Számos rézkori, bronzkori tárgyakat talált már korábban Tatár Árpád régész, aki május elején egy háromezer éves női hajdíszre bukkant Beszterce-Naszód megyében. A szakember a leletek felkutatásáról, izgalmas munkájáról beszélt a Krónikának.
Több mint 400 késő középkori magyar dénárt és lengyel garast találtak a Temes megyei Gavosdián – jelentették be hétfőn Temesváron az illetékes intézmények képviselői, valamint a megtaláló személy.
Több mint háromezer éves ékszert talált egy földművelő egy Beszterce–Naszód megyei szántóföldön. Az aranyból készült hajdísz a késő bronzkorból származhat.
Rendkívül alulfinanszírozottak a megyei művelődési igazgatóságok, ami miatt nagy arányú szakemberhiánnyal küszködnek, ez pedig veszélybe sodorja a teljes örökségvédelmet.
Kincsekkel teli hajóroncsokat találtak Izrael középső részén, Cézárea egykori kikötőjének közelében a tenger mélyén – jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerdán.
A társas, közösségi sörfogyasztás 7000 évvel ezelőtti nyomára bukkantak Izraelben, a Jordán folyó völgyében lévő Tel Caf nevű régészeti lelőhelyen – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál kedden.
Több jelentős régészeti lelőhelyet is találtak a szakemberek a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával (A3) összekötő út nyomvonalának a feltárása során – jelentették be kedden a Körösvidéki Múzeum munkatársai.
A világ legnagyobb szabadtéri múzeumaként, egy ősi ünnep nagyszabású és látványos újrajátszásával, Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök jelenlétében felavatták csütörtökön Egyiptomban a Szfinxek útját.
Az épület alapkövére, egy kisebb méretű szarkofágra emlékeztető kőládára bukkantak a marosvásárhelyi Református Kollégium renoválásán dolgozó munkások. A Maros megyei múzeum régészei elszállították a kődobozt, amelyet várhatóan hétfőn nyitnak majd fel.
A reméltnél is nagyobb arányban kerültek elő leletek a Mohácsi Nemzeti Emlékhely öt tömegsírja közül a III. számú feltárása és tudományos vizsgálata során – jelentették be a kutatás résztvevői a Duna-parti városban sajtótájékoztatón szerdán.
Egy gyerek csontvázát találták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum szakemberei abban a római kori szarkofágban, melyet a Magyar (Bulevardul 21 Decembrie) utca felújítása során tártak fel.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpontban (BTK) elkezdődött azoknak az emberi maradványoknak a vizsgálata, amelyeket még április végén a régészeti feltárás első aktusaként emeltek ki a tihanyi apátság Királykriptájának sírépítményéből.
Nagyjából húsz csontvázra bukkantak a régészek a nagyváradi vár közelében zajló ásatás során, a P+R típusú mélygarázs építőtelepén, a szakemberek elmondása szerint az egykori Szentlélek székesegyház köré a középkorban elhantoltakról van szó.
Római falmaradványok, faragott kövek is előkerültek a sztánai református templom szentélyéből, így kiderült, hogy jóval régebbi az istenháza, mint eddig hitték. A Szilágy megyei településen most ért véget a régészeti feltárás.
Kitűnő állapotban megmaradt, római kori kövezett utat találtak az észak-erdélyi autópálya nyomvonalát feltáró régészek. A Zutor településen feltárt nem mindennapi leletet jelentősége ellenére nem lehet a helyszínen konzerválni: legyalulják a munkagépek.
Egyre tisztább képet kapnak a régészek a középkori Nagyváradról az ortodox katedrális mellett zajló ásatás során. A vár elővédműjének több szakasza mellett Péntekhely templomát és palánkját is megtalálhatták, előbbit meg is mutatnák.
Újra dolgoznak a régészek a nagyváradi ortodox katedrális melletti ásatáson. Doru Marta a Krónikának elmondta: a leleteket in situ őrzik meg, de ezek helyét akár a felszínen is megjelölhetik majd az építészek.
Bethlen Gábor konstantinápolyi követének, Szövérdi Gáspár Jánosnak és családjának az 1600-as évek elején épített kriptáját találták meg a Maros megyei Gyulakután, a református templom szentélyében végzett ásatások során – írta pénteken az Erdélyi Református Egyházker&
Látogatottsági adatok