Párosával eltemetett lovak csontvázai
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Régészeti szempontból különleges leletegyüttest tártak fel a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Árkos határában végzett 2019-es és 2020-as ásatások során: a párosával eltemetett lovak sírjaihoz hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő, a szarvasagancsból készült zablapálcák pedig azért számítanak ritkaságnak, mert az állatok csontvázain, funkcionális állapotban találták meg őket.
2024. október 13., 14:512024. október 13., 14:51
2025. február 06., 13:122025. február 06., 13:12
A Sepsiszentgyörgyről Csíkszereda felé vezető országút nyugati oldalán egy kilenc és fél hektáros területen zajlottak a leletmentesítési munkálatok 2019-ben és 2020-ban: az első évben egy, a másodikban két ásatást végeztek a szentgyörgyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum munkatársai Valerii Kavruk igazgató vezetésével. A közgyűjtemény részéről Puskás József régész naponta nyomon követte a munkálatokat, de a feltárást végző cég részéről is sok régész volt jelen.
Az Árkos-Hosszú nevű lelőhelyen többek között
A környéken feltárt maradványok 90 százaléka az úgynevezett Gáva-kultúrából való, a Krisztus előtti 1200 és 800 közötti időszakból – olvasható a múzeum Facebook-oldalán a minap közzétett összefoglalóban.
Árkos jelenleg a kovásznai megyeszékhelyhez tartozik közigazgatásilag, az a terület pedig, ahol az ásatások folytak, az egykori közbirtokosság tulajdona volt, és a Hosszú dűlőnévről nevezték el a lelőhelyet Árkos-Hosszúnak.
A közösségi oldalon megjelent összegzés nem egy átfogó tanulmány, hanem csak a lovak sírjaira összpontosító írás, a közeljövőben a helyszínen talált emberi maradványokról és temetkezési szokásokról is megjelenik egy értekezés – mondta a Krónika érdeklődésére Puskás József, az ásatásokat vezető archeológus. Magyarázata szerint a késő-bronzkor első időszakára, a Kr. e. 1800–1300 közötti évekre jellemző az a humán és állati temetkezési szokás, amire Árkos-Hosszún fény derült, és a Kárpátoktól nyugatra, illetve a Pannon-síkságon még nem találtak hasonlót.
Szenzációsnak számítanak a lovak pofáján látható szarvasagancsból készült zablapálcák – mondják még zablatagnak is –, mert ezeket olyan helyzetben találták meg, ahogy használták őket.
Ritkaságnak számító zablatagok
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
„Azért különlegesek, mert nem az eke fordított ki egyet valamelyik szántóföldön, vagy egy szemétdobon talált darabról van szó, hanem épségben megmaradt, funkcionális helyzetben lévő zablapálcákról” – mondta a szakember, aki szerint az is arra utal, hogy fogatot húztak a lovak, mert a zablapálcák nem mindkét szájszélükön voltak, hanem a menetirány szerinti külső pofájukon. „Ezek a zablatagok alapból ritkaságnak számítanak, eddig a Kárpátok kanyarulatától keletre, főleg a kazahsztáni sztyeppén kerültek elő, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten” – tette hozzá Puskás József.
A zablapálcák alapján arra következtettek, hogy a lovakat a lószerszámmal együtt temették el, és bizonyára más díszítéseket is a sírokba helyeztek, amelyek azonban az enyészetté váltak. A kutató szerint ez a temetkezési szokás arra utal, hogy tehetős, vezető személyiség lovairól volt szó. Ritkaság az ugyanott talált kör alakú zablatag is, amely a régész szerint az Ural-környéki Alakul-kultúrára jellemző.
Térkép a délkelet-európai és eurázsiai lósírok lelőhelyeiről
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
A szénizotópos vizsgálat alapján megállapították, hogy a lovak temetése elég hosszú ideig volt gyakorlatban, időszámításunk előtt az 1750-es évektől az 1500-as évekig. Házmaradványokat, használati eszközöket és emberi sírokat is találtak a helyszínen, és még ha azok későbbi időszakra is tehetők, gyanítják, hogy ugyanazé a népcsoporté, amelyik a lovakat ily módon hantolta el.
„A környezettől elütő tárgyak alapján úgy gondoljuk, hogy valahonnan a Fekete-tenger északi partvidékéről érkezett népek lehettek, akik a lovaikat az Olt partján temették el. De mivel 3500-4000 évvel ezelőtti népekről beszélünk, írásos feljegyzések nem maradhattak fenne, így további kutatásokra van szükség, hogy megállapítsuk, kik voltak ők” – fejtette ki Puskás József.
Rekonstruált rajz arról, ahogy a sírokba helyezték az igavonó állatokat
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
A Sapientia Alapítvány által támogatott ásatásokról beszámoló régész elmondta: a közeljövőben az út másik oldalán, a Sepsi Aréna szomszédságában épülő jégcsarnok tervezett területén fognak leletmentesítési munkálatokat végezni, ugyanis a törvény szerint a nyilvántartott lelőhelyeken nem szabad építkezési munkálatokat végezni, amíg a régészek fel nem térképezték a terepet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Salrom vállalat beruházási igazgatója csütörtöki parajdi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Korond-patak elterelése a munkálatok összetettsége miatt késik.
Több mint száz rendőrt és csendőrt mozgósítottak a Marosvásárhelyen július 3–6. között zajló VIBE fesztiválra. Az egyenruhások kiemelt figyelmet fordítanak az alkohol vagy pszichoaktív szerek hatása alatti járművezetés kiszűrésére és büntetésére.
Az RMDSZ kezdeményezésére indult országos bölcsődeépítési program keretében megvalósult 26. kisdedóvót adták át szerda délután az Arad-hegyaljai Pankotán.
Ismét telefonos csalásokra figyelmeztet a rendőrség, felhívják a figyelmet, ha ismeretlen számról érkezik hívás, nagyon körültekintőnek lenni, és nem szabad megadnunk semmilyen személyes adatunkat.
A Maros Megyei Tanács, a Visit Maros és a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat közös projektjeként egy panorámatávcsövet szereltek fel a Görgényi-havasok Zászpás-csúcsára.
Radu Miruță gazdasági, digitalizációs, vállalkozási és idegenforgalmi miniszter bejelentette: javasolta a részvényesek közgyűlésének, hogy hívják vissza a Salrom Országos Sótársaság igazgatótanácsának tagjait a parajdi sóbányában bekövetkezett katasztrófát vizsgál&o
Erdőtűz ütött ki szerda este a Cibles-hegység Arcer-csúcsának oldalán, közel a csúcshoz.
A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon 38 000 lejre emelték a Salrom Országos Sótársaság igazgatójának fizetését a részvényesek közgyűlésének határozatával – irányította rá a figyelmet Radu Miruță gazdasági miniszter szerdán.
Több százezer diák megélhetését és továbbtanulását veszélyezteti a kormány ösztöndíjrendszer-átalakító terve. A magyar diákszövetségek vezetői rámutattak, a tervezet ebben a formában visszalépést jelent a korszerű, európai szintű oktatás felé vezető úton.
Július 5-én, szombaton újra megszervezik az Ezer Székely Leány Napját a csíksomlyói hegynyeregben, a tiszteletbeli házigazda szerepét idén Csíkszentkirály község tölti be.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!