Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon

A török hódoltság korából származó település nyomai az alsóvárban Visegrádon •  Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet

A török hódoltság korából származó település nyomai az alsóvárban Visegrádon

Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet

Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon – közölte a magyarországi Nemzeti Régészeti Intézet a közösségi oldalon.

Krónika

2024. május 10., 16:592024. május 10., 16:59

Amint az intézet képviselői részletezik, a visegrádi műemlékegyüttes újjászületését megelőző régészeti feltárás során a Zsigmond király idején épült Szűz Mária templom romjait találták meg egy teniszpálya alatt. A feltárt főoltár előtti kripta környékén nemcsak a szentély leomlott későgótikus boltozatának darabjait hozták a felszínre, hanem egy több száz évvel ezelőtti összecsapás nyomait is.

A ferences templom feltárása a korábbi teniszpálya területén •  Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet Galéria

A ferences templom feltárása a korábbi teniszpálya területén

Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet

2021-ben indult a visegrádi vár és környékének méltó megújulását célzó Visegrád Reneszánsza fejlesztési program, melynek eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá.

A rekonstrukciót a falakra veszélyes invazív növényzet eltávolítása és a 3D lézer szkenneléssel elvégzett felmérés mellett régészeti feltárások előzik meg. Tavaly az egykori királyi palota közelében találtak rá egy 700 éves, aranyozott, ruhakapocs párra, melynek tulajdonosa Piaszt Erzsébet királyné, I. Károly (Róbert) hitvese is lehetett, ugyanis a feltárt épület feltehetően az ő házának épült.

A réztál, amelynek felületén fegyverek által ejtett mélyedések láthatók •  Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet Galéria

A réztál, amelynek felületén fegyverek által ejtett mélyedések láthatók

Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet

Idén márciusban folytatódott Visegrád történetének legnagyobb szabású kutatása, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei végeznek a Várkapitányság megbízásából. A munka során először a török hódoltság korából származó település nyomaira bukkantak az alsóvárban.

Előkerültek 16-17. századi kerámiák, bepecsételt pipák és egy női kozmetikumokhoz köthető ezüst készlet, valamint fémből készült lövedékek, lábvasak, csontnyelű kések, továbbá középkori érmék, oszmán-török akcsék, II. Mátyás és II. Ferdinánd dénárjai.

Török temetkezési helyszín található a visegrádi fellegvár alatt •  Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet Galéria

Török temetkezési helyszín található a visegrádi fellegvár alatt

Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet

Érdekesség, hogy az oszmánok által használhatott épületekben többségében hamisított érmék voltak, melyek közül figyelmet érdemel egy 17. századi francia ezüst Écu megbarnult másolata. Feltártak a fellegvár kaputornyánál egy feltehetően török temetkezési helyszínt és egy ovális alakú beomlott boltozatú kemencét is, ezek az előkerült leletanyag alapján az 1680-as évek környékére datálhatók.

A régészek számára legígéretesebbnek a királyi palota szomszédságában található teniszpálya feltárása bizonyult, ahol egykor a Zsigmond király alapította ferences kolostor állt. Már az első napon megtalálták a templom maradványait, majd a főoltár előtt egy kripta is előkerült, amelyre ráomlott a szentély több mint száz darab későgótikus boltozati bordája. A beomlott kripta törmelékei között három holttest csontmaradványa feküdt. A mellettük talált tárgyak – például egy sarkantyú és számos ólom puskagolyó – alapján, feltehetően katonák lehettek.

Előkerült leletek •  Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet Galéria

Előkerült leletek

Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet

Egy réztál volt a közelükben, amit talán védekezésre használtak, mivel felületén fegyverek által ejtett mélyedések láthatók. Mindez arra utalhat, hogy a templom nemcsak a fosztogatásnak, hanem egy véres összecsapásnak is színhelye lehetett.

Vélhetően 1544 után omolhatott be, amikor Visegrád oszmán-török kézre került, évszázadokra eltemetve a királyi vár egykori gazdagságának és pusztulásának emlékeit, melyeket a régészek ásója hozott ismét napfényre.

A főoltár előtt egy kripta is előkerült •  Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet Galéria

A főoltár előtt egy kripta is előkerült

Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet

A Visegrád Reneszánsza program keretében a következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvár és a királyi palota is megújul.

A kulturális, infrastrukturális és turisztikai fejlesztések mellett akadálymentesítik és gyalogosan bejárhatóvá teszik az épületegyüttest, összekapcsolják a várrendszer alsó és felső részeit.

A munkálatok több ütemben valósulnak meg, hogy a rekonstrukció idején is látogatható legyen a fellegvár, az alsóvár és a királyi palota egy része.

A szentély boltozati bordái •  Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet Galéria

A szentély boltozati bordái

Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet

korábban írtuk

Dák-római folytonosságot lát benne, közszemlére bocsátaná a római kori falat Kolozsvár polgármestere
Dák-római folytonosságot lát benne, közszemlére bocsátaná a római kori falat Kolozsvár polgármestere

Újabb római kori falmaradványt tenne a nagyközönség számára is láthatóvá az önkormányzat Kolozsvár belvárosában – jelentette be hétfőn Emil Boc polgármester, aki szerint a napokban talált lelet a dák-római folytonosságot bizonyítja.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 16., szombat

Borsodi L. László kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron

Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.

Borsodi L. László kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron
2024. november 16., szombat

Igenis lehetnek a kortársaink Arany Jánosék: ifj. Vidnyánszky Attila újabb bravúros rendezése

Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.

Igenis lehetnek a kortársaink Arany Jánosék: ifj. Vidnyánszky Attila újabb bravúros rendezése
2024. november 16., szombat

Rejtőzködő kincseket hozott felszínre a Kölcsey Galéria – Album jelent meg a kiállítássorozat tíz évéről

A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.

Rejtőzködő kincseket hozott felszínre a Kölcsey Galéria – Album jelent meg a kiállítássorozat tíz évéről
2024. november 15., péntek

Hiedelmekről mindenkinek: Nagybánya mindennapjait is meghatározta a boszorkányság

A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.

Hiedelmekről mindenkinek: Nagybánya mindennapjait is meghatározta a boszorkányság
2024. november 15., péntek

Wagner Nándor hazatért Nagyváradra, de még mindig nem teljesen

Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének az aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony mellszobra.

Wagner Nándor hazatért Nagyváradra, de még mindig nem teljesen
2024. november 15., péntek

Kisebbségi társulatok seregszemléje: 25 előadás és kísérőprogramok Szatmárnémetiben

Szatmárnémetiben zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál, amely a romániai kisebbségi színjátszást képviselő társulatokat, és azok reprezentatív előadásait vonultatja fel.

Kisebbségi társulatok seregszemléje: 25 előadás és kísérőprogramok Szatmárnémetiben
2024. november 14., csütörtök

Még várni kell a jó értelemben sokkoló dramaturgiára a 21. századi romániai színházi életben

Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.

Még várni kell a jó értelemben sokkoló dramaturgiára a 21. századi romániai színházi életben
2024. november 14., csütörtök

Színes kavalkád a színházi iskolák marosvásárhelyi találkozóján

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tizedik alkalommal szervezi meg a Színházi Iskolák Találkozóját 2024. november 15–24. között – tájékoztatott csütörtökön a Magyar Művészeti Kar titkársága.

Színes kavalkád a színházi iskolák marosvásárhelyi találkozóján
2024. november 13., szerda

Adyék szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját nagykárolyi iskolások

Ady Endre nagykárolyi szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját a helyi Vasile Lucaciu vegyes tannyelvű általános iskola magyar hatodikosai.

Adyék szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját nagykárolyi iskolások
2024. november 12., kedd

Románia legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg

Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.

Románia legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg