Magyar szerzők románra fordított műveire, valamint eddig ismeretlen Lászlóffy Aladár-regény bemutatására is összpontosít a 8. kolozsvári Ünnepi Könyvhét, amely négy napon keresztül várja május 10. és 13. közöttt az érdeklődőket.
A Kolozsvári színésznők a Kolozsvár Társaság pódiumán című rendezvénysorozat vendége pénteken Nászta Katalin színművésznő volt, aki a Tinta kiadónál megjelent interjúkötetéről beszélt.
Nagy érdeklődés övezte idén is a Könyvturi | élőkönyvtár rendezvényt, amelyet a semmiből mindent mottóval szerveztek meg csütörtökön és pénteken a kolozsvári Szabók bástyájában.
A szaktárca tankönyvpályázatán „átmenő osztályzatot” szerzett 144 kiadvány közül 27 szól a magyar anyanyelvű diákoknak. A minisztérium újabb kiírást hirdetett azokra a tantárgyakra és évfolyamokra szólóan, amelyekben a pályázati anyag nem ütötte meg a mércét és nem tudtak nyertest hirdetni.
Új fejezet nyílt a költészet napja alkalmából a kolozsvári Idea Könyvtér életében: a teljes mértékben erdélyi magyar kiadványokat kínáló bolt nagyobb helyszínre költözött. Szatmáron is megünnepelték a lírát: Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani című versét szavalta több mint ezer diák.
Elképzelhetőnek tartják a romániai kiadók, hogy az egységes, állami tankönyvkiadó révén idén határidőre elkészülnek az 1–6. osztályosoknak szánt kiadványok, de ezek minőségéről már elkeserítően vélekednek.
Kulturális és szórakoztató, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló programkínálattal várják az érdeklődőket a negyedik alkalommal, április 19–20. között a kolozsvári Szabók Bástyájában rendezendő Könyvturi | élőKönyvtáron.
Elfogadta a képviselőház a tankönyvtörvény-tervezetet, amely gyakorlatilag központosítja a kiadást, a minisztérium ugyanakkor már le is zárta az ez alapján meghirdetett pályázatát.
Tizenhárom erdélyi borvidéket, szőlőfajtákat, valamint tizenegy erdélyi borászatot és pincészetet gyűjt össze a Kárpát-medencei Borkalauz Erdély című kiadványa, amelyet kedden mutattak be Budapesten.
Egyetértenek abban a Krónikának nyilatkozó oktatási szakemberek, hogy élesben derül ki, jó döntés volt-e az állami tankönyvkiadó létrehozása. Az viszont tény, hogy a jelenlegi rendszer távolról sem megfelelő, hiszen folyamatosan késnek a tankönyvek.
Petőfi Sándor otthon felejtette a Nemzeti dalt, melyet a közhiedelemmel ellentétben soha nem szavalt el a Nemzeti Múzeumnál és Táncsics Mihálynak kiszabadítása után esze ágában sem volt megjelenni a színházi díszelőadáson, hiába akarta látni a nép.
A magyar nyelv különleges, veszélyeztetett, eltűnőfélben lévő változatát rögzíti a „csángó”–magyar szótárnak is nevezett kötetsorozat, amelynek befejeződött a kiadása Kolozsváron. A moldvai magyar tájnyelv szótárát több mint másfél évtizeden keresztül szerkesztette Péntek János nyelvészprofesszor.
Az RMDSZ januárban meghirdetett tankönyvíró pályázatára 44 pályamunka érkezett, ebből 40 teljesítette az elvárásokat – tájékoztatott hétfői közleményében a szövetség sajtóirodája.
Erdély jogtörténete a magyar identitás része – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a témát feldolgozó kötet bemutatóján hétfőn Budapesten.
Magyarnak lenni kötelesség és küldetés is egyúttal, hogy a nemzetet megőrizzük - mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden Budapesten. Kijelentette: a magyar állampolgárság jár minden magyarnak, éljen bárhol a világon.
Legújabb könyvével, a Fölébredett a földdel érkezik Szatmárnémetibe Nyáry Krisztián magyarországi író, irodalomtörténész, kommunikációs szakember.
Az a szerző, illetve azok a szerzők, akiknek tankönyvpályázata megnyeri az oktatási minisztérium által kiírt licitet, bruttó 25 ezer és 45 ezer lej közötti juttatást fognak kapni a Didaktikai és Pedagógiai Kiadótól a szerzői jog átadása nyomán.
Hogyan lehet közel hozni a gyerekekhez a közgyűjtemények anyagát? – többek közt ezt ismerteti a Gyertek velünk múzeumba! című kiadvány, amelyről Szállassy Noémi kolozsvári egyetemi tanár, ötletgazda számolt be a Krónikának.