Közös román–magyar feltárás folyik Egresen
Fotó: Facebook/Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség
Július utolsó napján befejeződtek az idei régészeti ásatások az egykori ciszterci Boldogságos Szűz Mária apátság lelőhelyén, a Temes megyei Egresen, ahol II. András magyar király és felesége, Courtenay Jolánta sírját is megtalálták. A közös román–magyar feltárások 2016-ban kezdődtek a temesvári Bánság (Banatul) Nemzeti Múzeum és a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének szakértőinek részvételével. Az idei egresi kutatások a kolostor temploma bejáratának és a keresztfolyosó folytatásában található kolostorépületnek az elemzésére összpontosítottak. II. András temetkezési helyének feltárása a magyar nemzeti emlékezet és a történettudat szempontjából nagy jelentőségű.
2025. augusztus 11., 19:082025. augusztus 11., 19:08
A Maros déli partján, a mai Temes és Arad megye határán található a közigazgatásilag Nagyszentpéter (Sânpetru Mare) községhez tartozó Egres (Igriș) falu, egy több mint 800 éves múltra visszatekintő település. A krónikák és dokumentumok szerint 1179-ben III. Béla magyar király ciszterci kolostort alapított itt. A szerzetesek Franciaországból, Pontigny-ből érkeztek, amely akkoriban a rend egyik fontos központja volt. Az 1220-as évektől kezdve II. András magyar király és második felesége, Courtenay Jolánta jelentős támogatást nyújtottak a kolostornak, s valamivel több, mint egy évtizeddel később a királyi pár itt talált örök nyugalomra – ezt immár a régészeti ásatások is bizonyítják.
A királysírok feltárása mellett a régészek az egykori kolostort és a területén lévő sírokat is kutatták, az egykori apátság elméleti rekonstrukcióját is elkészítették, hogy az utókor minél több ismerettel gazdagodjon a 12–13. századról. A munka ezen a nyáron is folytatódott a temesvári Bánság (Banatul) Nemzeti Múzeum és a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének szakértőinek a részvételével: romániai részről Daniela Tănase projektvezető és Kopeczny Zsuzsanna régészek, Magyarországról Major Balázs egyetemi docens és Jámbor Keve Botond egyetemi hallgató irányításával.
A kutatási program 2013-ban kezdődött el Egresen. A 19. században még meglévő romokat teljesen elbontották, így látható nyoma nem maradt a kolostornak. A korábbi források tanulmányozásával, légi fotózással és geofizikai kutatások segítségével sikerült meghatározni az egykori épületek pontos helyét. Ekkor kezdődött meg a mai faluban még megőrzött, az egykori kolostorból faragott kövek felmérése is. E kutatások eredményei alapján döntöttek a közös ásatások megkezdéséről, az első „kapavágást” 2016-ban végezték.
A falrészek jól követhetőek voltak, ami azt jelentette, hogy nem bontották el az alapokig a kolostort, s a régészek meglelték a templom padlószintjét is, ami alatt késő középkori sírokat és egy, a tatárjáráshoz köthető, építési törmelékkel és emberi maradványokkal feltöltött tömegsír nyomaira bukkantak.
Rengeteg sírt tártak fel
Fotó: Facebook/Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség
Az évek során újabb érdekes leletek kerültek elő,
Előkerült többek közt egy oszloptalapzat, egy középkori ajtószárny faragott töredéke, valamint egy vörösmárvány szoborfej. Ezek a leletek tanúskodnak az apátság egykori művészeti és kulturális gazdagságáról.
A temesvári régészek részéről Daniela Tănase beszélt a Krónikának az eredményekről. „Az idei ásatások elsősorban a kolostor és a templom alaprajzával kapcsolatos új információkat hoztak. Az alaprajz arra utal, hogyan néztek ki az épületek, hol helyezkedtek el, milyen terv alapján készültek. Különlegesek azok a vörös márványból készült építészeti töredékek, amelyek a királyi sírokat díszítették.
Nagyon szépek az angyalfejek, arkangyalok, valószínűleg bibliai vagy akár történelmi személyek ábrázolásai, amelyeket találtunk. Sajnos nem tudjuk pontosan, mit ábrázolnak: lehet, hogy a meghalt királyt életének különböző szakaszaiban mutatják be” – mesélte a szakértő.
Kiemelte a különféle liturgikus leleteket is. „Egy kis keresztet találtunk egy emberi csontokat tartalmazó gödörben, amely kapcsolatban van az 1241-es tatárjárással, amikor elpusztították az egresi kolostort. Ugyanott találtunk egy kis hegyikristálykulacs-töredéket is, ami egészen különleges, és amiben valószínűleg szentek csontereklyéit őrizték. Az ilyen darabok nagyon ritkák és biztos, hogy II. András király hozta ide, aki szentföldi keresztes hadjáratán különféle szent ereklyéket vásárolt” – mondta Daniela Tănase.
Daniela Tănase temesvári régész az ásatások helyszínén
Fotó: Facebook/Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség
A régész szerint Egres nagyon fontos vallási és kulturális központ volt. Ennek bizonyítéka, hogy III. Béla alapította, illetve az utódai is különféle kiváltságokat adományoztak a kolostornak. „A legnagyobb jótevő II. András király volt, akit Egresen temettek el.
Egres hiteleshely volt, és a kolostor apátjai részt vettek különféle egyházi zsinatokon vagy a magyar királyság szintjén fontos kérdések megvitatásában” – ismertette a szakember, aki szerint a jövőben feltárják azokat az épületeket, amelyek a kolostort alkották, és ásatásokat végeznek a templom belsejében is.
A budapesti Régészettudományi Intézet vezetője, Major Balázs egyetemi docens szerint az a kolostor, amit 1179-ben III. Béla alapított Egresen, az akkori legmodernebb európai szerzetesrendnek volt az egyik kiemelt központja, gyakorlatilag a Kárpát-medence talán legfontosabb ciszterci kolostora. A budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára ezt a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség sajtóirodájának munkatársai által készített interjúban fejtette ki, a beszélgetés írott és a videós változata megtalálható az egyházmegye honlapján.
Szerinte nem véletlen, hogy II. András király második felesége, Courtenay Jolánta ezt választotta temetkezési helyül, mivel az ő családtagjai Pontigny-be temetkeztek. A kolostor alaprajza teljesen rendhagyó: az építkezéseknek két nagy periódusa volt, és a végeredmény egy nem tipikus ciszterci alaprajz – magyarázta. „A feltárások során szintén nem egy ciszterci jellegzetességgel szembesültünk, amikor azt láttuk, hogy egy korábbi falu helyére épült, sőt egy korábbi falu templomát vágja ketté a monostor temploma. A ciszterci szerzetesek általában a világtól távol, feltöretlen földeken, erdőkben telepedtek le, és úgy hoztak létre belőle mintagazdaságot.
Itt vezetett a fő sóútvonal, az hatalmas jövedelmeket generált. Tehát emellett épült fel, egy korábbi település helyén. Végezetül nagyon fontos kiemelni, hogy királyi temetkezési hely volt, tehát nemcsak a második feleséget, Jolántát temették ide, hanem a férjet, II. András királyt is, aki az egyik legdicsőbb Árpád-házi uralkodó. A feltárások során úgy tűnik, hogy sikerült megtalálni az eredeti sírok helyét, amit valószínűleg a mongol pusztítás döntött romba. Ennek a mongol pusztításnak a nyomait is sikerült megtalálni egy tömegsír formájában” – mondta a szakember.
Látványkép arról, hogy a kolostor hogy illeszkedne be a mai faluba
Fotó: Facebook/Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség
Major Balázs szerint az egresi lelőhely nemzetközi jelentőségű, hiszen egy kiemelt uralkodó király temetkezési helye, ráadásul II. András is nemzetközi felmenőkkel rendelkezett, lévén maga is félig francia. „Része volt a nemzetközi vérkeringésnek, mivel ő volt a magyar királyság egyetlen keresztes hadvezére, aki saját sereggel jelenik meg a Szentföldön 1217–1218 folyamán. Európából önálló országként, saját királya vezetésével, önálló hadsereget az angolok, a franciák és a németek küldtek, plusz a Magyar Királyság. Továbbá,
Nagyapja a legendás Chatillon Rajnáld a korszak leghíresebb keresztes lovagja volt, tehát amikor az ő egyetlen utóda megjelent a Szentföldön, akkor mindenki várta. Hazafele jövet pedig ő volt az egyedüli keresztes uralkodó a kétszáz év alatt, aki nem tengeren hozta haza a hadseregét, hanem a szárazföldön. Szíriából jött vissza Magyarországra, az utat pedig arra használta, hogy távolra tekintő nemzetközi diplomáciai szövetségi hálózatot építsen. (…) Nemzetközi jelentőségű még, hogy II. András Európa egyik védőszentjének, Szent Erzsébetnek az apja” – olvashattuk többek között a püspsökség honlapján.
A budapesti kutató szerint nagyon jó munkakapcsolat alakult ki a magyar és román kollégák között, továbbá a jövő generáció képzése szempontjából is fontos helyszín Egres.
Major Balázs szerint nemzetközi jelentőségű hely Egres
Fotó: Facebook/Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség
„Aki itt áshat, speciális tapasztalatra tesz szert. Fontos lenne, hogy meghatározzuk az elkövetkező években a kolostor pontos kiterjedését is, mert a templomét most már nagyjából ismerjük. A kolostor jóval nagyobb volt, mint amire először számítottunk. Betekinteni a belső legfontosabb helyiségekbe egy-egy szelvénnyel, megnézni, hogy mi van ott, tényleg ott volt-e a refektórium, a dormitórium, a könyvtár, vannak-e látható maradványai ezeknek az objektumoknak? Nem lenne elvetélt gondolat bemutatni ezt az egészet itt a helyszínen, Csanád szomszédságában, vagyis itt lenne egy másik olyan fontos korai egyházi hely, amit érdemes lenne láthatóbbá tenni” – fogalmazott Major Balázs.
A ciszterci rend vagy ciszterciták (latinul: Sacer Ordo Cisterciensis, rövidítve O.Cist.), magyarul gyakran cisztercita rend nagy múltú római katolikus szerzetesrend. Nursiai Szent Benedek rendjének egyik ága, melynek keletkezésére alkalmul szolgált, hogy Szent Benedek rendjét az eredeti fegyelemre és szellemre visszavezesse. Molesmei Szent Róbert 1098 márciusában húsz rendtársával Dijon vidékén, Cîteaux mellett (latinul Cistercium név) telepedett le, egy elhagyatott, zord helyen, hogy ott, a világtól elzárva könnyebben követhessék mindenben Szent Benedek szabályzatát.
Ciszterci szerzetes
Fotó: Facebook/Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség
Egy ideiglenes szabályzat összeállítása, a ruházat színének meghatározása (fehér habitus, barna, később fekete skapuláréval) és a II. Paszkál pápától 1100. április 18-án kapott védelmi okirat szolgáltatták az önálló fejlődés alapjait.
A II. András életét kutató munkának önálló honlapja is van. Ezen többek között az olvasható, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Intézetének legsikeresebb külföldi kutatási programja a Szíriában több mint egy évtizede folyó margati keresztes vár feltárása. A 13. század elején fénykorát élő Magyar Királyság a korabeli Európa egyik legtekintélyesebb állama volt. 1217-ben Közép Európa országai közül egyedüliként indított keresztes hadjáratot a saját uralkodója vezetésével. II. András keresztes hadjárata során nemcsak felkereste a margati erődítést, hanem a szalacsi sóraktárak jövedelméből komoly évjáradékkal látta el.
Az egresi kolostor elméleti rekonstrukciója a 13. század második felében
Fotó: Facebook/Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség
E kutatási program kapcsán merült fel annak az igénye, hogy meg kellene keresni II. András végső nyughelyét. A leghitelesebb források szerint ugyanis az édesanyja, Chatillon Ágnes révén félig szentföldi latin származású II. Andrást és második feleségét a konstantinápolyi császárlányt Courtenay Jolántát a Maros partján álló Egres monostorában temették el. A történelem viharai következtében a középkori királysírjaink többsége megsemmisült. Az Árpád-házi virágkor egyik legnevesebb uralkodója, II. András temetkezési helyének feltárása a nemzeti emlékezet és a történettudat szempontjából nagy jelentőségű – írják a régészek.
Egyre több lelet igazolja, hogy II. András magyar király és felesége, Courtenay Jolánta sírját találták meg magyar és román régészek a Temes megyei Egresen. „Igen kicsi a valószínűsége, hogy bárki mást temettek volna el a templomnak a főhelyén, egyre bizonyosabbak vagyunk, hogy ezek a tumbaalapozások azok a tumbaalapozások” – ért&
Ígéretes eredményekkel zárult a Temes megyei Egresen a II. András magyar király temetkezési helyéül szolgáló ciszter kolostor feltárását célzó kutatás első szakasza.
Rablás elkövetésével gyanúsítják, és őrizetbe vették azt a 21 éves nagyváradi fiatalembert, aki egy élelmiszerüzlet polcairól 6 tábla csokoládét lopott el. Amikor a biztonsági őrök meg akarták állítani, az egyik őrt súlyosan bántalmazta.
A megyei rendőr-főkapitányságok hivatalos honlapján a Hasznos menüpont alatt a Talált tárgyak rovatában elérhetők azok az információk, amelyek a megyében talált és a rendőrséghez leadott tárgyakról és pénzösszegekről szólnak.
Újraépült a most egy éve leégett Trunki Magyar Ház a közösség erejével és sok támogatással – közölte a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége.
A polgári repülésre vonatkozó jogszabályok megszegése miatt indított büntetőeljárást a temesvári regionális ügyészség az Aradon szombaton történt, két halálos áldozattal járó kisrepülőbaleset ügyében.
Kezdődik a tényleges földalatti munka a kolozsvári metrónál – adta hírül hétfőn a Mediafax hírügynökség.
Erdélybe látogat augusztus 17. és 19. között Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke, aki magánprogram keretében Kolozsváron, Bonchidán és Válaszúton vesz részt kulturális és közösségi eseményeken.
A házasságkötések időszaka van, és egyre több pár igényli a magyar nyelvű esketési ceremóniát a kincses városban – közölte Oláh Emese alpolgármester.
Harmadfokú hőségriasztás lesz érvényben hétfő reggeltől kedd reggelig Mehedinți és Dolj megyében – figyelmeztetett vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A Román Vasúttársasághoz (CFR) érkezett panasz szerint szombaton a balázsfalvi állomáson a Mangalia-Kolozsvár között közlekedő vonat kilences kocsijában egy kinyíló ablak megütött két gyermeket – számolt be a vállalat.
Egy 47 éves hivatásos pilóta és egy 18 éves fiatal az Aradon szombaton történt repülőgép-baleset halálos áldozata. Az utas pilóta szeretett volna lenni.
szóljon hozzá!