A gazdag leletanyagban nagy mennyiségű állatcsontot is feltártak a régészek
Fotó: Déri Múzeum
Nagy kiterjedésű középkori települést, az egykori Szepes falu maradványait találták meg Debrecenben, a déli ipari övezet területén, ahol a Déri Múzeum régészei 2022 augusztusától 2024 áprilisáig végeztek feltárásokat 13,5 hektáron – tájékoztatta az intézmény az MTI-t kedden.
2024. szeptember 03., 21:012024. szeptember 03., 21:01
2024. szeptember 03., 21:052024. szeptember 03., 21:05
Közleményükben azt írták, Szepes első írásos említése az 1235-ös Váradi Regestrumban található. A váradi püspök bevételei és a pápai tizedjegyzékek alapján gazdag, nagy összeggel adózó település volt, amelynek János nevű papja esperesi ranggal rendelkezett. A 14. század közepén már 330 lelkes falut végül 1594-ben a krími tatárok pusztították el – ismertette a múzeum.
Az egykori lakóházak tüzelőberendezéseire a feltárt kályhaszemekből, díszes kályhacsempékből lehet következtetni. A különböző szerszámok és eszközök – sarlók, kapák, ollók, balták, fejszék, fúrók, vésők, ekevas, kengyelek, zablák, patkók, béklyólakat, kézimalmok, kések, szegek, szekérvasalások – a középkori ember gazdálkodásába, mindennapjaiba engednek bepillantást.
Az egykori épületekből számos ajtóvasalás, lakat és kulcs maradt fenn. Gyakoriak a lelőhelyen a szépen kidolgozott láda- és könyvveretek. Az egykori viseletből leginkább díszes csatok, gombok, gyűrűk és ruhaveretek maradtak ránk – írták.
Több apró tárgyat is találtak Szepesnél
Fotó: Déri Múzeum
A közlemény kiemeli, hogy a feltárt nagy mennyiségű állatcsontból jól kirajzolódnak a szepesiek állattartási és húsfogyasztási szokásai. A középkori ember kikapcsolódását, szórakozását szolgálhatták az előkerült hangszerek, sípok, furulyák és egy vasdoromb. A békés hétköznapok eszközei mellett feltűnik a leletanyagban a háború, a hatalmaskodások nyoma, nagyon sok muskétagolyó, nyílhegy, lándzsahegy, kard méretű parasztkés, buzogányfej, fokos, fegyverként is használható kisebb balta került elő – írták.
A távolsági kereskedelem bizonyítékai, a külföldi pénzek mellett, a szép számban előkerült posztóbárcák is. A lelőhely egyik különlegessége, hogy az eddig feltárt 2051 régészeti objektumból több mint 300 kút volt – ismertették. A leletanyag alapján a falu az írott forrásoknál évtizedekkel korábban, már a 12. század második felében létezett. A település fénykora a 15. századra tehető.
Az 1594-es pusztulását követően már csak tanyaszerű szórványos megtelepedés észlelhető a területén, egészen a 20. század elejéig. A század nagy történelmi viharai is nyomott hagytak földjén, mivel a megtalált leletek ebből az időszakból a második világháborús lövészárkok és katonasírok voltak – közölte a Déri Múzeum, megjegyezve, hogy a gazdag lelőhelyen az intézmény további feltárásokat is tervez a közeljövőben.
A Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle idei versenyprogramjába 12 fiatal erdélyi magyar filmes alkotása került be.
Új magyar film készül Bolond Istók címmel, az alkotás az alig 19 éves Arany János vándorszínészként töltött fél évét követi nyomon.
Közönségsiker-gyanús évadot nyit a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: többek közt a Chicago című nagy sikerű musical és a Piszkos Fred, a kapitány regény adatációja is szerepel a kínálatban.
Turnéra indul a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata, Budapesten és Szatmárnémetiben is bemutatja Ivan Viripajev Iráni konferencia című darabját Bocsárdi László rendezésében.
John Malkovich amerikai filmcsillag a 2024-2025-ös évadban visszatér a Temesvári Nemzeti Színházba.
Szeptember 1-jén Csukás Meserádió néven indította el újabb online rádióját a közmédia.
Kolozsvár újra nemzetközi seregszemlének ad otthont: szeptember 6. és 8. között nyolc ország művészei lépnek fel a WonderPuck Utcaszínházi Fesztiválon.
Visszatért szülővárosába, így újra a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat tagja lett Viola Gábor színművész – közölte a társulat.
Írói hagyatékok címmel 22. alkalommal szervezi meg írótáborát az Erdélyi Magyar Írók Ligája a Kolozs megyei Sztánán, a Kék Iringó Kúriában – közölte a szervezet.
A botrányos párizsi olimpiai megnyitó után a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap Szűz Máriáról készült karikatúrája borzolja a kedélyeket. Két keresztény szervezet a francia bírósághoz fordult jogorvoslatért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!