Az újonnan feltárt lósír
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
A 2019–2020-as ásatások során feltárt középső bronzkori lósírokhoz hasonló állattemetkezési helyet találtak a régészek a sepsiszentgyörgyi jégcsarnok építését megelőző leletmentesítés során. A Székely Nemzeti Múzeum munkatársai által végzett munkálatok – a lósír mellett – eddig több cölöpvázas ház maradványát, tárológödröket, ép vagy töredékes edényeket, agyagtárgyak és egy bronztűt hoztak a felszínre.
2025. február 06., 16:162025. február 06., 16:16
Január közepe óta végez megelőző feltárásokat a Székely Nemzeti Múzeum régészcsapata Sepsiszentgyörgy északi határában, a Sepsi Aréna szomszédságában épülő jégcsarnok helyén. A lósírokról és a többi eddigi eredményről az intézmény honlapján olvasható, szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményben számoltak be csütörtökön az archeológusok, akik mintegy húsz éve tudják, hogy a háromszéki megyeszékhely ezen részén, a Hosszú-láb dűlőnéven ismert környéken nagy kiterjedésű régészeti lelőhely van.
2019-ben és 2020-ban, az arénával szemközti területre tervezett Sapientia-campus területén a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma végzett feltárásokat, azoknak az eredményeiről a Krónika is beszámolt: különlegesnek számít az négy sír, amelyekben összesen nyolc, rituálisan elföldelt ló tetemét tárták fel, az állatokat az időszámításunk előtti 19–16. századra jellemző lószerszámokkal együtt temették el egykoron. Az állatok csontvázai mellett ritkaságnak nevezhető szarvasagancsból készült zablapálcákat és fejedelmi szekerek maradványait találták meg.
Ehhez hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő. A szarvasagancs zablapálcák azért számítanak ritkaságnak, mert funkcionális állapotban találták meg.
A Wietenberg- és a Monteoru-kultúra időszakára tehető emberi sírokat is feltártak ugyanott, amik azért különlegesek, mert csontvázas temetkezésre utaló bronzkori régészeti leletek még nem kerültek elő jól dokumentálható kontextusban Délkelet-Erdélyben.
A Székely Nemzeti Múzeum által végzett ásatásokról azt írták: „noha az idei kutatások egyelőre szerényebb eredményekkel szolgáltak, mint kollégáink pár évvel ezelőtt folytatott, eleve nagyobb felületet érintő ásatásai, annyi már most kijelenthető, hogy a lelőhelynek ez a része is számos érdekességet tartogat még a régész számára.”
Az épülő jégcsarnok környéke gazdag régészeti lelőhely
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
A pár évvel ezelőtt feltárt, középső bronzkori lósírok most egy újabb, hasonló temetkezéssel bővültek.
A lószerszám további díszei voltak a bekarcolt spirálmotívummal ellátott, szintén agancsból csiszolt korongok is.
Az ásatás során feltárt objektumok és leletanyag többsége a késő bronzkor vagy a korai vaskor idejéből származik. Ennek a korszaknak a jellegzetes régészeti emlékanyaga a Gáva-Holihrady kultúrkör, amelynek népe hatalmas területet hódított meg a Kr. e. 12–9. századok folyamán, a magyar Alföldtől Erdélyen át egészen a Dnyeszter felső folyásáig.
Egy feltárt tárolóverem
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
Az ásatás során eddig előkerült:
Különleges leletként megemlíthető egy bronz tokos-füles balta készítésére használt öntőminta, néhány miniatűr agyagtárgy és egy bronztű.
A Wietenberg- és a Monteoru-kultúra időszakára tehető emberi sírokat tártak fel a sepsiszentgyörgyi Árkos-Hosszú régészeti lelőhelyen. Csontvázas temetkezésre utaló bronzkori leletek még nem kerültek elő dokumentálhatóan Délkelet-Erdélyben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.
Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szászsebesről a Fehér megyei Mogos faluba nagyszombaton hazautazó rendőr egy felborult kocsiból mentett ki egy idős férfit, aki a gyors beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Ég a száraz növényzet a Maroshévíz határában levő egyik dombon – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.
Szívet melengető gesztussal reagált a kolozsvári CFR a közelmúltban történt erőszakos, magyarellenes incidensre.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóra történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Két magyarországi gépjármű ütközött össze csütörtök délután a tornyai határátkelő közelében, Arad megyében. A balesetben életét vesztette egy 76 éves magyarországi illetőségű féri, női utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.
Az eredetileg háromévesre tervezett munka kezdete után hét és fél évvel elkészülhet végre egy vasúti alagút a IV-es számú páneurópai közlekedési folyosó Arad megyei szakaszán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!