragadt le” legtöbb nyolc osztálynál, felsőfokú végzettséggel pedig csupán 12,9% rendelkezett.

Idézet
De így is utolsók vagyunk az Unióban az oklevelesek terén. A következmények röviden: gyengébb gazdaság.

Az ok elsősorban az, hogy sok diplomás elhagyja az országot, nem beszélve a középiskolásokról, akik már külföldre mennek egyetemre is, és ott maradnak” – magyarázta Mircea Kivu szociológus.

A magyarok körében továbbra is alacsonyabb az átlagnál a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma (képünk illusztráció) •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A magyarok körében továbbra is alacsonyabb az átlagnál a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma (képünk illusztráció)

Fotó: Haáz Vince

Ugyanakkor a probléma fő forrása vidéken keresendő, ahogy a lakosság 40-45 százaléka él, és oktatási szempontból mostoha körülmények uralkodnak: például a helyben nyolc osztályt elvégző diáknak a távolba, városra kellene költöznie, hogy tovább tanuljon, ám ehelyett inkább a szülei mellett marad, és a létfenntartó mezőgazdaságban „ragad”. A jelenséget a tanerő hiánya, minősége is felerősíti, hiszen vidéken a legrosszabbul fizetettek a pedagógusok.

Az elemzésekben kitérnek a romániai iskolázottsági adatok etnikai lebontására is. Vasile Ghețău szerint nehezen magyarázható, miért vannak olyan nagy eltérések a nemzetiségek között a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányait tekintve.

Miközben a románok között 17,5 százalékos a diplomások aránya, több más nemzetiség jóval nagyobb számokkal büszkélkedhet: például a romániai zsidók 61, a görögök 52 és az örmények 49 százaléka végzett egyetemet. A másik véglet a romák 2 százalékkal.

Miközben Ghețău szerint a nagy eltérések okai az úgymond kevésbé látható kulturális modellekben keresendők, Mircea Kivu szerint például a zsidók esetében a közösség elöregedettsége adhat magyarázatot – szemben a romákkal, ahol sok a gyerek, minimális egyetemi esélyekkel. Ugyanakkor az idők folyamán megélt számtalan diszkrimináció is arra ösztökélhette a zsidókat, hogy a tanulásban keressenek mentőövet – olvasható az Adevărul portálon.

Az írásban nem térnek ki a romániai magyarok iskolázottsági szintjére, de

a népszámlálási adatok szerint közösségünkben az átlagnál kisebb, 13 százalék azok aránya, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.

A téma felmerült azon a kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen is, amelyet a 2022-es romániai összeírás témájában rendezett kedden este a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI). Elhangzott: a magyar népességen belül alacsonyabb a felsőfokú végzettek aránya Romániában a többséghez képest, ami elsősorban abból ered, hogy a nemzetállamban a permanens kisebbségek léte tartós strukturális hátrányt jelent, és ez az oktatásban is megnyilvánul. A magyarok iskolázottsági hátránya azonban az elmúlt 10 évben csökkent.

korábban írtuk

Népszámlálás: nem csalt a számokkal a román állam, csak élt a valósággyártás eszköztárával
Népszámlálás: nem csalt a számokkal a román állam, csak élt a valósággyártás eszköztárával

A számokhoz Romániában ugyanúgy viszonyulunk, mint a virslihez: amíg nem tudjuk, mit tettek bele, szeretjük. A népszámlálás esetében se tudjuk, mit foglaltak bele – hangzott el azon a kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a

Egyébként az Edupedu oktatási szakportál által december végén közölt adatok szerint az összesen 1 002 151, magyar nemzetiségűként megszámlált romániai polgár közül 130 051-en rendelkeznek felsőfokú, 501 411-en pedig középfokú végzettséggel, míg 370 689 személy legtöbb az általános iskola elvégzéséig jutott el, vagy még addig se.

korábban írtuk

Vallásszociológus: állandó az erdélyi magyar lakosság felekezeti szerkezete, nincs nagy átjárás
Vallásszociológus: állandó az erdélyi magyar lakosság felekezeti szerkezete, nincs nagy átjárás

Nincsen meglepő abban, hogy a történelmi egyházakhoz tartozó hívek száma azzal arányosan csökkent, ahogy a magyarság lélekszáma Romániában – mondta el a Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus a népszámlálás részadatai alapján.

korábban írtuk

Akár 1 millió 150 ezer magyarunk is lehet – Szociológus a népszámlálási adatok mögötti valóságról
Akár 1 millió 150 ezer magyarunk is lehet – Szociológus a népszámlálási adatok mögötti valóságról

Fenntartásokkal kell kezelni a 2022-es népszámlálásnak a statisztikai hivatal által közölt, különösen bizonyos megyék migrációs nyereségére vonatkozó adatait Kiss Tamás szociológus szerint.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 30., péntek

Kezdő vállalkozásokat támogató központ nyílt Székelyföldön

Kezdő vállalkozásokat támogató központ nyílt meg pénteken Sepsiszentgyörgyön, a Start Venture Studio (Start VS) feladata, hogy segítse a helyi startup-cégek nemzetközi terjeszkedését – tájékoztatta a szervezet pénteken az MTI-t.

Kezdő vállalkozásokat támogató központ nyílt Székelyföldön
2025. május 30., péntek

Sziklaomlás történt az Egyes-kőre vezető túraösvények egyikén

A Hargita megyei hegyimentők pénteken figyelmeztették a hegyitúrák kedvelőit, hogy a földcsuszamlások és sziklaomlások miatt a következő napokban kerüljék a Balánbányáról az Egyes-kőre vezető kék kereszttel jelzett túraösvényt.

Sziklaomlás történt az Egyes-kőre vezető túraösvények egyikén
2025. május 30., péntek

Harmadfokú árvízkészültség van érvényben szombat reggelig a Feketeügy folyón

Harmadfokú (vörös jelzésű) árvízkészültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) a Feketeügy Kovászna megyei szakaszára.

Harmadfokú árvízkészültség van érvényben szombat reggelig a Feketeügy folyón
2025. május 30., péntek

Elárasztotta a víz a bözödújfalusi templom hajóját, de egyelőre nincs ok aggodalomra

Az elmúlt hetek esőzései következtében víz alá került a tavaly átadott bözödújfalusi Összefogás templomának hajórésze. Szász Levente Loránd erdőszentgyörgyi polgármester a Krónikának elmondta, egyelőre nem aggódnak.

Elárasztotta a víz a bözödújfalusi templom hajóját, de egyelőre nincs ok aggodalomra
2025. május 30., péntek

A geológusok lakosságvédelmi zóna kijelölését sürgetik Parajdon

A parajdi sóbányában bekövetkezett vízbetörés következtében közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet alakult ki – állapítják meg erdélyi geológusok egy május 30-án közzétett szakmai állásfoglalásban.

A geológusok lakosságvédelmi zóna kijelölését sürgetik Parajdon
2025. május 30., péntek

Parajdra látogat Sulyok Tamás, aki anyagi támogatást is nyújt a leginkább rászoruló közösségeknek

Jövő heti erdélyi látogatása során Parajdot is felkeresi Sulyok Tamás – ezt maga a köztársasági elnök jelentette be pénteken Facebook-oldalán.

Parajdra látogat Sulyok Tamás, aki anyagi támogatást is nyújt a leginkább rászoruló közösségeknek
2025. május 30., péntek

Gyűjtést hirdet a székelyföldi árvízkárosultak számára az Erdélyi Református Egyházkerület

Az Erdélyi Református Egyházkerület gyűjtést hirdet a székelyföldi árvízkárosultak számára.

Gyűjtést hirdet a székelyföldi árvízkárosultak számára az Erdélyi Református Egyházkerület
2025. május 30., péntek

Meg fogják találni a parajdi sóbánya tragédiájának felelőseit, ígéri az RMDSZ

Antal Lóránt Hargita megyei RMDSZ-es szenátor csütörtök este a parajdiakkal találkozott egy nagygyűlés keretében. A politikus a Krónikának elmondta, hogy meg kell találni a tragédia felelőseit.

Meg fogják találni a parajdi sóbánya tragédiájának felelőseit, ígéri az RMDSZ
2025. május 30., péntek

Kovászna és Brassó megyében továbbra is súlyos az árvízhelyzet, utakat zártak le, embereket telepítettek ki

Továbbra is súlyos az árvízhelyzet Erdély keleti részén, Hargita megye mellett Brassó és Kovászna megyében is komoly gondokat okoz a lezúdult hatalmas mennyiségű eső.

Kovászna és Brassó megyében továbbra is súlyos az árvízhelyzet, utakat zártak le, embereket telepítettek ki
2025. május 30., péntek

Négyszáz hallgató tanulhat a BBTE frissen megnyílt Orvos- és Egészségtudományi Karán

A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) megnyitotta hivatalosan 23. karát, az Orvos- és Egészségtudományi Kart.

Négyszáz hallgató tanulhat a BBTE frissen megnyílt Orvos- és Egészségtudományi Karán