A régészeti munkálatok során feltárt egyik sír
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
A Wietenberg- és a Monteoru-kultúra időszakára tehető emberi sírokat tártak fel a sepsiszentgyörgyi Árkos-Hosszú régészeti lelőhelyen. A Sapientia-campus építése során végzett leletmentesítési munkálatok közben a felszínre került nyughelyek azért különlegesek, mert csontvázas temetkezésre utaló bronzkori régészeti leletek még nem kerültek elő jól dokumentálható kontextusban Délkelet-Erdélyben.
2025. január 23., 13:572025. január 23., 13:57
Tíz, viszonylag jó állapotban megmaradt emberi sírhelyre bukkantak az archeológusok, a legrégebbi nyughely akár 3500 éves is lehet, és a szakemberek szerint vezetők, az akkori társadalom elit osztályához tartozó személyek maradványait találták meg a régészeti munkálatok során, legalábbis erre utalnak az emberi a csontok mellett látható használati eszközök, aranydíszek.
A Sepsiszentgyörgyről Csíkszereda felé vezető országút nyugati oldalán egy kilenc és fél hektáros területen zajlottak a leletmentesítési munkálatok 2019-ben és 2020-ban: az első évben egy, a másodikban két ásatást végeztek a szentgyörgyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum munkatársai Valerii Kavruk igazgató vezetésével.
A leletmentesítés helyszíne
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Többek között négy sírban összesen nyolc, rituálisan elföldelt ló tetemét is megtalálták.
A párosával eltemetett lovak sírjaihoz hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő, a szarvasagancsból készült zablapálcák pedig azért számítanak ritkaságnak, mert az állatok csontvázain, funkcionális állapotban találták meg őket.
Árkos jelenleg a kovásznai megyeszékhelyhez tartozik közigazgatásilag, az a terület pedig, ahol az ásatások folytak, az egykori közbirtokosság tulajdona volt, és a Hosszú dűlőnévről nevezték el a lelőhelyet Árkos-Hosszúnak.
Az őskori lósírokat tavaly októberben mutatta be a múzeum Facebook-oldalán megjelent értekezésében Puskás József régész, a minap pedig a korai bronzkorból, illetve a kései bronzkor kezdetéről fennmaradt emberi sírokról írt tanulmánya is megjelent. A legkülönlegesebbeknek a Kr. e. 1750–1300 közötti időszakra tehető nyughelyeket nevezte, mert a bronzkor középső időszakában (Wietenberg-kultúra, i. e. 2100–1600) Erdélyben a hamvasztás volt elterjedve mint temetkezési szokás, a hamvakat pedig urnában ásták el egy arra kialakított helyen ásott gödörben. Erre utaló maradványokat találtak többek között Torján, Besztercén, vagy Marosludason – írta a szakember.
A holttestek eltemetése a Kárpátokon-kívüli népek megjelenéshez köthető a kései bronzkorban (1600–1200 között, i. e.), de a mai Moldva területén már a középső bronzkorban is temettek (Monteoru-kultúra), és ez, valamint a sírokban talált tárgyak a Kárpátokon kívüli népeknek a Kárpát-kanyaron belülre való vándorlására utal – tette hozzá.
Különlegességnek számítanak a csontvázak mellett találtak edények – a régész szerint áldozati edények, amelyekbe ételt vagy italt helyeztek – brosstűk, őskori arany ékszerek, amelyek a nők hajfonatait díszíthették. „Olyan kontextusban találtuk ezeket, ahogy használták őket” – emelte ki a leletek jelentőségét a múzeum munkatársa.
Ilyen és ehhez hasonló edények voltak a sírokban
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Puskás József elmondta, hogy radiokarbonos kormeghatározást is végeztek, ami alapján van egy „100-150 éves átfedés” az emberi nyughelyek és az ugyanott talált lósírok között. Mint arról korábban beszámoltunk, az állatokat az időszámításunk előtti 19–16. századra jellemző lószerszámokkal együtt temették el egykoron. Puskás József szerint a Kárpátoktól nyugatra, illetve a Pannon-síkságon még nem találtak hasonló maradványokat.
A sírokban talált arany dísztárgyak darabja
Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Szenzációsnak számítanak a lovak pofáján látható szaravasagancsból készült zablapálcák – mondják még zablatagnak is –, mert ezeket olyan helyzetben találták meg, ahogy használták őket. „Épségben megmaradt, funkcionális helyzetben lévő zablapálcákról van szó” – mondta akkor a szakember, aki szerint az is arra utal, hogy fogatot húztak a lovak, mert a zablapálcák nem mindkét szájszélükön voltak, hanem a menetirány szerinti külső pofájukon. A kutató szerint ez a temetkezési szokás arra utal, hogy tehetős, vezető személyiségek lovairól volt szó.
Ehhez hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő. A szarvasagancs zablapálcák azért számítanak ritkaságnak, mert funkcionális állapotban találták meg.
A Sapientia Alapítvány által támogatott ásatásokról a régész elmondta: a közeljövőben az út másik oldalán, a Sepsi Aréna szomszédságában épülő jégcsarnok tervezett területén fognak leletmentesítési munkálatokat végezni, ugyanis a törvény szerint a nyilvántartott lelőhelyeken nem szabad építkezni, amíg a régészek fel nem térképezték a terepet.
Az erdélyi hegyvidéki településeken a mostani télies időjárási viszonyok közepette, a nagy havazások miatt az is előfordulhat, hogy nem tudnak kimenni az emberek a házból; így van ez például a Brassó megyei Fundáta községben.
Kártérítésre kötelezte alapfokú ítéletében a kolozsvári bíróság az Átlátszó Erdélyt abban a perben, amelyet Balázs Attila székelyföldi üzletember indított a tényfeltáró portál ellen.
Külföldről Romániába csempészett, zárjegy nélküli cigarettát árult marosújvári lakásán egy 68 éves férfi, a rendőrök felszámolták a jól menő üzletet.
A téli időjárás miatt Erdély több részében nehézkesen halad a forgalom. A közlekedésrendészet tanácsokat fogalmazott meg a havas utakon közlekedő sofőrök számára, hogy elkerülhetőek legyenek a balesetek.
Új útvonallal várják a diákokat a 4. Székelyföldi Bringás Vándortáborba, amelynek célja, hogy a résztvevők két keréken fedezzék fel Székelyföld kulturális és természeti kincseit – közölték kedden az MTI-vel a szervezők.
Rendőrök, tűzoltók, hegyimentők és önkéntesek folytatják a február elején eltűntnek nyilvánított székelyudvarhelyi fiatalember keresését – közölte kedden a Hargita megyei rendőrség.
Bűnügyi felügyelet alá helyezte a Maros megyei ítélőtábla Barti Tihamért, a Hargita Megyei Tanács alelnökét, aki ellen korrupció gyanújával folyik kivizsgálás.
A Maros alacsony vízszintjének köszönhetően egy középkori monoxylon, egy darab fatörzsből kivájt csónak maradványai kerültek felszínre Arad közelében. A régészek gyanítják, hogy egykoron sószállításra használt vízi alkalmatosságról van szó.
Az idegenforgalom fejlesztése mellett a környezetkímélő közlekedést is bátorító beruházás lesz „a király útja” elnevezésű új műút az Arad megyei Marospetres és a Hunyad megyei Alváca között: elektromos töltőállomást is kiépítenek a Zaránd-hegységben.
szóljon hozzá!