Fotó: Tóth Gödri Iringó
Sokrétű és szerteágazó, az ifjúságra fókuszáló szociológiai kutatások eredményeit összegző kötetet mutattak be Kolozsváron. A könyvbemutatóra az első Szociológus Nyílt Est alkalmával került sor pénteken a Planetárium kávéházban, ahol az érdeklődők megtudhatták, hogy a kortárs folyamatok, globalizációk, világjárványok „legnagyobb veszteseinek” tekinthető fiatalok miként reagálnak a világ történéseire.
2024. január 20., 17:062024. január 20., 17:06
2024. január 20., 17:472024. január 20., 17:47
A Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet (BBTE) és a Max Weber Társadalomkutató Központ szervezésében került sor pénteken a Vita Emese és Veres Valér által szerkesztett Változó ifjúság a Kárpát-medence országaiban – Szociológiai tanulmányok a magyar fiatalok két évtizedéről című könyv bemutatójára, amely a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) Kiadójának gondozásában jelent meg. Mint már a felvezetőben is elhangzott, az idősebb generációk tagjai gyakran szidják a fiatalokat, negatívan viszonyulnak hozzájuk, mert nem értik őket, ezért is fontos a szociológia szemüvegén keresztül is látni őket, komplexebb képet kialakítva róluk.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet képviseletében felszólaló Bokor Zsuzsa úgy jellemezte a hét tanulmányt és egy módszertani szöveget felsorakoztató kötetet, mint amelyik „megbirizgálja az emberi agyat”. A kutatások, illetve a kötet alapgondolata Budapesten született meg: ott vette kezdetét a 2000-es évek elején a később már határokon átívelő magyar ifjúságkutatás.
Csata Zsombor szociológusnak, egyetemi docensnek volt a feladata, hogy a kötetet méltassa, mely sok éves munkán, rendszeres időközönként ismételt kutatások eredményein alapszik. Kiemelte Veres Valér tanulmányát, aki a differenciáltság kérdéskörével foglalkozott, ennek aspektusait próbálta megragadni hét ifjúsági státuszcsoporton keresztül.
Veres Valér leszögezte, hogy a fiatalokat bizonytalanság jellemzi, amit fokozott a járványhelyzet is. Kiemelte, a korábbi hasonló tematikájú vizsgálatokhoz képest szembeötlő, hogy napjainkban a szülők iskolázottsága (pontosabban annak hiánya) már nem jelent hátrányt a fiatalok érvényesülése szempontjából. Ám más tényezők – mint például vidék/város kérdése, a nagycsalád – még inkább negatívan hathatnak az érvényesülés szempontjából, mint néhány évvel ezelőtt.
ami szöges ellentétben áll például a finnországi koncepcióval, ahol arra törekszenek, hogy mindenhonnan ugyanannyi eséllyel indulhasson a fiatal.
Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet munkatársa érdekesnek nevezte, hogy a magyarországi, illetve határon túli magyarlakta területek eredményei bizonyos témakörök esetében – mint például a médiafogyasztás – mennyire összecsengenek, más témakörökben pedig jelentős különbségek figyelhetőek meg közöttük – például a kockázati magatartások szempontjából.
Másfelől a magyarországi fiataloknak csak egyharmada végez testmozgást az iskolai tornaórákon kívül, míg a külhoni fiataloknak közel 60 százaléka.
A fiatalok már a 2008-as kutatások szerint is – akárcsak jelenleg – aggódtak, aggódnak az anyagiak miatt, a külhoni régiókban inkább, Magyarországon kevésbé a munkanélküliség miatt, illetve a külhoni régiókban élőket a fiatalok elvándorlásának problémája is foglalkoztatja. Hozzátette, hogy
Vita Emese beszélt a Geambaşu Rékával közösen végzett kutatás eredményeiről, mely a fiatalok párkapcsolati életére, a gyerekvállalás kérdésére koncentrált. Elmondása szerint az élettársi együttélés lett a leggyakoribb párkapcsolati forma, ugyanakkor alapvetően a késleltetés a jellemző a házasság és a gyerekvállalás szempontjából egyaránt.
a társadalomkutató hozzátette, az eredmény hátterében az is állhat, hogy nagyon átalakultak a kapcsolati formák, hiszen ma már nyitott kapcsolatok, angol kifejezéssel: „situationshipek” vannak. A kései elköteleződés hátterében állhat a bizonytalanság is, illetve a hagyományos értékek devalválódása, az individualizmus megerősödése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Villámcsapás ért két sétáló férfit péntek este a Krassó-Szörény megyei Sebesrom településen, egyikük meghalt.
Beomlott szombaton egy, a Zazar folyó felett átkelést biztosító híd oldalsó része a nagybányai terelőúton, a közúti forgalmat lezárták – közölte Doru Dăncuș polgármester.
Havonta több tucat tonna hulladékot – főleg nedves törlőkendőket és textíliákat – szednek ki az aradi vízművek munkásai a szennyvízfővezetékekből, és a dugulás nemcsak kellemetlenséget, hanem gyakran költséges javítást is okozhat.
Iskolájuk felújításának befejezéséért tüntettek Sepsiszentgyörgy egyetlen román középiskolájának, a Mihai Viteazul Főgimnáziumnak a diákjai és szüleik pénteken, az öt éve tartó munkálatok befejezését kérve.
Szerszámokkal és különböző barkácsfelszerelésekkel együtt ellopott körözött mikrobuszt tartóztattak fel a rendőrök péntek délelőtt a dél-erdélyi (A1-es) autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán.
Kemény büntetést fizet az, aki hivatalos iratok nélkül vadonból befogott állatot tart a portáján. Egy őzet tartó csíkszentsimoni lakost ezer lejre bírságolt meg az állatvédelmi rendőrség.
Romániában egyre több rotavírus-fertőzéses esetet regisztrálnak. Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a betegség leginkább az 5 év alatti gyermekeket érinti.
Az iskolaelkerülés, az antiszociális magatartások és a tiltott szerek fogyasztásának megelőzésére rendezett razziát a Szilágy Megyei Rendőr-főkapitányság, közösen a Szilágy megyei csendőrség tagjaival.
Felszámolná az „informális politikai alkuk” erdélyi magyar világát, felszabadítaná az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom, amely alternatív érdekérvényesítési csatornákon keresztül szeretne cselekvően fellépni.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából idén is megrendezi a Duna Napokat az Europa Nostra-díjas magyarlakta faluban a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás