Négy évvel ezelőtt összesen 650 ezüstpénzt találtak amatőr kincskeresők az újszentannai Avar-domb közelében, amelyet kiterjedtsége miatt a „Kárpátok Trójájaként” emlegetnek.
Megtalálták II. Thotmesz fáraó sírját az egyiptomi Luxorban található Királyok völgyének közelében. Az egyiptomi régészeti hatóság az utóbbi évek egyik legfontosabb feltárásaként kezeli a sír felkutatását.
A Maros alacsony vízszintjének köszönhetően egy középkori monoxylon, egy darab fatörzsből kivájt csónak maradványai kerültek felszínre Arad közelében. A régészek gyanítják, hogy egykoron sószállításra használt vízi alkalmatosságról van szó.
A 2019–2020-as ásatások során feltárt középső bronzkori lósírokhoz hasonló állattemetkezési helyet találtak a régészek a sepsiszentgyörgyi jégcsarnok építését megelőző leletmentesítés során.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói azonosították az első női fegyveres temetkezést a honfoglalás kori Kárpát-medencéből, a sárrétudvari-hízóföldi temetőből származó leletet a feltáráskor férfinak vélték.
A Wietenberg- és a Monteoru-kultúra időszakára tehető emberi sírokat tártak fel a sepsiszentgyörgyi Árkos-Hosszú régészeti lelőhelyen. Csontvázas temetkezésre utaló bronzkori leletek még nem kerültek elő dokumentálhatóan Délkelet-Erdélyben.
Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.
Ehhez hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő. A szarvasagancs zablapálcák azért számítanak ritkaságnak, mert funkcionális állapotban találták meg.
Rendhagyó módon mutatja be az Arad Megyei Múzeum régészeti osztálya a térségben feltárt leleteket. Az újszentannai Avar-dombot pedig háromdimenziós rekonstrukció segítségével fedezhetik fel az érdeklődők.
Nagy kiterjedésű középkori települést, az egykori Szepes falu maradványait találták meg Debrecenben, a déli ipari övezet területén, ahol a Déri Múzeum régészei 2022 augusztusától 2024 áprilisáig végeztek feltárásokat 13,5 hektáron.
Megtalálták a segesvári vár egyik lebontott tornyának, a szövők céhe által fenntartott Szövők tornyának alapjait a régészek – jelentette be hétfőn Ioan Iulian Sîrbu, a Maros megyei város polgármestere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss kutatás szerint a honfoglalók fia lehetett, de már a mai Kolozsvár tájain született az a harcos, akinek sírjából az egyetlen, Erdélyben talált veretes tarsoly maradványai kerültek elő.
A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolja, hogy mintegy kétezer letérdeltetett foglyot kaszaboltak le szablyával az ütközetet követően – tájékoztatott a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága.
Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon – közölte a magyarországi Nemzeti Régészeti Intézet a közösségi oldalon.
Újabb római kori falmaradványt tenne a nagyközönség számára is láthatóvá az önkormányzat Kolozsvár belvárosában – jelentette be hétfőn Emil Boc polgármester, aki szerint a napokban talált lelet a dák-római folytonosságot bizonyítja.
Öt régészeti lelőhelyet is találtak Bihar község most épülő terelőútján, ami miatt ki kell tolni a munkálatok befejezésének eredetileg tervezett határidejét – tudatta szerdán Ilie Bolojan, a Bihar megyei közgyűlés elnöke.
Megnyílt a Maros Megyei Múzeumban a Gepidae. A Maros völgye a kora népvándorláskorban című kiállítás – közölte Facebook-oldalán az intézmény.
Szent István király első ezüstdénárját találták meg a veszprémi várhegyen. A várnegyed megújítását kísérő régészeti feltárások során több mint 1000 éves műtárgyak, régészeti leletek és építészeti emlékek kerültek elő – áll a veszprémi várnegyed beruhá
Látogatottsági adatok