Párosával eltemetett lovak csontvázai
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Régészeti szempontból különleges leletegyüttest tártak fel a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Árkos határában végzett 2019-es és 2020-as ásatások során: a párosával eltemetett lovak sírjaihoz hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő, a szarvasagancsból készült zablapálcák pedig azért számítanak ritkaságnak, mert az állatok csontvázain, funkcionális állapotban találták meg őket.
2024. október 13., 14:512024. október 13., 14:51
2025. február 06., 13:122025. február 06., 13:12
A Sepsiszentgyörgyről Csíkszereda felé vezető országút nyugati oldalán egy kilenc és fél hektáros területen zajlottak a leletmentesítési munkálatok 2019-ben és 2020-ban: az első évben egy, a másodikban két ásatást végeztek a szentgyörgyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum munkatársai Valerii Kavruk igazgató vezetésével. A közgyűjtemény részéről Puskás József régész naponta nyomon követte a munkálatokat, de a feltárást végző cég részéről is sok régész volt jelen.
Az Árkos-Hosszú nevű lelőhelyen többek között
A környéken feltárt maradványok 90 százaléka az úgynevezett Gáva-kultúrából való, a Krisztus előtti 1200 és 800 közötti időszakból – olvasható a múzeum Facebook-oldalán a minap közzétett összefoglalóban.
Árkos jelenleg a kovásznai megyeszékhelyhez tartozik közigazgatásilag, az a terület pedig, ahol az ásatások folytak, az egykori közbirtokosság tulajdona volt, és a Hosszú dűlőnévről nevezték el a lelőhelyet Árkos-Hosszúnak.
A közösségi oldalon megjelent összegzés nem egy átfogó tanulmány, hanem csak a lovak sírjaira összpontosító írás, a közeljövőben a helyszínen talált emberi maradványokról és temetkezési szokásokról is megjelenik egy értekezés – mondta a Krónika érdeklődésére Puskás József, az ásatásokat vezető archeológus. Magyarázata szerint a késő-bronzkor első időszakára, a Kr. e. 1800–1300 közötti évekre jellemző az a humán és állati temetkezési szokás, amire Árkos-Hosszún fény derült, és a Kárpátoktól nyugatra, illetve a Pannon-síkságon még nem találtak hasonlót.
Szenzációsnak számítanak a lovak pofáján látható szarvasagancsból készült zablapálcák – mondják még zablatagnak is –, mert ezeket olyan helyzetben találták meg, ahogy használták őket.
Ritkaságnak számító zablatagok
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
„Azért különlegesek, mert nem az eke fordított ki egyet valamelyik szántóföldön, vagy egy szemétdobon talált darabról van szó, hanem épségben megmaradt, funkcionális helyzetben lévő zablapálcákról” – mondta a szakember, aki szerint az is arra utal, hogy fogatot húztak a lovak, mert a zablapálcák nem mindkét szájszélükön voltak, hanem a menetirány szerinti külső pofájukon. „Ezek a zablatagok alapból ritkaságnak számítanak, eddig a Kárpátok kanyarulatától keletre, főleg a kazahsztáni sztyeppén kerültek elő, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten” – tette hozzá Puskás József.
A zablapálcák alapján arra következtettek, hogy a lovakat a lószerszámmal együtt temették el, és bizonyára más díszítéseket is a sírokba helyeztek, amelyek azonban az enyészetté váltak. A kutató szerint ez a temetkezési szokás arra utal, hogy tehetős, vezető személyiség lovairól volt szó. Ritkaság az ugyanott talált kör alakú zablatag is, amely a régész szerint az Ural-környéki Alakul-kultúrára jellemző.
Térkép a délkelet-európai és eurázsiai lósírok lelőhelyeiről
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
A szénizotópos vizsgálat alapján megállapították, hogy a lovak temetése elég hosszú ideig volt gyakorlatban, időszámításunk előtt az 1750-es évektől az 1500-as évekig. Házmaradványokat, használati eszközöket és emberi sírokat is találtak a helyszínen, és még ha azok későbbi időszakra is tehetők, gyanítják, hogy ugyanazé a népcsoporté, amelyik a lovakat ily módon hantolta el.
„A környezettől elütő tárgyak alapján úgy gondoljuk, hogy valahonnan a Fekete-tenger északi partvidékéről érkezett népek lehettek, akik a lovaikat az Olt partján temették el. De mivel 3500-4000 évvel ezelőtti népekről beszélünk, írásos feljegyzések nem maradhattak fenne, így további kutatásokra van szükség, hogy megállapítsuk, kik voltak ők” – fejtette ki Puskás József.
Rekonstruált rajz arról, ahogy a sírokba helyezték az igavonó állatokat
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
A Sapientia Alapítvány által támogatott ásatásokról beszámoló régész elmondta: a közeljövőben az út másik oldalán, a Sepsi Aréna szomszédságában épülő jégcsarnok tervezett területén fognak leletmentesítési munkálatokat végezni, ugyanis a törvény szerint a nyilvántartott lelőhelyeken nem szabad építkezési munkálatokat végezni, amíg a régészek fel nem térképezték a terepet.
Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.
A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.
Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.
Hatvanötezer lej értékű valutát és egyéb értékeket tartalmazó táskát talált a dél-erdélyi autópálya egyik parkolójában, amit a szászsebesi rendőrségnek adott át egy férfi.
Véget ért vasárnap a 10. Double Rise fesztivál a festői szépségű, Fehér megyei Torockón.
Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben vasárnap Arad megyében.
Kiszálltak vasárnap a rendőrök a mezőméhesi gyújtogatás és gyilkosság elkövetésével gyanúsított Emil Gânj fiú- és lánytestvérének lakásához. A nyomozáshoz közel álló források szerint egy másik nő lakásán is házkutatást tartanak.
szóljon hozzá!