Klaus Iohannis államfő csütörtök este leszögezte: nincs joghézag, a következő három nap során sem tűnnek el a megszorítások, egyúttal azzal fenyegetőzött: ha ismét megugrik a fertőzöttek száma, újfent elrendelheti a kijárási tilalommal járó szükségállapotot.
Május 15-étől, a szükségállapot megszűntétől kötelezővé válik a zárt helyeken a maszkviselés és a távolságtartás, lakott településen belül szabadon, írásos nyilatkozat nélkül közlekedhetünk – jelentette be kedden délután Klaus Iohannis államfő. Közölte, településen kívüli kijárás
Kifejezetten alkalmasak a gyűlöletkeltésre Klaus Iohannis román államelnök magyarságot érintő közelmúltbeli kijelentései – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az Országgyűlés külügyi bizottságában. A testület állásfoglalást fogadott el a témában, fe
Klaus Iohannis államfő pénteken úgy nyilatkozott: egyértelmű, hogy Románia költségvetési hiánya nagyobb lesz a tervezettnél, és ezt finanszírozni kell.
Gulyás Gergely miniszter szerint a magyar kormánynak olyan mértékben kell konfrontálódnia a román politikusok részéről elhangzó nyilatkozatok ügyében, ami érdekében áll az Erdélyben élő magyaroknak.
Álhírnek, összeesküvés-elméletnek, színtiszta idegengyűlöletnek és gyűlöletszításnak minősítette Kelemen Hunor Klaus Iohannis román államfő azon hétfői kijelentését, miszerint az RMDSZ „párhuzamos közigazgatási törvénykönyve” kötelezővé tenné a magyar nyelvet Erdély egyes területein.
A romániai vállalkozóknak valós gondokat okozott a koronavírus-járvány, és nem szabad őket magukra hagyni – jelentette ki kedd délutáni sajtónyilatkozatában Klaus Iohannis államfő, miután a Cotroceni-palotában találkozott az üzleti szféra képviselőivel.
Nem hajlandó állást foglalni az Európai Bizottság annak kapcsán, hogy Klaus Iohannis román államfő múlt szerdán úgy próbálta lejáratni a Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy azzal egyúttal a romániai magyarok, illetve Magyarország ellen is uszított.
Románia fungáló államfőjének megdöbbentő, uszító, vérlázító állásfoglalása után sok minden nem lesz már a régi sem az országon belüli, sem az államközi román–magyar kapcsolatok tekintetében.